|
|
 |
|
 |
Vita a filmszemle alkotásairól - a társadalmi zsűri nyilvános ülése (1. rész)
|
1989. február 8., szerda - A XXI. Magyar Filmszemlén bemutatott dokumentumfilmekkel jelentős értékek születtek - ebben egyetértettek a társadalmi zsűri tagjai szerdai nyilvános ülésükön, ugyanakkor a vitát követően is csak találgatni lehetett a díjazott alkotásokat. A zsűritagok ugyanis személyes véleményüket fejtették ki a látott filmekről, s nem a kollektív döntés eredményéről számoltak be a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termét megtöltő hallgatóságnak.
Főként Sára Sándor Csonka-Bereg és a Böszörményi Géza-Gyarmathy
Lívia alkotópáros Recsk 1950-53 című alkotásairól szóltak elismerően
a zsűri tagjai. Egyezett a vélemény két játékfilm esetében is:
Bereményi Géza Eldorádó, illetve Enyedi Ildikó Az én XX. századom
című filmjeit emelték ki a méltatások a seregszemle mezőnyéből.
Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, a zsűri elnöke
egészében színvonalasnak ítélte a XXI. Magyar Filmszemlét,
hozzátéve: figyelemre méltó, hogy a látott alkotások - dokumentum-
és játékfilmek egyaránt - nemcsak áttételesen, hanem közvetlenül is
politizálnak, mégpedig elsősorban a hatalom és az egyén, a politikai
rendszer és személyiség viszonyát, konfliktusát állítva a
középpontba. A tényfeltáró dokumentumfilmekről a zsűri elnöke
kifejtette: ezek a múlt tisztázásának igényével született alkotások
fontos szerepet töltenek be a dogmák leerombolásában, az előítéletek
oszlatásában.
Nagyra értékelte a szemle dokumentumfilmjeit Glatz Ferenc
történész is. Mint mondta: ezek a filmek olyan kérdésekkel
foglalkoznak, amelyekhez a történészek - jóllehet az ő feladatuk
lett volna - mindezidáig nem nyúltak. Huszadik századi történelmünk
bemutatásában előbbre tart a magyar film, mint a magyar
történettudomány - állapította meg.
Kéri László szociológus a külföldi vendégek, kritikusok
szemszögéből próbálta megközelíteni a filmeket, és úgy vélekedett,
hogy a nem magyar néző számára érthetetlen, szinte felfoghatatlan az
a társadalmi szétesettség, amely a filmekből kiolvasható. Kéri
László úgy vélekedett, hogy az ország 1973 utáni stagnálását,
megmerevedettségét híven és nagy művészi erővel tükrözi Jeles András
Álombrigádja. Emellett modellértékűnek tartotta a Felmentés nélkül
című dokumentumfilmet, valamint az információs vetítésen bemutatott
Kizárt a párt című videofilmet. (folyt. köv.)
1989. február 8., szerda 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|