|
|
|
|
Megalakul a Magyar Orvosi Kamara (1. rész)
|
1989. február 1., szerda - A szerveződő a Magyar Orvosi Kamara alakuló közgyűlését március 3-án tartja a Budapest Kongresszusi Központban - adott tájékoztatást Veér András professzor, az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet főigazgató főorvosa, a kamara szervező bizottságának elnöke.
Az orvosok szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekképviseleti szervezetével kapcsolatosan elmondta: Magyarországon 1936 és 1945 között működött ilyen szervezet, ám munkájuknak csak az első szakasza tekinthető - a mai korra átültetett változtatásokkal - elfogadhatónak. Fontosnak vélte azonban leszögezni: a jelenlegi testület újként indul, vagyis nincs jogfolytonossága a régivel. A szervezéssel eltelt két hónapról szólva vázolta: az orvosi kamarába eddig mintegy 10 ezer orvos jelentkezett. A leggyakrabban ismétlődő javaslat az volt, hogy valamennyi orvos kötelező érvényűen tagja legyen a kamarának, ami testület közmegbecsülését, fegyelmező erejét erősítené. Hiszen akit kizárnának a kamarából, nem dolgozhatna a továbbiakban orvosként. A véleménynyilvánítók többsége szorgalmazta: az orvosi kamara határozza meg azt a szakmai színvonalat, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy magyar orvos praktizálhasson. Nézetazonosság alakult ki abban, hogy a korporáció önálló, független, saját költségvetésből gazdálkodó szervezet legyen. A társadalmi szervezetekkel való kapcsolatokról a professzor kijelentette: az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével és a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületének Szövetségével (MOTESZ) jelenleg folynak a tárgyalások, s bíznak a konszenzus kialakításában. A közgyűlésen vitára bocsátandó alapszabálytervezet gazdasági érdekvédelmi részével kapcsolatosan kifejtette: az orvosi kamara csak alapelveket kíván érvényesíteni a bérezésben, a honoráriumrendszerben, az adózás problémájában. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Orvosi Kamara a hálapénz valamennyi formája ellen fel kiván lépni. Az orvosok bérezését a tisztességes munka díjazására épülő bérezési rendszerben tudja elképzelni. A pénz azonban ne közvetlenül a betegtől származzon, hanem valamilyen biztosítási rendszeren keresztül jusson el az orvoshoz. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 21:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megalakul a Magyar Orvosi Kamara (2. rész)
|
El kivánják kerülni az úgynevezett bérharcot, viszont a kamara kezdeményezni fogja az orvosok adózási rendszerének megváltoztatását. Hiszen az önképzés - a külföldi orvosi szakirodalom, a különböző kongresszusokon való részvétel - sok pénzbe kerül, s ezeket a költségeket az adóztatásnál figyelmen kívül hagyják, miközben a hálapénz az adóbevallásnál jövedelemnek számít. E témában az orvosi kamara a közgyűlést követően állást foglal. A szakmai érdekvédelmi elképzelések között szerepel például: az orvosok szakmai munkájának feltételeit mindenképpen biztosítani kell, mind az állami egészségügyi szolgálaton belül, mind a magánorvosi gyakorlatban. Vagyis: az orvosi kamara meg kívánja határozni, hogy milyen minimális felszerelés szükséges például egy körzeti orvosi rendelőben. Amennyiben az nem felel meg az előírtaknak, javaslatot tesznek a rendelés szüneteltetésére. Ugyancsak megszabják az egyes szakmai funkciók ellátásához nélkülözhetetlen felkészültség szintjét. Kivánatosnak tartják azt is, hogy a továbbképzések kötelezőek legyenek, záróvizsgával együtt. Arra a kérdésre, hogy a beteg érdekeit miként kívánják szolgálni, a professzor leszögezte: az elgondolások mindegyike a betegellátást javítja. Hiszen, ha az orvos nyugodt körülmények között, megfelelő feltételekkel tud dolgozni, s ráadásul a szakképzettsége is elfogadható szintű, akkor minden bizonnyal a legmagasabb értékű ellátást nyújtja. Veér András megerősítette: nincs az orvosi kamarának egyetlen olyan elképzelése sem, ami a betegre terhet róna, vagy valamilyen problémát jelentene számára, mert még az orvosok gazdasági érdekeit sem a páciensen keresztül akarja érvényesíteni, hanem a társadalombiztosítási rendszerben. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint a szerveződő Magyar Orvosi Kamara kapcsolatát úgy ítélte meg, hogy az harmonikus, a minisztérium semmiben sem akadályozza a kamara létrejöttét. Az autonóm orvosi kamara területi - megyei, illetve regionális - egységeiről a március 3-i közgyűlést dönt, csakúgy, mint a mindenre kiterjedő alapszabálytervezet elfogadásáról. (MTI)
1989. január 31., kedd 21:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|