|
|
|
|
Szakszervezeti vélemények a sztrájktörvényről (1. rész)
|
1989. január 25., szerda - Az előkészületben lévő sztrájktörvény a sztrájkjog korlátozására törekszik, olyan időszakban akarja gyengíteni a szervezett munkavállalókat, amikor az egymást követő elhibázott gazdaságpolitikai döntések miatt a lakosság mind elviselhetetlenebb terheket kénytelen vállalni. Így foglalt állást a napokban a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, a ,,Humanitás,, Demokratikus Gyógypedagógiai Szakszervezet, a Mentős Dolgozók Önálló Demokratikus Szakszervezetének Alapító Munkabizottsága, a Mozgókép Demokratikus Szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya. A hat szakszervezet közös felhívása leszögezi: a sztrájk végső eszköz a munkavállalók érdekének érvényesítéséért, de mindenkinek az az érdeke, hogy e végső eszközzel ne kelljen élni. A felhívás javasolja Gazdasági Alkotmányozó Tanács felállítását a különböző szervezetek és irányzatok képviselőiből. Ez a szervezet dolgozná ki az egyenrangú gazdasági partnerek megegyezésén alapuló politizálás gazdasági, jogi, intézményi feltételeit, s annak részeként a sztrájkok tárgyalásos megelőzésének módjait.
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) a közös felhíváshoz csatlakozó állásfoglalása - amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez - rámutat: a készülő sztrájktörvény alkalmatlan arra, hogy a munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok megoldásának eszköze legyen. A fokozódó terhek kényszerű vállalása kompromisszumokra törekvő magatartást kíván, ám ez csak úgy érhető el, ha a dolgozók kezében is vannak eszközök, így lehetőségük van a sztrájk eszközének felhasználására is. A TUDOSZ további, széles körű társadalmi vitát szorgalmaz a törvénytervezetről, s arra hívja fel a magyar szakszervezeteket, hogy kezdményezzék az érdemi vitát, s érjék el: a sztrájkjog a dolgozó rétegek érdekeinek megfelelő szabályozást kapjon. A nyilvánosságra hozott szakszervezeti álláspontokkal kapcsolatban az MTI munkatársa szerdán a SZOT véleményét is megkérdezte. Hajdú Attila, a SZOT osztályvezetője elmondta: - A Szakszervezetek Országos Tanácsa csaknem egy évvel ezelőtt javasolta a szakszervezeti törvény megalkotását és ezzel együtt kezdeményező lépést tett a kollektív egyeztetési fórumok kialakítására, a konfliktusok kezelésének módjára. Ebben a folyamatban elkerülhetetlennek látta a sztrájkjog gyakorlásának biztosítását is. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 16:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|