|
|
|
|
A Minisztertanács közleménye ... (4. rész)
|
Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer (térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. A év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. II. A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. A nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben - szociális szempontokat is figyelembe véve - egységes össszeggel emelkednek. 1989. január 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változatlan marad.) A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|