|
|
|
|
Ülést tartott a SZOT elnöksége (3. rész)
|
A testület végül ismételten kialakította álláspontját a tervezett fogyasztói árintézkedésekkel kapcsolatban. A SZOT elnöksége tudatában van annak, hogy a népgazdaság stabilizálásának, a gazdasági fejlődés kibontakoztatásának elkerülhetetlen feltétele a piaci viszonyok fokozatos megteremtése, ezzel együtt a fogyasztói árak gazdasági szerepének érvényesítése, a fogyasztói ártámogatások csökkentése. Ugyanakkor a SZOT elnöksége úgy ítéli meg, hogy a bejelentett központi árintézkedések rendkivül súlyosan érintik a lakosságot, különösen az alacsonyabb jövedelmű rétegeket. Ezt a véleményüket az elmúlt hónapokban a szakszervezetek több ízben a nyilvánosság előtt is kifejtették. A szakszervezeti mozgalom figyelmének középpontjában a reálbérek, a reáljövedelem alakulása áll. A sorozatos áremelések által kiváltott társadalmi feszültségek megkövetelik, hogy az állami szervek az elkövetkezendő hónapokban konkrét lépéseket tegyenek a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozására és mielőbbi megvalósítására. Erre azért van szükség, mert miközben az árak egyre inkább a piaci törvények szerint alakulnak, addig a bérek és a jövedelmek nem, vagy egyre kevésbé biztosítják a munkaerő megfelelő szinvonalú ujratermelésének fedezetét. Ezért a szakszervezetek azt igénylik, hogy a kormány a továbbiakban a támogatások leépítése következtében felszabaduló eszközöket ne csupán a költségvetési hiány csökkentésére, hanem az áremelések érdemi kompenzálására, valamint a bér- és szociálpolitikai reform meggyorsítására használja fel. A szakszervezetek álláspontja szerint a munkáltatóknak és a népgazdaság irányitóinak kell megteremteniök a magasabb gazdasági teljesítmények és jövedelmek elérésének feltételeit. A kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi megbeszélésén, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született megállapodások a korábban tervezett, a szakszervezetek által elfogadhatatlan nagyságú reálbércsökkenést jelentősen enyhítették. Azok a megállapodások, amelyek a minimális bérek felemelésére, a minimális béremelés mértékére, a bérmegállapodások keretében elérhető keresetnövekedés nagyságára vonatkoznak - valamint a személyi jövedelemadó rendszerének módosítása, az 1989. évre kialakított központi bérpolitikai intézkedések, a társadalombiztositási ellátások és szociális juttatások emelése - együttesen eredményezték azt, hogy jelentősen sikerült mérsékelni a reálbérek és reáljövedelmek korábban tervezett csökkenését. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|