|
|
 |
|
 |
Politikai kultúránkról Beszélgetés dr. Tóth Istvánnal, az MSZMP Politikai Főiskola művelődéspolitikai tanszékének vezetőjével
|
Budapest, 1989. január 2. hétfő (MTI-Press)
- Minek tulajdonítható, hogy az utóbbi időben a társadalom, a
párttagság figyelmének középpontjába került a politikai kultúra
kérdése?
- A társadalmi-politikai viszonyok radikális változásának mai
időszaka véleményem szerint az 1945 utáni vagy az 1956-57-et követő
évekhez hasonlítható, amikor a korábbi időszak politikai nézeteivel,
gyakorlatával és kultúrájával kellett gyökeresen szakítani. Részesei
vagyunk egy új egyesülési, gyülekezési törvény kialakításának, a
különböző önszerveződések gyarapodó megjelenésének, napirenden van
az új alkotmány kidolgozása, a választási rendszer, a kormány
feladatkörének és szerepének módosítása és még sorolhatnám a
változás különböző állomásait. Azt viszont látni kell, hogy a
változások először mindig a kulturális, társadalomtudományi
szférában jelennek meg és aztán tolódnak át a politika területére. A
változások jellemzője, hogy azok a demokrácia szélesedése, a
politikai pluralizmus irányába mutatnak, ami az egyénektől egészen
más politikai kultúrát igényel, mint amit az elmúlt évtizedek során
gyakoroltunk.
Felnőtt egy új generáció, amelynek mások a történelmi
tapasztalatai, más politikai értékei vannak, mint az előző
korosztálynak. Erre lehet példa akár a KISZ körül zajló viták, akár
más ifjúsági szerveződések - FIDESZ, Unió a Demokratikus
Szocializmusért, TDDSZ, stb. Az új generáció másfajta politikai
kultúrával rendelkezik. Ebből, illetve a társadalami környezet
megváltozásából következik, hogy az idősebbeknek is szakítaniuk kell
a korábban megszokottá vált politikai kultúrával. Ennek igénye
nyomon követhető pártállástól függetlenül a tömegtájékoztatásban és
az egyre erőteljesebb közvéleménykutatásban.
Napjaiankban az is tapasztalható, hogy egyes hagyományos
szervezetek - például leginkább a KISZ, a szakszervezetek - tartalmi
munkájukat tekintve "kimerültek", s az ott résztvevők nem látták a
politikai cselekvés értelmét. Így nem is akartak a korábbi módon e
szervezeteken belül politizálni. Az aktivitás hiányának alapvető oka
nem az egyén felkészületlensége, nézeteinek alapvető változása volt,
hanem többnyire a szervezet bürokratizálódása,
szervezésképtelensége. (folyt.)
1989. január 2., hétfő 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|