|
|
|
|
Agrárpolitika
|
München, 1989. február 21. (SZER, Magyar Híradó) - Hogyan került ismét a csizma az asztalra? Miért éppen a néhány hónapja még budapesti tanácselnök, Iványi Pál terjesztette elő az úgynevezett új agrárpolitikai téziseket? Nincs az MSZMP-nek egy igazi agrárpolitikusa? Vagy annyira nem tartják fontosnak a mezőgazdaságot, hogy azt minden fővárosi funkcionárius felügyelheti? Ez a formai hiba eleve megkérdőjelezi a beharangozott gyökeres reformot. Másrészt viszont a folyamatosság is ott trónolt az ülésteremben. Ugyanaz a Kádár János elnökölt az 1989-es agrártézisek ismertetésénél, aki az eddig szentírásnak számító 1957-eseket elfogadtatta, betartatta. Es ez a 32 év az átmeneti látszateredmények ellenére súlyos csődbe sodorta a mezőgazdaságot. Furcsának tartom, hogy a KB ülés megelőzte a TOT rendkívüli kongresszusát, így kényszerítve a tsz-ek tagságát, hogy az általa megszabott úton, tehát az úgynevezett szocialista nagyüzemi mezőgazdaság javított kényszerpályáján haladjon. Egyébként számos figyelemre méltó javaslat is elhangozott, például a külkereskedelmi elképzelésekről, de elfelejtették megemlíteni, hogy a magyar mezőgazdaság tönkretételéhez nagy mértékben hozzájárult a KGST kényszer zubbonya és ha az áruforgalom a meglévő piactalan alapokon folytatódik - különösen ha a Szovjetunióval a kapcsolatok bővítését tervezik -, akkor minden kibontakozási kezdeményezés eleve kudarcra ítéltetett. Beck Tamás a nyugati protekcionizmust bírálva európai politikusokat idézett, akik szerint ideje volna már, hogy a Közös Piac tehenei füvet ennének és nem támogatást. Viszont az érem másik oldala, hogy szerintem ideje volna már, hogy a magyar tehenek füvet legeljenek és ne elvonást. Erről is szó esett a vitában, de valahogy hiányzott a hitel, a meggyőző erő a szándékok valódiságáról. Mert hiába beszél őszintének tűnőén mondjuk Burgert Róbert az érdekvédelem átalakításának szükségességéről, vagy Szabó István a tsz-ek átalakításáról - szó szerint idézem: - "ne adj Isten, akár parasztgazdasággá". Ez már azért is gyanús, mert eddig ennek pontosan az ellenkezőjét képviselték. Jól hangzó utalások történtek az egyéni termelés, a kis magánvállalkozás egyenjogúsítására, a földforgalom felszabadítására is, de mindezt szintén megkérdőjelezi, hogy az első napirendi pont tárgyalásánál nem kerültek szóba olyan alkotmányos módosítások, amelyek garantálják a földmagántulajdon sértetlenségét, elidegeníthetetlenségét. Ezek nélkül pedig nem oszlik el a falvak népének bizalmatlansága, még akkor sem, ha megteremtenék a kisparaszti gazdálkodás pénzügyi, tárgyi, politikai feltételeit, amiben az eddigi tapasztalatok alapján az ígéretek ellenére is joggal kételkedhetünk. +++
1989. február 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|