|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. július 24., kedd - Az önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatról kezdődött meg
az általános vita, s ez töltötte ki a plénum kedd délelőtti
munkanapját. A törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, a
képviselők meghallgatták a miniszteri expozét, amikor kiderült: az
illetékes véleményező testület, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottság nem tárgyalta a javaslatot.
Ez az előterjesztés tartalmazza, hogy kik rendelkeznek
választójoggal, illetve kiket nem illet meg ez a jog; rendelkezik a
választók nyilvántartásának, a választókerületek, szavazókörök
kialakításának, a választási szervek működésének, a jelölés és a
szavazás módjának, a választás rendszerének, az eredmény
megállapításának, a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai védelmének,
a jogorvoslatnak, az időközi választásnak és a képviselő
jogállásának szabályairól. Az előterjesztő Horváth Balázs
belügyminiszter hangsúlyozta: a tervezet három választási rendszert
tartalmaz. Az úgynevezett kislistás rendszerben - amelyet az 5 ezer
lakost számláló vagy ennél kisebb településeken alkalmaznának -
minden jelölt felkerülne a szavazólapra, a választópolgár pedig
annyi jelöltre szavazhat, amennyi a törvényben szabályozott módon a
településen megválasztható képviselők száma. Az 5-60 ezer lakost
számláló településeken az egyéni választókerületi rendszer
érvényesülne, választókerületenként egy-egy képviselőt lehetne itt
megválasztani. A 60 ezer lakosnál nagyobb településeken pedig vagy
az egy szavazatot kétszer értékelő, vagy pedig a kétszavazatos
rendszer működne. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer azt
jelenti, hogy a választópolgár egy szavazólapon szavaz egy egyéni
választókerületi jelöltre. Szavazata a pártokra adott listás
eredmény megállapításakor is figyelembe veendő. A kétszavazatos
rendszerben pedig a választópolgár két szavazólapon külön-külön
szavazna az egyéni választókerületi jelöltre, illetve a listára.
A polgármestert csak ott választhatnák közvetlenül a
választópolgárok, ahol legfeljebb ötezren élnek, a többi településen
a képviselőtestületet illetné meg ez a jog. A törvényjavaslat
szerint a megválasztható helyi képviselők száma 26 ezer, míg a
jelenlegi tanácsrendszerben számuk 42 ezer.
Az expozét a pártfrakciók vezérszónokainak felszólalása követte,
amelyekből kitűnt: az ellenzéki pártok ezúttal is találtak jócskán
kifogásolnivalót a tervezetben. (folyt.köv.)
1990. július 24., kedd 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|