|
|
|
|
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (24. rész)
|
A határozathozatal utáni rövid szünetet követően a miniszteri bársonyszékekben már az új kormány tagjai foglaltak helyet. Szabad György külön is köszöntötte a lelépő kormány tagjait, akár képviselői helyükön, akár a díszpáholyban foglaltak helyet. Ezután a jegyző felolvasta Göncz Árpád átiratát, amelyben a miniszterelnök javaslatára kinevezte a Magyar Köztársaság minisztereit:
Andrásfalvy Bertalant művelődési és közoktatási miniszterré,
Balsai Istvánt igazságügyminiszterré,
Bod Péter Ákost ipari és kereskedelmi miniszterré,
Für Lajost honvédelmi miniszterré,
Gerbovits Jenőt tárca nélküli miniszterré,
Győriványi Sándort munkaügyi miniszterré,
Horváth Balázst belügyminiszterré,
Jeszenszky Gézát külügyminiszterré,
Kádár Bélát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterévé,
Keresztes K. Sándort környezetvédelmi miniszterré,
Kiss Gyulát tárca nélküli miniszterré,
Mádl Ferencet tárca nélküli miniszterré,
Nagy Ferencet földművelésügyi miniszterré,
Rabár Ferencet pénzügyminiszterré,
Siklós Csabát közlekedési és hírközlési miniszterré,
Surján Lászlót népjóléti miniszterré.
A független, felelős magyar kormány miniszterei - a bemutatás sorrendjében - helyükről felállva köszönték meg a bizalmat.
A kormányalakító ülésszak ünnepélyes akkordjaként: Antall József letette a hivatali esküt. A miniszterelnök az eskütétel után ismét szót kért.
Az Országgyűlés, kemény politikai vita után, elismerve az eddigi munkát, s talán megbocsátva a botladozásokat, elfogadott miniszterelnöknek - mondta -, majd hangsúlyozta: túl a formális eskün, ami kötelezi, aminek tiszteletben tartása szent kötelessége, mélyebb gyökerek és nagyobb elszántság köti a nemzethez. Számára ez a nap azt jelenti: véget ért valami az életében, és valami új kezdődik. Nem titkolta: kétségek gyötrik, a felelősség súlya olyan mértékben nehezedik rá, hogy minden akaraterejére és hitére szükség van a helytálláshoz. Szerény kormányosa kíván lenni az országnak nagy szavak nélkül, tudva azt, hogy milyen mélységek és milyen szakadékok tátonganak előttünk. (folyt.köv.)
1990. május 23., szerda 21:19
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|