|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Gazdasági céljainktól vezérelve, figyelemmel az előttünk álló tulajdonreformra is, az állami tulajdon után teljes körű osztalék megvalósítását tartom szükségesnek. Ennek módszerein dolgozunk, készülnek a részletes számítások, amelyek alapján eldönthető lesz, hogy az osztalék bevezetésével egyidejűleg a vállalkozási nyereségadó milyen mértékű csökkentésére kerülhet sor 1990-től. Fontos szempont, hogy az állami tulajdon utáni osztalék ne kizárólag a folyó költségvetés bevételeit gyarapítsa, hanem járuljon hozzá a tőkebefektetésekhez, a gazdaság korszerűsítéséhez is. Gyakran felmerül, hogy az állam az új vállalkozásokat általános, normatív adókedvezményben részesítse. A cél fontos, az érvelés hatásos, a normatív megoldás azonban vitatható. A magyar adórendszerben vannak tapasztalataink erre a megoldásra, hiszen mindössze két éve szüntettük meg az induló vállalkozások adókedvezményét. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az adókedvezmény döntően szervezeti átalakulásokat ösztönöz és nem új vállalkozásokat kedvezményez. A pusztán adókedvezmények miatti átszervezésekre pedig semmi szüksége nincs ennek az országnak. Ugyanakkor bizonyos területeken, mindenekelőtt az ország foglalkoztatási gondokkal küzdő vidékein, új munkahelyteremtő vállalkozásoknál nemcsak szükségesnek, hanem lehetségesnek is tartom az adókedvezmény megvalósítását. A 87-es előkészítés ideje óta hallatlanul sok illúzió, tévhit és irreális elvárás tapad a családi jövedelemadó fogalmához. A személyi jövedelemadót ellenző szakértők, mindenekelőtt szociológusok, kivánatos ellentpontként a családi jövedelemadót ruházták fel minden vonzó tulajdonsággal, s azóta társadalmi szervezetek, érdekképviseletek széles köre is felzárkózott a gondolat mögé. E viták a Parlamentben is többször fellángoltak - mondta Békesi László, s bejelentette, hogy részletesen kidolgozták azokat a megoldásokat, amelyek különbözőképpen adóztatják a családok jövedelmeit. - A családi jövedelemadó a közös háztartásban élő családtagok valamennyi jövedelmét összevonja. Ez annyit jelent, hogy bekerül az adóztatandó jövedelmek közé a béreken, vállalkozói jövedelmeken és kamatokon kívül a nyugdíj éppúgy, mint a családipótlék, a gyermekgondozási segély, az ösztöndíj vagy a szociális segély. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|