|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
Sajnos vállalataink egy része úgy akart spórolni, takarékoskodni az élőmunka költségeivel, hogy nem a felesleges munkaerőt csökkentette, hanem a bruttó bérek növelését korlátozta. Kiéleződött a személyi jövedelemadón belüli ellentmondás, a három és többgyermekes, valamint a gyermeküket egyedül nevelő kétgyermekes szülők adóalapkedvezménye és az 1-2 gyermekes családok adókedvezményének hiánya között. Az ellentmondás tagadhatatlan, a megoldás a jószándék ellenére is igazságtalan. Talán ennek is tudható be, hogy oly sok illúzió és megalapozatlan várakozás tapad a sokszor követelt családi jövedelemadó fogalmához. Hasonló egyenlőtlenség forrása a többi adóalap csökkentő kedvezmény is, mint például a lakossági közműfejlesztés költségei egy részének elszámolási lehetősége. Társadalompolitikai és árpolitikai megfontolásokból, túlságosan szélesre sikerült a nulla-adókulcsos termékek és szolgáltatások köre, emiatt viszonylag magas a 25 százalékos normatív általános forgalmi adókulcs. Az adóreform 88-as megvalósítása az állami költségvetésnek 4,4 milliárd forintjába került, amiből 2,6 milliárd forint az adóhivatalok egyszeri kiépítése és gépesítése, 1,8 milliárd forint az üzemeltetés éves többletköltsége. Becslések szerint a társadalom összköltségei 15-16 milliárd forintra tehetők. A működőképesség veszélyeztetése nélkül állandó feladatunk az adminisztráció és az ezzel együttjáró költségek csökkentése. Az 1988. évi adóbevételi tervek teljesültek, a személyi jövedelemadónál a nagyobb bér- és kamatemelések miatt túlteljesültek. 4,8 millió magyar állampolgár fizetett adót az elmúlt esztendőben. A bevételek teljesítése mellett a rendszer működőképesnek bizonyult, fennakadásokat két területen, az adóelőleg fizetések és az ÁFA visszaigénylés területén lehetett helyenként és időnként tapasztalni. Gyakran felmerül az adóreform kritikája kapcsán, hogy ez a rendszer is csupán a regisztrált jövedelmeket képes megadóztatni, a második és a harmadik gazdaságból származó jövedelmeket, az úgynevezett láthatatlan jövedelmeket nem. Kétségtelen, önmagában a magyar adórendszer sem képes arra, hogy feltárja a nem regisztrált jövedelmeket. Ez a világon egyébként sehol sem sikerült. Az is tény, hogy láthatatlan jövedelmükből 82 ezren 830 millió forint összegű jövedelmet vallottak be tavaly honfitársaink. A borravalós szakmában ez 4.000-8.000, az orvosi hálapénz területén 12.000-14.000 forint évi jövedelmet jelent. Nem kétséges, ezek az adatok a valóság karikatúrái. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|