|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (8. rész)
|
Így a százszázalékos termelői árindex többletjövedelmekhez juttatta az alapanyagtermelőket és az energiatermelők egy részét. Az is tagadhatatlan, hogy a fogyasztói ártámogataás leépítése és az általános forgalmi adó egyidejű bevezetése néhány területen durva áremelkedést okozott. Ilyenek voltak a gyermek- és csecsemőruházati cikkek árai. Mindent összevetve, a jövedelemcentralizáció változását és az árnövelő hatásokat is figyelembevéve, azt kell megállapítani, hogy az adóreform első esztendejének haszonélvezői a vállalatok és szövetkezetek, terheinek viselői pedig a lakosság és a költségvetés voltak. Ám az adóreform hatásain túl, ez a megállapítás 1988-as gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos elemének kritikája is. Nevezetesen, a lakosság fogyasztásának csökkentése, terheinek növelése nagyobb mértékű volt annál, mint amennyi előnyt a vállalkozási szféra terheinek csökkentése, nettó jövedelmeinek növekedése a gazdaság számára hozott. Ez a jövőre nézve is tanulság mindannyiunk számára. Rengeteg szó esett az adóreform, mindenekelőtt a személyi jövedelemadó teljesítményeket fékező hatásáról. Tagadhatatlan, hogy a rendkívül széles körű mentességek és kedvezmények miatt erőteljes progresszió és magas marginális adókulcsok érvényesültek a személyi jövedelamadóban, ami a 88-as központi bértömeg szabályozással együtt erőteljesen fékezte a teljesítmény növeléshez nélkülözhetetlen anyagi érdekeltséget. Ez elsősorban a több jövedelemforrással és magasabb jövedelemmel rendelkező honfitársainknál volt taasztalható. A 89-es esztendőben már megszünt a durva ellentmondás, a kötött bérgazdálkodás és a progresszív jövedelemadó között, valamelyest csökkentettük az adókulcsokat és az adóprogressziót is. Nem lehet kétséges, hogy a továbbfejlesztés kulcsa a teljes körű bérliberalizálás, valamint a kedvezmények és mentességek szűkítésével együtt az adóprogaresszió, az adósávok és az adókulcsok további csökkentése. S bár tagadhatatlan a teljesítményt fékező hatás, azért itt is sok tévhit uralkodik a társadalomban. Mindössze két jelenségre térnék ki. Az egyik: minden ellenkező állítás dacára, s adóreform hatásai mellett, tavaly sem csökkent, hanem 4-8 százalékkal nőtt a kisiparosok és kiskereskedők száma Magyarországon. Ez a dinamizmus, kiegészítve új vállalkozásokkal, ebben az esztendőben tovább gyorsult. Azoknál a vállalatoknál és szövetkezeteknél, amelyeknél nemcsak a mechanikus bérbruttósítást hajtották végre, hanem megváltoztatták üzemen belüli bérgazdálkodási rendjüket is - nagyobb bruttó bért fizetve a nagyobb teljesítményekért - nem érvényesült az adózás teljesítményfékező hatása. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|