|
|
 |
|
 |
Huszonöt éve börtönben (1. rész)
|
1989. június 12. hétfő (MTI-Panoráma)
Negyedszázada van börtönben napjaink minden bizonnyal
legrégebben elítélt politikusa, Nelson Mandela, aki fogságában az
afrikai népek apartheid-ellenes szabadságharcának élő jelképévé
vált.
Mandelát és hét társát, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC)
vezetőit 1964. június 12-én ítélték életfogytiglani
börtönbüntetésre. A pretoriai rezsim ,,szabotázs és forradalmi
összeesküvés,, címén emelt vádat a betiltott apartheid-ellenes
mozgalom élcsapata ellen. Mandela, a szervezet fegyveres szárnyának
alapítója - aki ekkor egyébként már két éve letartóztatásban volt -
a tárgyaláson kijelentette: ,,Nem tagadom, hogy szabotázsokat
szerveztem. De ezt nem a pusztítás kedvéért tettem, s nem is azért,
mintha kedvelném az erőszakot. Mindent hideg fejjel tettem,
válaszként arra a politikai helyzetre, amely hosszú évek
zsarnoksága, népem kizsákmányolása és elnyomása következtében
alakult ki,,.
A politikust, aki a jövvő hónapban tölti be 71. évét, börtönőrei
hosszú évekig a legszigorúbb elszigeteltségben tartották. Betegsége
kapcsán, a hazai és a nemzetközi közvélemény nyomására 1988-ban a
szigorított Pollsmoor börtönből előbb rabkórházba, majd egy neves
klinikára szállították, s állapota javulása óta egy villában él -
természetesen továbbra is szigorú őrizetben, de már emberi
körülmények között. Az utóbbi években a pretoriai hatóságok többször
szabadon engedték volna, azzal a feltétellel, ha kinyilatkoztatja,
hogy elutasítja az erőszak alkalmazását a politikában. Ezt nem
fogadta el, azzal az érvvel, hogy a pretoriai rendszernek kellene
inkább ilyen nyilatkozatot tenni. Politikai megfigyelők szerint
azonban hamarosan mégis kiszabadul, mégpedig minden feltétel nélkül:
Pieter Botha elnök valószínű utódja, Frederik de Klerk a szeptember
6-i választások után, s még karácsony előtt szabadlábra helyezi -
hogy ,,szalonképesebbé,, tegye rendszerét.
Az idős politikus szabadulásával különleges helyzetbe kerül,
hiszen személyében tulajdonképpen három emberről van szó: a
magánemberről, a politikusról és a negyedszázados mítoszról. A
magánember továbbra is súlyos beteg, előrehaladott kora miatt a
börtönben szerzett tuberkulózisból soha nem tudják tökéletesen
kigyógyítani. Felesége, Winnie, aki 25 éve várja, s közben maga is
az apartheid-ellenes mozgalom egyik vezetőjévé és jelképévé vált, az
év elején komoly politikai botrányba keveredett. (folyt.)
1989. június 12., hétfő 13:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|