|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Megyei jogú várossá avatták Nyíregyházát - Szűrös Mátyás adta át az alapító oklevelet (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 24., szerda - Megyei jogú várossá avatták szerdán hazánk hetedik legnagyobb települését, a csaknem 130 ezer lakosú Nyíregyházát. Az ünnepi tanácsülésen Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke adta át az Elnöki Tanács Alapító Oklevelét Csabai Lászlónénak, Városi Tanács elnökének, majd köszöntő beszédében elismeréssel szólt a csaknem 800 éves nyírségi megyeszékhely fejlődéséről. Ezután időszerű politikai kérdésekről szólva beszélt a választásokról, a parlamenti munkáról. Elképzelhető - mondta -, hogy az új alkotmányt már egy új parlament fogadja el. Az Országgyűlés szuverén joga, hogy döntsön arról: idő előtt írja-e ki a választásokat, idő előtt feloszlatja-e magát, vagy sem. Ezt azonban nem teheti meg mindaddig, amíg új választási törvényt nem alkot, illetve nem alkotja meg a pártokról szóló törvényt. A politikai változások felgyorsult üteme, az ország helyzete, szükségessé teheti, hogy a parlamenti választásokra, és az új köztársasági elnök megválasztására korábban, tehát a ciklus vége előtt kerüljön sor. Az előrehozott választások világossá tennék, hogy az országban ténylegesen milyen politikai erőviszonyok alakultak ki, a különböző pártoknak, csoportosulásoknak milyen társadalmi bázisa van.
- Én úgy ítélem meg - hangsúlyozta Szűrös Mátyás -, hogy az MSZMP, különösen annak reformszárnya megerősödésével bizakodással és kellő önbizalommal nézhet a választások elé. Ez azonban még a jövő kérdése, nagyon sok függ attól, hogy a különböző politikai csoportosulások a nemzet, az ország életében miben tudnak közös nevezőre jutni. A mai országgyűlés legfontosabb feladatának tartom, hogy az erőket összpontosítsuk a törvényalkotási folyamatokra, amely által előre vihetjük a reformokat, az ország ügyét. Elsősorban a gazdaság és a politikai alapintézmények radikális reformjának felülvizsgálatát kell elvégezni. A kormány és a parlament viszonyáról Szűrös Mátyás kifejtette: a kormánynak az Országgyűlés ellenőrzése alá kell tartoznia. Ki kell építeni az ellenőrzés és a felelősség jogi garanciáit; ezt szolgálják azok a törvénytervezetek, amelyeket már megtárgyalt az Országgyűlés, vagy amelyek még ez évben kerülnek napirendre. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 19:58
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|