|
|
|
|
1989. május 1-je (1. rész) - Felvonulás Budapesten
|
1989. május 1., hétfő - A munkásszolidaritás, az összefogás jegyében, a korábbi külsőségekkel szakítva, mindenfajta hivalkodást mellőzve rendezték meg az idei május 1-jei felvonulást Budapesten. A szervezők pártállástól függetlenül mindenkit vártak, aki dolgozótársaival együtt kívánt ünnepelni, részeseként a baloldali haladó törekvéseket összefogó és kifejező eseménynek.
A politikai véleménynyilvánításra is alkalmat adó tömegdemonstráció résztvevői - a munkahelyi kollektívák képviselői és családtagjaik - többségükben a kerületek régi találkozóhelyein gyülekeztek a hideg, borongós, esőre hajló időben. A menet első oszlopai - Újpest, Józsefváros, Kőbánya, Angyalföld, Kispest és Csepel, illetve a XVIII. és a XX. kerület dolgozói - tíz óra után néhány perccel indultak el a felvonulási térre, hogy részesei legyenek az ottani nagygyűlésnek. Őket követték, hozzájuk csatlakozva a többi városrész képviselői. A formaságokkal való szakítás egyik jeleként a társadalmi, a politikai és az állami élet vezető személyiségei nem a dísztribünön fogadták a felvonulókat, az ünneplőkkel együtt haladva érkeztek a felvonulási térre. A több tízezernyi résztvevőt köszöntve a hangszórókból munkásmozgalmi énekek és nemzetközileg ismert békedalok szóltak, a dallamokat visszhangozták a környező házak falai. A jelszavak a szervezők politikai szándékait tükrözték: ,,Nemzeti összefogással a demokratikus szocializmusért ,,, ,,Valódi reformokkal nemzetünk felemelkedéséért ,,, ,,Sokféleség a politikában, egység az érdekvédelemben ,,, ,,Erős, független szakszervezeteket ,,, ,,Igazságos közteherviselést ,,, ,,Nyilvánosságot, sajtószabadságot ,, hirdették a jelmondatok. Ugyanakkor a résztvevők közül sokan saját készítésű tábláikon fogalmazták meg a számukra legfontosabb követeléseket, világos programot kérve. A transzparensek feliratai egyebek között szorgalmazták az esélyegyenlőséget a peremkerületeknek, alkotóik nemcsak beszédet, tetteket is várnak, s kinyilvánították, hogy munkás nélkül nem képzelhető el a reform. A nemzeti színű zászlókkal és a munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott téren - a korábban dísztribünként szolgáló mellvéd alatti emelvényről - a Himnusz hangjait követően Gál János, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, s az állami, a politikai és a társadalmi élet vezető személyiségeit. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 14:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (2. rész) - Felvonulás Budapesten
|
Az emelvényen ott volt Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, a főváros vezetését Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Bielek József, a Fővárosi Tanács elnöke képviselte. A nagygyűlésen elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára szólt a demonstráció résztvevőihez. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 14:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (3. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor
|
Nagy Sándor előljáróban utalt arra, hogy a Föld számos pontján más a mostani május elseje, mint korábban volt. Magyarország sem hasonlít tegnapi önmagára, s holnapi arca, valója bizonyára méginkább más lesz. Ennek az országnak sokat próbált lakói, dolgozói olyan változásokban, olyan végeredményben érdekeltek, amelyek az élet új minőségét hozzák létre - mondotta, majd így folytatta: - Érdekeltek vagyunk abban, hogy jogállamban éljünk, hogy munkánk alapján boldoguljunk, hogy tisztább emberi viszonyokat teremtsünk, hogy ismét legyen tartásunk, egészséges nemzeti önbecsülésünk, hogy életünkből száműzzük a hazugságokat, így gyermekeinkre, unokáinkra elvállalható örökséget hagyhassunk, hogy mindez ne egyszerűen csak a dolgozó emberek, a családok millióinak érdekében, mégkevésbé csupán rájuk hivatkozva történjék, hanem részvételükkel, általuk. Ez az egyetlen garanciája a változások valódiságának - szögezte le a SZOT főtitkra, megerősítve, hogy a dolgozók ma már nem fogadják el, hogy helyettük és nevükben kevesek gondolkodjanak, kevesek döntsenek és azt sem, hogy kevesek kiváltsága legyen az igazságot kimondani, a jövőért felelősséget vállalni. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy száz év óta, május elsején, a munkások, a dolgozó emberek tömegsztrájkok, tüntetések, demonstrációk, felvonulások, gyűlések szervezésével, az azokon való részvétellel adnak hangot követeléseiknek, s e napon a munka, a dolgozó ember, a szolidaritás gondolata áll középpontban. Május elseje - amennyiben ünnep - a dolgozó ember, a munkás ember ünnepe, május elseje szakszervezeti ünnep Május elseje azoké, akik többnyire nincsenek vagy csak alig vannak abban a helyzetben, hogy érdemi hatást gyakorolhassanak saját munkájuk eredményességére. Azoké, akik csak akkor élvezhetik munkájuk gyümölcsét, ha ez a munka jól meg van szervezve, és ha a tisztességesen végzett munkánkat meg is fizetik. De akik bizonyosan viselik a rossz politikai, gazdasági döntések következményeit, akiktől a terheket senki nem veszi át. Ők azok a munkavállalók, bérből és fizetésből élők, akik egy ország jelenének és jövőjének letéteményesei. Így van ez nálunk Magyarországon is: május 1-je azok ünnepe, akiknek nem kis hányada egyre többet dolgozik és nem kis része egyre kevésbé boldogul, s akik többségben vannak jelen a gyűlésen is. A szakszervezetek nevében köszönöm, hogy eljöttek, hogy jelenlétükkel támogatják törekvéseinket, nyomatékot, erőt adnak mindannak, amit május elsejei jelszavaink kifejeznek. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (4. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor
|
A hazánkban végbemenő történelmi léptékű átalakulásról szólva rámutatott: egy európai mércéhez igazodó demokratikus jogállam kiépítését kezdtük meg, egy olyan jogállamét, amelyben meghatározó értéket jelent az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság és a szolidaritás, s amely a személyiség önállóságára épül, a szabad kibontakozást támogatja. Olyan politikai intézményrendszer van kialakulóban, amely lehetőséget ad az alkotmányos többpártrendszerre, a koalíciós kormányzásra és pártoktól függetlenül működő, erős szakszervezetek létét feltételezi. E változások féltétlenül helyes irányba mutatnak, a közvélemény, a társadalom széles rétegei azonban türelmetlenül, indulatoktól sem mentes feszült légkörben élik meg mindezt. Ennek okai között sorolta, hogy a ma is elvállalható eredmények mellett súlyos hibák, tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem egyszerűen az illúziók, sokkal inkább a gazdasági, politikai rendszer objektív hibái, fogyatékosságai a személyi-hatalmi érédekek túltengése, az elvtelen összefonódások, a vezetők tévedései és mindezek be nem ismerése, sok esetben egyszerűen a hazugságok juttatták idáig az országot, s emiatt rendült meg mélyen a bizalom. Széles tömegek ma is úgy érezhetik: a nyitás politikája közepette a fejük felett folynak a csatározások, egy szűk szellemi politikai elit rájuk hivatkozva, de lényegében nélkülük akar irányt szabni korszakos jelentőségű változásoknak. Miközben nagyszabású politikai és gazdasági reformprogramok rajzolódnak ki, aközben egyre nehezebben tekinthetők át a társadalmi, politikai viszonyok, egyre súlyosabbak a gazdaság állapota miatt támadó szociális feszültségek. Meg kell értenie mindenkinek: végre konkrét, megfogható, tényleges változásokra és eredményekre van szükség; a korszakos politikai változások sem leplezhetik el, hogy válsággal küzd a gazdaság, s nemzeti összefogásra van szükség az összeomlás elkerülése érdekében. A bajok forrásaként említette azt is, hogy az elmúlt másfél évben a gazdasági stabilizáció nem jutott előre, még kevésbé tapinthatók az elmozdulás, a kilábalás jelei. Ezzel szemben növekszik az adósságállomány, növekszik a költségvetés hiánya, növekszik az infláció, csökkennek a reálbérek, csökken az életszínvonal. Legalább ekkora baj, hogy a terhek szétosztása nem találkozik a társadalom egyes rétegei reális teherbíróképességével és a társadalmi igazságosság szempontjaival. S miközben az infláció mindenkit sujt, annak jövedelemújraelosztó és átcsoportosító előnyeit is csak egy szűk réteg élvezi - mutatott rá a szónok, leszögezve, hogy a szakszervezetek ezt a helyzetett nem nézhetik tovább tétlenül (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (5. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor
|
Határozottan igénylik a kormánytól, mutassa be részleteiben is és hitelesen, milyen terhek nehezednek az országra és melyek ennek a hiteltérdemlően megfogalmazható okai. Dolgozzon ki konkrét elgondolásokat és programot az előttünk álló rövidebb időszak gazdasági, szociális problémáinak megoldására, kidolgozásáig azonban tartózkodjon a további áremelésektől. - A magyar szakszervezetek nem kívánják irreális követelésekkel lehetetlen helyeztbe hozni a kormányt. A szakszervezetek vezetői, képviselői nem politikai ambicióktól sarkallva és nem az ország csődjére spekulálva fogalmazzák meg álláspontjukat - emelte ki a továbbiakban. - Olyan gazdaságpolitikát támogatunk, amely a gazdasági ésszerűség, a gazdasági szükségszerűség és a társadalmi tűrőképesség szempontjait a lehető legjobban képes összeegyeztetni, amely épít az emberek alkotóerejére, értékén kezeli az elvégzett munkát, s számol azzal, hogy a nagyobb, a jobb teljesítményt meg is kell fizetni. Olyat, amely lehetővé teszi, hogy a tehetséges emberek érvényesüljenek és boldoguljanak Magyarországon, mert nélkülük nem fog talpraállni ez az ország. A szakszervezetek sürgetik: a veszteséges tevékenységek, a nagyberuházások, a költségvetés kiadásainak vizsgálatát, olyan helyzet megteremtését, hogy sem vállalatok, sem bankok, sem vállalatvezetők, sem bankvezetők ne rendelkezhessenek meg nem szolgált, teljesítményekkel alá nem támasztott jövedelmek felett. A magyar szakszervezetek támogatják a gazdasági és politikai reformokat: a tulajdonreformot, a szerkezetváltást, a piaci viszonyok megteremtését. A reformra hivatkozva sem támogatják azonban a kapkodást, a végig nem gondolt intézkedéseket, s azt sem, hogy bárki úgy és azért árusítsa ki az állami tulajdont, hogy ellenértékével a költségvetés hiányait pótolja. Az eladósodottság súlyos teher. De az sem kevésbé súlyos, ha értékeinket áron alul, nemzeti önérzetünket pedig bármilyen áron áruba bocsátjuk. A szakszervezetek és a kormány együttműködéséről kijelentette: csak kiegyensúlyozott együttműködés, valódi partneri viszony lehet célravezető. Megállapodásainknak a jövőben - ha kell - kemény eszközökkel is érvényt kívánunk szerezni. A továbbiakban kifejtette, hogy a radikális átalakulás előtt álló szakszervezeteket sem hagyta érintetlenül a bizalmi válság. Előlegezett bizalomból élünk - mondotta -, s hogy megőrizhessük, visszaszerezhessük tagjaink igazi hitét, ahhoz alapjaitól kell újraformálni önmagunkat, szervezetünket, feladatainkat. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (6. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Nagy Sándor
|
Az tény, hogy ma is 4 millió 300 ezer embert tömörítünk sorainkban, nem eddig végzett munkánkat dícséri, hanem az emberek józan felismerését. Azt a józan felismerést, hogy minél nehezebb idők jönnek, minél kiszolgáltatottabbak a bérből és fizetésből élők, annál inkább szükségük van az összefogásra, szükségük van egy erős szakszervezetre. A magyar szakszervezeti mozgalom erre az útra rálépett; ez a szakszervezet már nem ugyanaz, mint tegnap volt és már soha nem is lesz ugyanolyan. Adósságunk azonkban bőven van, különösképpen az ifjúsággal és az alacsony nyugdíjjal rendelkező idős emberekkel szemben. Tovább már nem tartható, hogy a fiatalok nemzedékeinek egész sora nagyrészt a megoldhatatlan problémák közé sorolja a családalapítást, az önálló otthon teremtést, a gyermeknevelést. Határozottan fel kell lépni érdekükben; engedni és támogatni kell, hogy a szakszervezeti mozgalmon belül is megszerveződjenek, hogy hallassák hangjukat. Az ifjúságpolitika, az ifjúság helyzetének javítása ugyanis nem csupán egy szervezet, egy hivatal dolga, az egész kormányzat, mi több, az egész társadalom felelőssége A szakszervezetek összefogásra, felelős cselekvésre, józan magatartásra szólítják fel a társadalom valamennyi politikai tényezőjét. A jelen gondjainak megoldásában, a jövő formálásában közmegeggyezést kell kialakítani és ebben az eltérő nézeteket valló erőknek is közösséget, felelősséget kell vállalniuk. Csak ezen az alapon számíthatunk a gondjaink megoldásához nélkülözhetetlen nemzetközi támogatásra, amelynek biztosításában a magyar szakszervezetekre is jelentős feladatok hárulnak - hangsúlyozta, majd a közelgő választásokra utalva felhívta a figyelmet: az ország lakosságának választania kell eszmék, nézetek, személyek és szervezetek, programok és módszerek között. A szakszervezetek azokat támogatják, akik: igazat mondanak és reális elképzelésekkel rendelkeznek; megfogható eredményeket és ehhez megítélhető garanciákat kínálnak; a politikai diktatúra helyett nem a tőke, a pénz diktatúráját kívánják bezezetni; demokratikus közéletet, nyilvánosságot akarnak; a reformokat a dolgozó milliók érdekében és rájuk támaszkodva, részvételükkel kívánják megvalósítani; s akik tudják, hogy mindez nem lehetséges a szakszervezetek nélkül, a szakszervezetek ellenére. Rajtunk is múlik, hogy semmilyen hit- és pártvita, egyéni ambíció, sérelem, törekvés ne szoríthassa háttérbe a nemzeti összefogást - szögezte le végül a SZOT főtitkára. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 15:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (7. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Tatár Árpád
|
A fiatal szervezett dolgozók képviseletében Tatár Árpád, a SZOT Ifjusági Tanácsának tagja volt a nagygyűlés szónoka. Szenvedélyes hangú beszédében kijelentette, hogy az ifjúság nem a régi módon akar dolgozni és élni; olyan szavahihető, erkölcsileg tiszta vezetőkre van szüksége, akik ,,hétfői mondanivalójukat kedden is vállalni tudják és akarják,,. Tolmácsolta társai véleményét, amely szerint a politika szinte tehetetleneül áll a tényleges társadalmi problémák előtt, fegyvereit pedig a szakszervezetekkel, tehát a dolgozókkal szemben csörgeti. Emlékeztetett arra, hogy az Országos Szakszervezeti Ifjúsági Konferencián megfogalmazottak találkoztak a fiatalok akaratával. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezen a májuson még itt vannak azok, akik hisznek abban, hogy egy érdekeit érvényesíteni nem tudó fiatal is részese lehet egy békés nemzeti megegyezésnek. A továbbiakban arról szólt, hogy a válságba jutott gazdaság terheit csak azokra lehet rakni, akik cipelni is képesek azokat. A fiataloknak az előző kormányok is csak ígértek: akkor is, amikor volt miből. Ígérni most is tudnak, pedig mindenki tudja, hogy nincs miből. Kérte a vezetőket, hogy a fiataloknak többet ne ígérjenek. Kijelentette: az jelentkezzen választási voksukért, aki adni is tud. Az ifjúság követelni sem akar többet: emberhez méltó életet kíván élni. Ez ma Magyarországon a társadalmi akarat. Ennek feltételét kell megteremteni a vezetőknek, azoknak, akik ezt emberileg, erkölcsileg vállalni tudják. Akik nem tudják vállalni, álljanak félre, adják át helyüket a fiatal szakembereknek - hangsúlyozta. Ebbe az irányba tett lépésként értékelte a parlament elé kerülő beszámolót az 1971. évi ifjúsági törvényről, amely többre nem tud vállalkozni a magyar ifjúságért, mint a törvény hatályon kívül helyezésére. E gazdasági és politikai káoszban nem látnak tisztán a fiatalok, de a bölcsebb idősek sem - mutatott rá, megállapítva, hogy ha a fiatalok nemzedékei kívül rekednek a gazdaságon, ha a család nem képes önmaga megújítására, ha a mindennapi megélhetés gondjai feszítik az emberi gondolatot, ott abban az országban a családalapító fiatalnak nincs perspektívája. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (8. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Tatár Árpád
|
Ezután a legsürgetőbb kormányzati döntések között sorolta a családi pótlék július 1-jétől gyermekenként 300 forinttal történő felemelését; szeptember 1-jétől a mindenkori létminimum szintjén és az az alatt élő családok gyermekeinek ingyenes napközi ellátását az óvodákban és az iskolákban; a gyermekek ellátásához szükséges javak árának reális megállapítását, ezek általános forgalmi adójának megszüntetését; olyan családközpontú adórendszer bevezetését január 1-jétől, amely a társadalmi minimum mértékén felül adóztatja az állampolgárokat. Szorgalmazta: meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az első lakást építő és vásárló fiatal családok a mindenkori hitel-kamatláb feléért kapják a kölcsönt; s a szerkezetátalakításra felvett hitelekből a kormány 1995-ig évente legalább 30 ezer új, korszerű munkahelyet teremtsen a fiatal szakemberek számár - az ország jövője érdekében. Végezetül a szervezett fiatalok nevében ajánlotta az országgyűlésnek: olyan kormányt válasszon, amelyik képes az ifjúság programját is megvalósítani, s akkor - mint hangsúlyozta - van kire építeni a holnapot. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (9. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly
|
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára lépett ezután a mikrofonhoz, hogy kifejtse véleményét az időszerű politikai elképzelésekről, reagáljon a sokakat foglalkoztató kérdésekre. Az MSZMP KB nevében köszöntötte május 1-jén, a munka ünnepén, a munkásosztály hagyományosan nemzetközi seregszemléjén, egyben egyik jeles nemzeti ünnepünkön a nagygyűlés résztvevőit, s hangsúlyozta: az MSZMP egyszerre nemzeti és internacionalista párt, az emberiség haladásáért, a békéért, a szocializmusért küzdő erőkkel vállal sorsközösséget, miközben nemzeti érdekeinket is maradéktalanul képviseli. Meggyőződését fejezte ki, hogy minden nép csakis a más népekel való együttműködés révén kamatoztathatja tudását, tehetségét, gyarapíthatja nemzeti értékeit és járulhat hozzá az egyetemes kultúra gazdagításához. Hazánk reformtörekvéseinek távlati célja az is, hogy felzárkózzunk a fejlett országokhoz a gazdaságban, a kultúrában, anyagi és szellemi téren egyaránt. Ez is történelmi távú időszakot igényel, de nemzetünk jövőjének ez az egyedül lehetséges útja. Az MSZMP kezdeményezője, aktív részese, felelős tényezője akar lenni e nagy nemzeti vállalkozásnak - húzta alá a főtitkár, rámutatva, hogy a párt történetének új fejezete kezdődött el az 1988. májusi pártértekezleten, amikor lezárt egy nagyon fontos, de ellentmondásos korszakot. A továbbiakban az elmúlt több mint három évtized eredményeire emlékeztetett, majd kifejtette: hosszú éveken keresztül a nyugalmas, csendes felszín alatt hatalmas feszültségek erjedtek, megoldatlan problémák halmozódtak egymásra. A párt akkori vezetése és a kormány a hetvenes évek elejétől - az egész politikai intézményrendszer hallgatólagos támogatását sem nélkülözve - fokozatosan elhanyagolta a konkrét helyzet konkrét elemzésének követelményét. Részben nem vette észre, részben pedig szándékosan eltakarta a magyar gazdaság és a magyar társadalom alapvető gyengeségeit - köztük a szellemi munka leértékelődését. Ezzel azt a hamis közérzetet táplálta az egész társadalomban, hogy elért eredményeink korszakos jelentőségűek, időtállóak, elegendőek ahhoz, hogy hazánk a fejlett világ országai közé emelkedhessen. A gazdasági vezetők közül nem kevesen hitték el, sőt egyesek terjesztették is magukról, hogy a nép érdekében titkolják el a valóságot, cserélik fel a termelés és az elosztás normális sorrendjét. A rend, a kiegyensúlyozottság látszatát erősítették akkor is, amikor már a rendetlenség szaporodott, a nyugtalanság erősödött. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (10. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly
|
Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól, ami a súlyos helyzethez vezetett. Hosszabb távra visszatekintve is elveti a szocializmus építésének azt a formáját, amely egy szigorú, merev, hierarchikus alá- és fölérendeltségi viszonyban működik, amely csak az utasítások rendszerére épül, s amely ahelyett, hogy a szocializmus eredeti céljaival összhangban kibontakoztatná az egyéni és csoportos érdekeltséget, az alkotó kezdeményezést, éppen ezeket fojtja el - hangoztatta a pártfőtitkár, megerősítve, hogy az MSZMP tagadja a politika elsődlegességének azt a torz értelmezését, amely a gazdasági törvények, érdekek ellenében akar hatni; határozottan ellenzi, hogy közvetlenül, aprólékosan avatkozzék be a gazdasági folyamatokba. Ugyanakkor kiemelte: az MSZMP a szocialista értékekből minden haladót és minden előremutatót vállal. Nagyra becsüli a felelősségteljes munkát, a tudás gyarapításának igényét. Támogatja a végzett munka, a valóságos teljesítmény értékének megfelelő elismerését, az egymás iránti felelősséget és tiszteletet tükröző munkatársi kapcsolatokat. Bátorítja a vállalkozó kedvet, az új iránti fogékonyságot. Fejlődésünket, a megtett út értékét nem tegnapi önmagunkhoz, hanem a nemzetközi élvonalhoz mérjük - szögezte le Grósz Károly. - A terhek igazságosabb elosztásának új rendszerét kezdeményezzük. Figyelmünk, értékrendünk központjában a dolgozó, alkotó ember áll. Ebből következően elsőrendű feladatunknak tekintjük a hivatására, a munkájára felkészülő és azt kezdő fiatalok támogatását, illetőleg az idős emberek sorsával való foglalkozást, akik munkával töltötték el életüket. Újat, többet akarunk ahhoz képest, amit eddig létrehoztunk, és másképpen is, mint korábban csináltuk - mondotta a többi között. A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk - bár sokan azt szeretnék -, hanem intézményes garanciákat akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg. Ez az egyik legfontosabb tanulság, amit az elmúlt négy évtizedből levonhatunk - szögezte le. Tudjuk, hogy nem a nép, az egyes dolgozó - legyen az párttag vagy pártonkívüli - felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő rendszer lehetőségeivel visszaéltek. Ugyanakkor soha többé nem engedhetjük meg, hogy politikai tévedésekért büntetőjogi elmarasztalást lehessen alkalmazni. Nincs nagyobb büntetés politikusok számára, mintha a nép megvonja tőlük a bizalmat. Ez pedig megtörtént - állapította meg a főtitkár, rámutatva, hogy ezért a figyelmet a jövőbe kell irányítani, az örökös önmarcangolással ugyanis nem lehet előbbre jutni. Lejárt az idejük a tetszetős, de üres szavaknak. A magyar nép nagy többsége nyugalmat akar, munkája eredményeként egyéni és családi boldogulást. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (11. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly
|
Jogállamot igényel, ahol a törvény mindenkinek egyenlő jogokat biztosít és kötelezettségeket támaszt mindenkivel szemben. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetését kívánja, a szocialista demokrácia kibontakoztatását sürgeti. Ez mindenkitől tetteket, cselekedeteket vár. Az MSZMP is az ehhez szükséges politikai feltételek megteremtésére törekszik, s tevékenységét a helyi teendőkre összpontosítja - szögezte le. A stabilizáció és a kibontakozás csak akkor valósulhat meg, ha az egész társadalom szemléletét a realitás hatja át. Nem a vágyakból - a lehetőségekből kell kiindulni. Az MSZMP nem vesz részt - mert ez elveitől idegen - a népszerű, de teljesíthetetlen követelményeket hangoztatók versenyében. A közelgő választások kapcsán kifejtette, hogy az MSZMP nem ígérget, hanem felelőssége tudatában kimondja: több év következetes, kemény munkájára lesz szükség az ,,eltékozolt évtized,, hiányainak pótlásához. Az embereknek joguk, hogy megismerjék a valóságos helyzeet. Az MSZMP ebből a szempontból is kiszámítható politikai szervezet kíván lenni. Szocializmust, demokráciát, fellendülést akar - ez programjának három kulcsszava. Határozottan vállalja a szocializmus ügyét, olyan eszményt lát benne, amelyet nem kitalált az emberiség, hanem valóságosan benne rejlik a mai viszonyokban, ami nem elérendő állapot, hanem meglévő lehetőségek felismerése és tudatos kiaknázása - s ehhez kéri a párt a szervezett dolgozók, a magyar nép szigorúan igényes, követelményeket támasztó bizalmát. Az MSZMP helyes, jó politikájával képviseli a munkásérdekeket - szögezte le az előadó, emlékeztetve arra is, hogy a párt a szocializmusellenes erők támadásának kereszttüzében dolgozik. Reformtörekvéseit igyekeznek elferdíteni, őszinte szándékát kétségbe vonni, az el sem követett hibákért felelőssé tenni, sorait megosztani. Ez a magatartás - tette hozzá - végigkísérte a munkásmozgalom egész történetét. Ezért a csaknem száz éves tanulság alapján a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepén e helyről is kérte a magyar dolgozókat, hogy a párt tagjaiként vagy szimpatizánsokként tekintsék magukénak az MSZMP-t, támogassák politikáját, használják fel céljaik érdekében, s utasítsák el a rágalmakat. Az MSZMP marxista szellemű reformpárt, konkrét társadalmi feladatokon munkálkodó akciópárt, a szocializmust akaró sokszínű erők változatos formákban szerveződő közössége - jelentette ki, s meggyőződését fejezte ki, hogy a pártnak nagyon széles a tömegbázisa. Azok alkotják, akik igénylik az értelmes fizikai és szellemi munkát, a hatékonyságot, a jobb megélhetést, akik másként akarnak dolgozni és élni mint eddig, akik elkötelezett hívei a reformfolyamatnak. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (12. rész) - Nagygyűlés Budapesten, Grósz Károly
|
Őket becsüljük meg azzal, hogy ma a kellő hozzáértéssel és hivatástudattal végzett, eredményes munkát ünnepeljük, mert ez a jövőnk záloga, az értékteremtés igazi forrása - hangoztatta, majd kifejtette: azokat ünnepeljük, akik - bármely poszton - tudásuk legjavát adva, szorgalommal, tisztességesen dolgoznak. E tekintetben semmiféle különbség nincs a fizikai és a szellemi munka között. Nincs szó szembenállásukról, hanem a társadalmilag értékes, eredményt hozó munka áll szemben a teljesítmények fedezete nélkül szerzett, az elosztási-hatalmi pozícióból származó többletjövedelmekkel, a korrupcióval, a társadalom megkárosításával: a legalapvetőbb munkásérdek az értelmiség anyagi és erkölcsi megbecsülése. Végül kijelentette: az MSZMP az egyenrangú partneri viszony alapján kíván együttműködni a megújuló szakszervezeti mozgalommal. Szerepét nélkülözhetetlennek tartja a munkavállalói érdekek intézményes védelmében. Számít arra, hogy ez az érdekvédelem munkahelyi, ágazati, területi és központi szinten egyaránt a korábbinál sokkal több érdekütközéssel fog járni. Ezt nem sorscsapásként, hanem egy nehéz gazdasági helyzet, a modernizáció szükségszerű következményeként, sőt egy korszerűsödő politikai rendszer természetes velejárójaként értékelte. Mint hangsúlyozta: az MSZMP tagjait arra ösztönzi, hogy a szakszervezeti munkát közéleti, politikai tevékenységük egyik legfontosabb színterének tekintsék. Ez mindkét mozgalom számára kölcsönösen hasznos lesz. Grósz Károly befejezésül a közös célok, a haza és a jövő érdekében végzett eredményes munkát, biztonságot, békés jövőt kívánt a nagygyűlés résztvevőinek. A politikai demonstráció az Internacionálé hangjaival ért véget. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (13. rész) - Budapest, az MSZDP nagygyűlése
|
A többi párttól és alternatív szervezettől is elkülönülve nagygyűléssel ünnepelte május 1-jét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Népligetben. Rendezvényükön - melyen mintegy négyszázan vettek részt - megjelent több nyugat-európai szociáldemokrata párt képviselője is. Révész András, az MSZDP elnöke - a naggygyűlés első szónokaként - nagy nyomatékkal szólt a szociáldemokrata mozgalomban rejlő erőről, megállapítva, hogy a szociáldemokraták Európa csaknem valamennyi államában vezető szerepet töltenek be, sok helyütt pedig kormányzó pártként vesznek részt a politikai életben. Úgy vélekedett, hogy öt éven belül Magyarországon is a legerősebb párt lesz a szociáldemokratáké. A külföldi testvérpártok képviseletében először Gunnar Stenarv, a száz éves múltra visszatekintő Svéd Szociáldemokrata Párt külügyi titkára szólt az egybegyűltekhez. Egyebek közt kifejtette: a szociáldemokrácia által elképzelt társadalmi berendezkedés egyaránt jelent gazdasági és politikai demokráciát. Ugyanakkor a szociáldemokraták elsőrendűen fontosnak tartják a szociális kérdéseket, annál is inkább, mert - mint mondotta - a szociális problémákat sem a kommunizmus, sem a modern kapitalizmus nem képes maradéktalanul megoldani. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt nevében Heinz Fischer üdvözölte a lehetőséget, hogy a magyarországi testvérpárt képviselői szabadon ünnepelhetik e hagyományosan szociáldemokrata ünnepet. Utalt arra is: amennyiben Magyarországon megvalósul a békés átmenet egy demokratikus, plurarista alapokon szerveződő társadalomba, akkor ez történelmi tettként értékelhető. Peter Glotz, a nyugatnémet SPD parlamenti csoportjának alelnöke azt hangsúlyozta: itt az ideje, hogy ismét egységes Európában gondolkodjunk, végérvényesen el kell vetni a vasfüggöny idejétmúlt elméletét. Budapest, Prága és Varsó igenis európai városok - mondotta. A Francia Szocialista Párt üdvözletét a negyven esztendővel ezelőtt emigrált Filipovics Tamás tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek. Egy egységesülő Európa gondolata jegyében ő is arról szólt: Magyarországnak esélye van arra, hogy bekapcsolódjék az európai gazdasági és politikai folyamatokba. Erre garanciaként említette azokat a jelenlegi tárgyalásokat, amelyek nyomán remélhetőleg Magyarország állandó résztvevője lehet az Európa Tanács üléseinek. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (14. rész) - Budapest, az MSZDP nagygyűlése
|
A nagygyűlés utolsó szónoka, Baranyai Tibor, az MSZDP elnökségének tagja a pártvezetés elképzeléseiről elmondta: semmiféle koalíciós tárgyalásra nem hajlandók addig, amíg egy új, szabad választáson nem tisztázódnak a valódi politikai erőviszonyok. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az MSZMP választási szisztémáját elutasítva az 1945-öshöz hasonló lajstromos, azaz listás választást követelik. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (15. rész) - Budapest, független szakszervezetek
|
A Független Szakszervezetek egésznapos majálist rendeztek a Népligetben. A program reggel faültetéssel kezdődött, a majálist szervező 8 független szakszervezet, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, valamint a lengyel Szolidaritás Szakszervezet képviselője egy-egy facsemetét ültetett el. A Népligetben felállított két szabadtéri színpadon délelőtt elsősorban gyermekeknek szóló programokat tekinthetett meg a több tízezres látogató sereg. A kulturális programokkal egyidejűleg a Jurta Színnház politikai rendezvényeknek adott otthont. A programban délelőtt bemutatkozott a Phralipe független cigány szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Szolidarítás Munkás Szakszervezeti Szövetség. A Jurta Színházban 11 órakor kezdődött meg a szolidaritási nagygyűlés. A rendezvény szónoka, Forgács Pál a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nevében üdvözölte a megjelenteket, köztük Krysztof Sliwinskit a Lengyel Szolidaritás, Stephen Purseyt és Janek Kuczkiewiczet a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, Günther Engelmayert a Munka Világszövetsége, valamint Mircea Bajant a Romania Libera képviselőjét. Forgács Pál beszédében kiemelte: a mai nappal vissza szeretnének venni egy gyönyörű ünnepet, május elsejét. Ez a nap sokak tudatában a kötelező, díszes felvonulások napja. Pedig ez az ünnep nem erről szól Forgács Pál a továbbaiakban kiemelte: az elmúlt évben nagyot változott nálunk a világ. Egyebek közt megalakultak a független szakszervezetek. Elsőként a TDDSZ, majd a tudományos dolgozókat követve önálló szakszervezetet hoztak létre a tanárok, a gyógypedagógusok, a filmesek, az ingatlankezelők, a közlekedési dolgozók, az egészségügy alkalmazottai. Ezek a fiatal, társadalmi munkában szerveződő, csak a tagdíjakból működő szakszervezetek ma még csupán olyanok, mint azok a fácskák, amelyeket reggel elültettünk - mutatott rá a szónok, majd hozzátette: akik ma a Népligetben ünnepelnek, azért jöttek el, mert rokonszenveznek törekvéseinkkel. Ugyanígy világszerte is az emberek nagy érdeklődése kíséri a magyar független szakszervezetek munkáját. Az ő barátságukon, szolidaritásukon is múlik, hogy sikerül-e megvalósítani azt, amire a független szakszervezetek vállalkoztak. Sikerül-e visszaadni a hozzájuk csatlakozóknak az összefogás élményét, a közös fellépés örömét. Sikerül-e a központi helyre állítani a szolidaritás eszméjét. Ez a majális a Népligetben ennek az első próbája - mondta Forgács Pál. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (16. rész) - Budapest, független szakszervezetek
|
A szónok beszéde végén kiemelte: együtt vagyunk, együtt ünnepelünk együtt követeljük a három nyolcast - 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra nyugalom - miként dédapáink. Együtt küzdünk azért, hogy a mostani erjedés szerves fejlődésben folytatódjék, és megszülessen a szabad, független, demokratikus Magyarország. Krysztof Sliwinski, a Szolidaritás képviselője szervezete és személy szerint Lech Walesa nevében fejezte ki örömét, hogy Magyarországon is létrejöttek a független szakszervezetek. Szólt arról, hogy a két ország sok történelmi szállal kapcsolódik egymáshoz. Elmondta: Lengyelországban évtizedek óta először ünnepelheti meg önállóan május elsejét a szolidaritás és a többi független lengyel szakszervezet. Rámutatt, hogy a szolidaritás, mint szakszervezet, elsősorban a dolgozók jogaiért küzd, de ezenkívül harcol az emberi méltóságért, az állampolgári jogok érvényesüléséért is. Stephen Pursey, a 97 ország független szakszervezeteinek 90 millió tagját tömörítő Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége nevében elmondta, a SZSZNSZ növekvő figyelemmel kíséri az erősödő magyar független szakszervezetek tevékenységét. Hangsúlyozta: a különböző múltú szakszervezeteket tömörítő szövetség 40 éves mottója, a ,,Kenyér, béke, szabadság,, ma is időszerű. Stephen Pursey kifejtette, hogy a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége a jobb életért folytatott harcot a békés világért folytatott küzdelemmel összefüggőnek tekinti. Rámutatott: szabad társadalom alapját csak demokratikus, független munkásmozgalom alkothatja. Csak ez lehet az alapja egy stabil társadalomnak, valamint annak, hogy a nemzeti, valamint a nemzetközi közösségek felelősen, konstruktívan vegyenek részt ennek létrehozásában. A gazdasági fellendülés csak akkor lehet szilárd, ha az életüket meghatározó döntések meghozatalában a dolgozók is résztvehetnek - hangsúlyozta végül az SZSZNSZ képviselője. Günther Engelmayer, az 1920-ban alapított Munka Világszövetsége képviselője kifejezte az MVSZ szolidaritását a magyar független szakszervezetekkel, majd méltatta az elmúlt hónapokban Magyarországon végbement politikai fejlődést és a szakszervezeti pluralizmus kibontakozását. Hangsúlyozta: történelmi folyamatnak vagyunk tanúi, nevezetesen Magyarország demokratikus nyitásának egy plurális társadalom felé. Elmondta, segíteni kívánnak abban, hogy ez a cél megvalósuljon. A továbbiakban kiemelte: Magyarország elválaszthatatlan része Európának. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (17. rész) - Budapest, független szakszervezetek
|
A szolidáris kapcsolat is megköveteli, hogy eltüntessük mindazt, ami Kelet és Nyugat-Eurápát elválasztja, mert természetellenes a kontinenst megosztó vasfüggöny léte. Günther Engelmayer kifejezte reményét, hogy Európa megosztottsága mielőbb teljes egészében felszámolható. Ezzel kapcsolatban üdvözölte a magyar kormány azon döntését, hogy még az idén megkezdik az ország nyugati határán lévő műszaki határzár lebontását. Végezetül az MVSZ nevében üdvözölte a magyar dolgozókat és mindazokat, akik lehetővé tették, hogy az idei május elsejét a szakszervezeti pluralizmus jegyében ünnepeljék Magyarországon. Mircea Bajan, a Romania Libera képviselője a romániai menekültek nevében köszönte meg, hogy jelen lehetnek a népligeti majálison. Kiemelte: részvételük is bizonnyítja, hogy a magyar és a román nép és nemzet nem ellensége egymásnak, és az összefogás elősegítheti a közösen vállalt célok megvalósítását. Mircea Bajan segítséget kért azoknak a Romániában élő állampolgároknak, akik hazájukban a szabadságért, az emberi jogok érvényesüléséért küzdenek. A nagygyűlésen állásfoglalást fogadtak el, amelyben csatlakoznak a bécsi Európai Szakszervezeti Együttműködési Konferencia április 28-án elfogadott határozatához. Ebben a konferencia résztvevői többek között kifejezték azon reményüket, hogy a társadalmi és gazdasági problémák a jövőben a társadalmi együttműködés szellemében oldhatók meg Közép- és Kelet-Európában is. A tanácskozás felszólította az összes demokratikus szakszervezetet, hogy eddigi szoldaritásukat fenntartva támogassák a közép- és kelet-európai független szakszervezeteket. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (18. rész) - Kecskemét (Nyers Rezső)
|
Kecskeméten a május 1-jei ünnepségek hagyományos színhelyén, a vasútkertben többezren gyűltek össze, hogy meghallgassák Nyers Rezsőt, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, államminisztert. A politikai nagygyűlés szónoka beszédében kiemelte, hogy május 1-je szimbólumai az idén különös jelentőségűek, hiszen a természet megújulása a reményt, a munka ünnepe az alkotó ember teremtő erejét, a szolidaritás pedig az összefogást jelképezi. Napjainkban különösen szükségünk van ezekre a jelképekre, s méginkább arra, hogy tisztában legyünk tennivalóinkkal. Ma már nyilvánvaló - mondotta a továbbiakban -, hogy a kockázatot nem vállaló politika nem vált be. Nyilvánvaló az is, hogy napjainkban nincs olyan számottevő politikai erő az országban, amely ne lenne azzal tisztában, hogy a válság nem állítható meg átfogó reformok nélkül. Mindennek tudatában a kormány reformfelfogásban készíti elő új, hároméves időszakra szóló gazdaságpolitikáját. A végső cél a dolgozó emberek életfeltételeinek javulása - hangsúlyozta Nyers Rezső. - A nemzetközi politikai klíma kedvező hátszelet ad törekvéseinknek, ezt tudnunk kell kihasználni. Tudnunk kell azonban azt is: hazánknak újra és újra meg kell küzdenie helyéért a világban, azért, hogy bekapcsolódhasson a világ gazdaságának vérkeringésébe, s hogy ehhez feltétlenül szükséges helyreállítani a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyát. Olyan szocialista tipusú vegyesgazdaság kiépítésére törekszünk Magyarországon, amely az állami tulajdon működése mellett a magántulajbon térnyeréséhez is biztosítja a feltételeket. Amelyben minden tulajdonforma, az állami és a magántulajdon is renelkezik megfelelő jogbiztonsággal, piacgazdasági lehetőséggel. A kormány tisztában van azzal, hogy az államháztartás területén is van tennivalója, ezért újabb takarékossági intézkedéseket tervez, olyanokat, amely a költségvetési kiadások egészére kiterjednek. Az átlagosnál nagyobb mértékűek lesznek a csökkentések a katonai kiadásoknál, valamint a központi igazgatás területein. Minderre készülnek a tervek, elfogadásuk az országgyűléstől függ. Hangsúlyozta Nyers Rezső, hogy a többpártrendszer - ami felé gyors léptekkel halad az ország - nem taktika a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről, hanem annak felismerése, hogy a többpártrendszeren alapuló demokrácia erőforrássá válik a nemzet felemelkedéséhez. De csak ekkor, ha közmegegyezéssel jönnek létre a kivánatos demokratizálódási folyamatok, ha nem okoznak zavart kicsinyes alkuk, viszálykodások. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (19. rész) - Bicske (Pozsgay Imre)
|
Székesfehérvárott a borongós, hűvös idő ellenére több ezer résztvevője volt a Dózsa György téri nagygyűlésnek, amelynek Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter volt a szónoka. Elöljáróban - utalva a székesfehérvári nagyüzemek országosan ismert gondjaira - arról szólt, hogy olyan világot, olyan fajta politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokat kell teremteni, amelyben az olyan ipari üzemóriások munkásainak, mint a Videoton és az Ikarus, ne kelljen szoronganiuk: lesz-e feladatuk, hanem elégedetten vehessék tudomásul: az ember képes úrrá lenni bajain, uralkodni önmagán és körülményein. Mostanában - folytatta Pozsgay Imre - az egymással perlekedő párbeszédek világát éljük. A legnagyobb figyelem éppen ezért a sorsunkat eldöntő intézményekre irányul. A politikai fordulat és megújulás olyan intézményeket, állami szervezeteket és testületeket követel, hogy állampolgárként és nem alattvalóként érezze úgy mindenki: alanya és alkotója ezeknek az intézményeknek. Az állampolgárt megbecsülő, annak cselekedeteire épülő államiságot kell teremteni. Ez az új államiság olyan új alkotmányt jelent, amely a magyar közjog nemzeti tapasztalataiból és az emberiség politikai jogaiból indul ki. Ehhez a törvényhozónak meg kell erősödnie, bírnia kell a választópolgár, az állampolgár bizalmát, s egy ilyen törvényhozás az erős kormányzásra is lehetőséget ad. Mert a szabadság és az erős kormányzás csak együtt járhat, a rend és a szabadság követelményei csak együtt érvényesülhetnek - hangoztatta a szónok. Teljesítményt csak olyan társadalom nyújthat, amelyben az emberek mindennapi viszonyaikban szabadon dönthetnek, a munkakapcsolatokban pedig kérlelhetetlen munkarendben állnak. A politika átalakításában a sokszínűség korszakát éljük. Nem az azzal együtt járó vitáktól kell félni, hanem attól, ha a vitáknak nincsenek tisztes, kultúrált intézményei. Egy hallgató nép önmagára veszélyesebb, mint egy vitázó. Önveszélyes korunkból egy biztonságos korba ezeken a vitákon keresztül vezet az út - mondotta Pozsgay Imre. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (20. rész) - Tatabánya (Berecz János)
|
A komáromi megyeszékhely, Tatabánya lakossága nagygyűlésen ünnepelte május elsejét. Az ünnepség szónoka Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Beszédét e szavakkal kezdte: - Száz éve immár, hogy május elsejét valami megkülönbözteti az év többi napjától. Száz éve immár, hogy munkások vére festette vörösre azt a lobogót, amely ma minden nemzet zászlaja mellett jelképe a munkásnak, a szolidaritásnak. A munka dicsőségét nem szükséges zengeni, de jól tudjuk, érezzük, különsen napjainkban, amikor egyre többször esik szó munkanélküliségről is, milyen nagy szükség van az életet adó munkára, az alkotótevékenységre, hiszen a gondokat, bajokat csak munkával lehet megoldani. - Az ünnepen - folytatta Berecz János - szólni kell magáról a munkásról is, mert munkás nélkül nincs társadalom. Jól tudjuk és sokszor elmondtuk, hogy az értelmiség nélkül nincs értelmes tevékenység a társadalomban, de csak annak az értelmiségnek van jövője, amely a nemzet érdekében megalapozza, támogatja, célt ad a munkások tevékenységének, s összefog a bányásszal, a kohásszal, a kenyeret sütővel, a mozdonyvezetővel, azokkal, akik a társadalom többségét alkotják, s akikre és munkájukra méltán, bizton lehet számítani. Beszéde további részében arról szólt a KB titkára, hogy tavaly május elsején még nem mondtuk ki: válság is van, nemcsak munka, hogy fenyegető jelenségek is vannak a társadalomban, nemcsak biztatóak. Egy évvel ezelőtt még tagadni akartuk, hogy rövidesen embereket fenyeget a munkanélküliség réme, hiszen a munka társadalmának vallottuk, valljuk és a jövőben is annak valljuk magunkat. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (21. rész) - Tatabánya (Berecz János)
|
Az utóbbi évben aztán elég sokat foglalkoztunk a válsággal, vitatkoztunk arról, hogy lesz-e és milyen lesz a magyar kibontakozás. Latolgattuk, meg tudunk-e birkózni azokkal a bajokkal, amelyeknek nagyobb részt mi vagyunk az okai, de azért kaptunk és örököltünk is. - Meggyőződésem - hangsúlyozta Berecz János - történelmi jelentőségű döntést hozott egy évvel ezelőtt, a május végi országos pártértekezleten a Magyar Szocialista Munkáspárt. Felismerte ugyanis: ahhoz, hogy magyar kibontakozás legyen, gyökeres fordulatra van szükség a hatalomban, a politikai intézményrendszerben, a gazdaságban. Napról napra érezzük: ezt a fordulatot kegyetlenül nehéz végrehajtani, gyötrődéssel, vitával megy végbe e folyamat a Magyar Szocialista Munkáspárton belül is. Jó páran keresik annak útját, módját, hogyan lehetne a párt két szárnya, áramlata között egységet teremteni, mert minél erősebb az MSZMP, annál inkább képes az eltervezett fordulatot végrehajtani, az új politikát megvalósítani. Tudni kell azt is: végzetes következménye lehet a jövő szempontjából egy pártszakadásnak. Éppen ezért most arra kell törekednünk, hogy az egész párttagság megértse a reform, a megújulás szükségességét. Az egész országot ugyanis csak akkor tudjuk felsorakoztatni a reform mellett, ha elsőként párttagság érti meg és támogatja azt - mondotta a tatabányai nagygyűlésen Berecz János. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (22. rész) - Vác (Hámori Csaba)
|
Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára a Vácott megrendezett politikai nagygyűlésen elöljáróban arról beszélt, hogy május 1-je megünneplését többször akadályozták hatalmi szóval és erőszakkal, majd később a szabad májusokból hivatalossá vált ünnepségeket gyakran eluralták a külsőségek, az utóbbi évtizedben pedig eredeti értékeit kezdték ki a társadalmi változások, színessége olykor megfakult. Május 1-jének azonban mélyen gyökereznek a hagyományai. Ráépíthető az új tartalom, amely kifejezi a XX. század végi Európa baloldali mozgalmainak közös érdekeit. Az 1980-as évtized a kelet-európai régióban a válság és a reform korszaka - hangsúlyozta a továbbiakban Hámori Csaba. - Látványos, felrázó társadalmi változásokat élnek meg a Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország és Jugoszlávia népei. Országunk gazdasági teljesítménye tíz éve nem nőtt. E hosszú idő bizonyítja, hogy a gazdaság csak a politikai változások, reformok révén kerülhet jobb helyzetbe. A kiutat mutató megoldásokat nem szabad a korábbi társadalomépítés gyakorlatában keresni. Hiszen a válság alapja, hogy a sztálini típusú szocializmus, az államszocializmus kimerítette növekedési, fejlődési lehetőségeit, kisebb-nagyobb mértékű igazgatása, javítgatása nem hozhat eredményt. Parancsoló szükség a modellváltás, s a demokratikus szocializmusra való átmenet. Ennek eszköze a reform. Ezt ma már az emberek többsége megérti, elfogadja. Ám a változtatás elfogadása összességében még nem hoz eredményt. Most egy időben kell fizetnünk a korábbi időszak adósságait és befektetni a jövőbe. Természetes dolog, hogy az emberek többsége nyugalmat, kiszámítható holnapot szeretne. Sajnos nyugalmat nem lehet ígérni, de a kiszámíthatóságot, a dolgok újfajta rendjét igen. Versenyképes gazdaság, jogállamiság, a dolgozók számára a természetes megélhetés: ezt jelenti a demokratikus szocializmus. Bíztató, hogy hazánkban egy év alatt többet változtak a politika dolgai, mint korábban három évtizedben. Közelebb kerültünk már Európához a nyilvánosságban, a politikai intézményrendszerben, állampolgári jogainkban. De ugyanakkor mintha távolodnánk, ha az indulatokat, a tolerancia hiányát, a türelmetlenséget tekintjük. Éppen ezért - emelte ki befejezésül a Politikai Bizottság tagja - a sokféle politikai nézetet valló embereknek meg kell tanulniok egymás mellett egymással élni, elvárva és gyakorolva az önkormányzatot. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (23. rész) - Salgótarján (Tatai Ilona)
|
Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. A többi között arról szólt, hogy az MSZMP élére állt a változásoknak, van megvalósítható programja: a népakarat érvényesítését, jogállamot, a politikai intézményrendszer reformját akarja. S működőképes, a világgazdaság folyamataiban integrálódni tudó piacgazdaságot kíván megvalósítani. A feladat roppant nagy erőfeszítéseket követel, jórészt azért, mert a megalapozatlan, elvtelen gazdasági döntések, átgondolatlan gigantikus beruházások, néhány gyáróriásunk elvtelen támogatása évtizedekre kiható terheket rakott ránk. Nem a munkás bűne a gazdasági válság, hangsúlyozta, hanem a korábbi vezetésé, amely nem vette figyelembe az értelmes, elérhető és a társadalom legnagyobb részének akaratával és törekvéseivel találkozó célokat. Tatai Ilona vitába szállt annak a nézetnek a szószólóival, akik szerint a gazdaság rendbe tétele az elsődleges. Ezek az emberek nem értették meg, hogy célt érni csak a politikai intézményrendszer megváltoztatásával és a gazdasági folyamatok mélyre ható reformjával együttesen lehet. Szólt a gazdasági reform végrehajtásának egyik sarkalatos pontjáról, a tulajdonviszonyok megváltoztatásáról. A tervezett tulajdonreform alapvető célja, mondotta, a termelőeszközök tulajdonjogával járó felelősség egyértelmű megállapítása. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kontraszelekció folytán vezető pozícióba került egyének többé ne tekinthessék életre szóló adománynak a rájuk bízott gazdasági egységeket, amelyek eredménytelen tevékenységét az állammal finanszíroztatják. El kell bocsátani azokat a vezetőket, akik képtelenek előre vinni a kollektívákat; meg kell szüntetni elvtelen támogatásukat, s azok kezébe adni a gazdaságot, akiknek van erejük, képességük kimozdítani a holtpontról. Aláhúzta: az új tulajdonformák mértékadó kritériuma - ha az állami tulajdonforma dominanciája meg is marad - a hatékonyság. Vagyis az a tulajdonforma lesz a jobb, amely a legeredményesebben képes hasznosítani az erőforrásokat. Visszautasította azt a hamis, megalapozatlan vádat, amely szerint az európai felzárkózás gondolatával, szándékával együtt jár az ország tőkés kiárusítása. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (24. rész) - Salgótarján (Tatai Ilona)
|
A nyugati világban jól működő gazdaságirányítási eszközök átvétele és alkalmazása - húzta alá a Politikai Bizottság tagja - ugyan beleütközhet megcsontosodott ideológiai korlátokba, de inkább ezeken lépjünk túl, mintsem lemondjunk az értékekről. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (25. rész) - Kistelek (Vastagh Pál)
|
Kisteleken a felvonulást követő nagygyűlésen Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára beszélt az MSZMP-nek a nemzeti újjászületésért elvégzendő feladatairól. Az egyik legfontosabb teendő, hogy a gazdaság átalakításában a nép, a dolgozó közösségek vegyék birtokukba a tulajdont, s hogy aki dolgozni, vállalkozni akar, azt ne fékezzék bürokratikus szabályok. Ehhez új szervezeti formák kellenek, amelyek lehetőséget nyújtanak a szellemi és anyagi energiák felszabadulására. Az agrárpolitikában azt akarja az MSZMP elérni, hogy a földnek újra legyen forgalmi értéke, megszünjön a földhasználat adminisztratív kötöttsége. Arra kell törekednünk - hangoztatta a továbbiakban -, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés, a gazdasági válság megoldására emberbarát gazdaságpolitika szülessen, mert a lakosság már nehezen tud további terheket magára vállalni. A többpártrendszerről szólva kifejtette, hogy ezt az MSZMP tagjainak nem szabad vereségként megélniük, a többpártrendszer jelentheti ugyanis a garanciát arra, hogy ne forduljanak elő önkényes jelenségek a társadalomban. A cél, hogy a pártok közötti versengést ne a szűken vett pártérdekek motiválják, hanem a nemzetért érzett felelősség. Új, korszerű államszervezetet kell kiépítenünk - mondotta az előadó. Olyat, amely biztosítja a társadalom, az állam, az állampolgár harmonikus kapcsolatát. Minden téren érvényesíteni kell az emberi jogokat, ami egyben a társadalom szabadságának mértékét is jelenti. Az alkotmányozás folyamatában ma kevesebb szó esik a közigazgatás halaszthatatlan reformjáról, amelyet csak úgy lehet elképzelni, ha egybekapcsolódik az önkormányzatok erősítésével. Az önkormányzatoknak vannak hagyományai, ezeket fel kell éleszteni és beépíteni a tanácsok munkájába. Gyakran hallunk olyan véleményeket, hogy ebben a nagy politikai kavalkádban a vidéki Magyarország hallgat. Így van-e - tette fel a kérdést a szónok, majd így folytatta: az elmúlt hetekben sok településen jártam, és tapasztaltam, hogy a községekben békességet, nyugalmat, tisztes jövedelmet, gyermekeiknek biztos jövőt akarnak az emberek. Ezek biztosításáért elszántság is van bennük. Azt a politikát fogják támogatni, amely ezeket nyújtja. Bizhatnak-e e tekintetben az MSZMP-ben? Én azt mondom: igen. De csak egy megújuló, rossz hagyományaival, hiteltelen funkcionáriusaival, korrupt vezetőivel, a közéleti tisztaságot sértő jelenségeivel szakító MSZMP-ben bízhatnak - mondotta Vastagh Pál. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (26. rész) - Szolnok (Iványi Pál)
|
Szolnok lakói a tiszaligeti pihenő- és üdülőparkban ünnepelték május elsejét. A nagygyűlésen Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt a szónok. Május elseje - mondotta - az értéket alkotó embert köszönti, ez a nap az emberi teljesítmény, a fizikai és a szellemi munka ünnepe szerte a világon. A mai ünnep azonban - amely a megtett út áttekintése is - sok mindenre figyelmeztet. Válsággal kell szembenéznünk, s bár ez az élve boncolás nagyon fájdalmas, mégis meg kell tennünk. Az MSZMP-nek van ereje hozzá, hogy szembenézzen saját hibáival, s van ereje ahhoz is, hogy fordulatot hajtson végre. Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság bajai nem heveny lefolyású megbetegedések, hanem egy elkésett alkalmazkodás hatékonyságbeli, strukturális problémái, amelynek orvoslására látványos megoldások rövid távon nem várhatók, így felelősen nem is ígérhetők. Az MSZMP programja egy működőképes, a világgazdaság folyamataiba bekapcsolódni tudó, az életszínvonal csökkentését megállító, a gazdasági ésszerűség elvén működő piacgazdaság megteremtését szorgalmazza. Ezt kell hogy szolgálja a gazdasági reform következetes folytatása és egy megújuló magyar gazdaságpolitika. Nyitnunk kell a világra, de el kell fogadnunk, hogyha megmérettetésnél nem a mi mércénk lesz a mérvadó. Az előttünk álló feladatok megoldásához a gazdaság mellettt a politikai reformok is nélkülözhetetlenek. A gazdaság ugyanis nem képes egy elnehezült, számos elemében, önmagában túlnőtt, meghaladott politikai intézményrendszer korlátai között egészségesen fejlődni. Egy piacra, teljesítményre, vállalkozásra építő gazdaságban plurálisak az érdekek; ezek megjelenítéséhez sokszínű intézményrendszerre, fejlett érdekképviseleti mechanizmusokra, alkotmányos demokráciára van szükség. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (27. rész) - Komló (Lukács János)
|
Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott ünnepi köszöntőt Komlón. A mecseki bányászváros sportcsarnokában tartott nagygyűlésen rávilágított: társadalmunkban hiánycikké vált a bizalom, az ország vezetősége úgy érzi, nincs mögötte a társadalom szükséges mértékű támogatása, a lakosság - benne a párttagság - pedig úgy véli, hogy nincs vele a vezetés, fontos kérdésekben nélküle és ellenére születnek döntések, intézkedések. A politikai-gazdasági életben a zűrzavar, a kiszámíthatatlanság veszélyét hordozó folyamatok is megjelentek, az események alakulása megosztja az embereket, ki soknak, ki kevésnek tartja a történteket. Nehezen tör utat az a felismerés, hogy az egyetlen ésszerű alternatíva: a közös érdekek elfogadása és érvényesítése, a nemzeti összefogás. A Magyar Szocialista Munkáspárt korszakos jelentőségű elhatározásokra jutott és ilyen változások elindítója lett - hangoztatta a KEB elnöke. Kezdeményezésével, közreműködésével a gazdaságban, a politikában történelmi léptékű változások érlelődnek és valósulnak meg. Átalakulóban van a társadalom politikai és gazdasági rendszere, a szellemi élet és maga a párt is. A társadalom megkezdte önmaga szervezését. Mindezt az tette szükségessé - mutatott rá a szónok -, hogy a politikai és gazdasági szerkezet, amelyben dolgoztunk, kimerítette lehetőségeit. Lukács János a két- és többoldalú politikai párbeszéd jelentőségéről szólva rámutatott, hogy annak kezdeményezésével az MSZMP abból indult ki, hogy a képviseleti demokráciába, az alkotmányos többpártrendszerbe való békés átmenet csak tárgyalásokkal, kölcsönös kompromisszumok árán valósulhat meg. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP nem álegységet, nem hamis békét akar, amely csak elleplezné, de nem szüntetné meg a társadalom tagoltságából adódó érdekellentéteket. A párt a fejlődésnek azt a szocialista útját választotta, amelynek alapja a népi hatalom, ismérvei pedig a társadalmi tulajdon meghatározó volta, a demokrácia és a társadalmi igazságosság érvényesülése. Lukács János szólt a mecseki szénbámyászatra települt Komló lakóinak gondjairól hangoztatva, hogy a liász-program eredeti céljainak ezrek sorsát érintő változásáért nem a bányászokat terheli a felelősség. A vaskohászat szerkezet-átalakítása a hazai kokszszén iránti igény csökkenésével jár. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (28. rész) - Komló (Lukács János)
|
A kitermelendő szén mennyisége és változó minőségi összetétel módosítja a mecseki szénbányászatot, amelynek a világpiaci hatékonysági és gazdaságossági követelményekhez kell igazodnia. Mindez a gazdaságtalan bányák leállítását, a gazdaságos gépipari tevékenység erősítését kívánja, s ez Komlón foglalkoztatási gondokkal járhat, szükségessé válik a korengedményes nyugdíjazás, a lengyel bányászok foglalkoztatásának megszüntetése és a rehabilitált dolgozók átképzése is. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (29. rész) - Balassagyarmat (Medgyessy Péter)
|
A balassagyarmati Bottyán János honvédkollégium dísztermében megtartott gyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondott beszédet, aki a többi között megerősítette: ma már nagy bizonyossággal megállapítható, hogy a szocializmus eddig használt - sztálinista - modellje javítgatások után sem hatékony. E rendszer válsága először 1956-ban, alig tíz évvel a második világháború után, népfelkelésben robbant ki; az 1956-ot követő évtizedekben csak a mezőgazdaságban történt lényeges változás, egyéb gazdasági szférákban háttérbe szorultak az újító törekvések. A majdan ismét föléledt reformszellem hozta meg az új mechanizmust, ám ez felemás maradt, mert nem egészült ki a politikai intézményrendszer reformjával. A folyamat rövid idő alatt megtört, amihez a vezetés megosztottsága mellett valószínűleg hozzájárult 1968 tragikus eseménnye, a prágai tavasz elfojtása is. Medgyessy Péter ezután rámutatott, ma az ország ismét válságot él át, a politikai intézményrendszer és a gazdaság megreformálásának lehetőségei mégis kedvezőnek ítélhetők. A kormány a jövő hónapban nyilvánosságra hozza új társadalmi-gazdasági program nyilatkozatát és azt az Országgyűlés elé terjeszti. E program legfontosabb alapvonásai: a pártbürokrácia és az állami bürokrácia kizárása, illetve leépítése, a politikai, gazdasági önrendelkezés teljes körű megteremtése, törvénnyel is alátámasztva, gazdasági lépésekkel megalapozva. A sikerhez elengedhetetlen a szabadság kiterjesztése az egyén, a vállalkozó és a vállalat számára. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (30. rész) - Bicske (Fejti György)
|
A Fejér megyei Bicske város lakóinak nagygyűlésén Fejti György, az MSZMP KB titkára méltatta az ünnep jelentőségét, majd arról szólt, hogy a magyar reformfolyamatok kedvező fogadtatásra találtak a világban. Ennek a ténynek a kihasználása érdekében mozgósítani kell a nemzetet. Ahhoz ugyanis, hogy az ország kilábaljon a mostani gazdasági helyzetéből, szüksége van a politikai mozgalmak erejére. A nagygyűlést követően a Központi Bizottság titkára politikai fórumon találkozott a Bicskeiekkel, válaszolt a kérdéseikre. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (31. rész) - Nyíregyháza (Horn Gyula)
|
Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár volt a május elsejei ünnepi nagygyűlés szónoka Nyíregyházán. Ezután hazánk és a többi ország gazdasági kapcsolatainak erősítéséről szólva elmondta: olyan vállalatok, vegyesvállalatok kialakítására van szükség, amelyeknek jelentős hatásuk lesz a gazdasági helyzet alakulására, a reformfolyamatok felgyorsítására. A kedvező változások feltétele, hogy a külföldi vállalkozók kapjanak szabad kezet elképzeléseik megvalósításához, s ehhez át kell gondolni a párt és a munkahelyek viszonyát is. Tovább kell vinni az állam és a párt szétválasztását, le egészen az üzemekig. Hazánk nemzetközi kapcsolatairól szólva a külügyi államtitkár hangsúlyozta: minden szomszédunkkal, s a világ valamennyi országával jó viszony és gyümölcsöző együttműködés kialakítására törekszünk. Alapvetőnek tartjuk, hogy senkinek a kedvéért sem térünk le a saját magunk által választott útról, s a jövőben is országunk nagyságát messze meghaladó nemzetközi aktivitásra törekszünk. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (32. rész) - Városliget, vitafórumok
|
Az idei majális minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várta az ünnepen a főváros apraját-nagyját. A hagyományoknak megfelelően a központi rendezvényeknek helyet adó Városliget mellett Budapest csaknem valamennyi kerületében műsoros rendezvényekkel készültek május 1-jére. A vásrosszerte felállított szabadtéri színpadokon, a művelődési házak helyiségeiben színes táncos, zenés produkciókkal, vásári komédiákkal, egyéni és családi sportvetélkedőkkel, különféle ügyességi versenyekkel szórakoztatták az érdeklődőket, akiket még a borongós, esős idő sem riasztott el a majálistól. A program gazdagsága mellett az idei rendezvények másik jellemzője a minden eddiginél élénkebb vitakedv volt. Politikai klubok, kötetlen kérdezz-felelek fórumok kínáltak lehetőséget a különféle szervezeteknek, szerveződéseknek nézeteik ismertetésére, ütköztetésére más elképzeléssekkel. Politizáló majálist tartottak Pestlőrincen, ahol az MSZMP XVIII. kerületi bizottsága a májusünnepet használta fel arra, hogy nyilvánosságra hozza programját. A délelőtt és délután egyaránt megtartott fórumon a városrész lakosai a programról és a helyi politikai élet alakulásáról kérdezték a kerület vezetőit. Érdeklődők sokaságát vonzotta a városligeti majális politikai központja, a Paál László sétányon kialakított Sajtó utca. A politikai vitafórumok sorát röviddel a nagygyűlés után, a kora délutáni órákban a Baloldali Ifjúsági Társulás - BIT - programja nyitotta meg a Városligetben. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetői, Nagy Imre elnök, Gyurcsány Ferenc és Kracsun Csaba alelnök, illetve a BIT képviseletében Kiss Péter válaszolt a KISZ utódszervezetének tevékenysége, tervei felől érdeklődő kérdésekre. Az ifjúsági szövetség jövőjét vázolva megerősítették: a KISZ utódszervezeteként megalakult Demisz az egyenrangú tagszervezetek szabad társulásaként kíván működni. Céljaik valóraváltása érdekében mindenekelőtt az MSZMP reformerőinek támogatására számítanak, de nem utasítják el az együttműködést egyetlen politikai szervezettel sem, amelynek értékrendje közel áll a Demisz törekvéseihez. A mai magyar belpolitikai palettán megjelenő szervezeteket programjuk, politikai platformjuk alapján ítélik meg. Álláspontjuk szerint minden olyan szervezetnek helye van a kerekaszatal mellett, amely felelősséget vállal a nemzet jövőjéért. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (33. rész) - Városliget, vitafórumok
|
A politikai vitaprogramok a Baloldali Alternatíva Egyesülés munkásfórumával folytatódtak. A rendezvény fő mondanivalóját a ,,Minden gazdasági hatalmat a dolgozóknak ,, és a ,,Munkásönkormányzatot ,, jelszavak fejezték ki. A vitafórumon Krausz Tamás történész hangoztatta: a Baloldali Alternatíva Egyesülés olyan politika kialakítását és megvalósítását szorgalmazza, amely a jelenlegi helyzetből való kijutást átfogó társadalmi reformmal kapcsolja össze. A szervezet a magántőkés és az állami szektorban is elengedhetetlennek tartja a gazdálkodás nagy fokú demokratizálását. Leszögezte, hogy a gazdasági demokrácia a társadalmi fejlődés egyedüli útja, minden más út visszafelé vezet. A Baloldali Alternatíva Egyesülés sátránál összesereglett érdeklődők több kérdést tettek fel arra vonatkozóan, hogy a szervezet milyen lehetőséget lát az 1956-ban működött munkástanácsok felállítására. Szabó András György filozófus kifejtette: a munkástanácsok visszaállítására szükség lenne, természetesen a mai helyzetnek megfelelően korszerűsített formában. A munkásellenőrzés létrehozását nélkülözhetetlennek tartotta, mert szerinte semmilyen tőkés, vagy állami irányítás nem képes arra, hogy olyan hatékonyságot, eredményességet érjen el, mint a dolgozók kollektív alkotóereje és közvetlen anyagi érdekeltsége. A vitafórumon a szervezet képviselői többször is felolvasták azt a szolidarítási nyilatkozatot, amelyben az önhibájukon kívül felszámolásra került üzemek dolgozóit támogatják. A szervezet a szolidarítás különböző formáit fogja alkalmazni mindazok érdekében, akiket hasonló sors fenyeget. Amennyiben az Alkotmányban garantált munkához való jogukat a dolgozók nem tudják érvényesíteni, nem fognak visszariadni a szolidarítási sztrájktól sem - hangoztatja a nyilatkozat. A munkásfórum alkalmi tagtoborzással ért véget. A kora délutáni politikai vitaprogramoknak rövid időre szemlélője volt Grósz Károly is, aki párt- és szakszervezeti vezetők társaságában sétált a Sajtó utcában. Az MSZMP főtitkára az őt kísérő érdeklődők gyűrűjében válaszolt a feltett kérdésekre. Többen autogramot kértek, vagy egyszerűen kézszorítással üdvözölték Grósz Károlyt. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (34. rész) - Népliget, ellenzéki kerekasztal fórum
|
A szolidaritási nagygyűlés után folytatódott a független szakszervezetek majálisán részt vevő pártok és mozgalmak bemutatkozása a Jurta Színhházban. A zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglalók megismerkedhettek a Magyar Függetlenségi Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZMP budapesti reformköre elképzeléseivel. A program keretében kétórás fórumon mutatkozott be az Ellenzéki Kerekasztal. Az érdeklődők kérdéseire Magyar Bálint (SZDSZ), Bruszt László (FSZDL), Ruttner György (MSZDP), Lezsák Sándor (MDF), Kövér László (Fidesz), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Hardi Péter (FKgP), Zétényi Zsolt (BZSBT) és Kónya Imre (Független Jogász Fórum) válaszolt. Kónya Imre elöljáróban megállapította: az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte mérföldkő azon az úton, amely az ország gazdasági és politikai válságból való kilábalásához vezet. Kiemelte: a gazdasági zuhanás megállításához elengedhetetlenül szükséges a rendszerváltozás. Ezt közvetlenül, szabad választások révén a magyar nemzetnek kell megvalósítania. Egy, az ellenzék tömegkommunikációs lehetőségeire vonatkozó kérdésre elhangzott, hogy előbb-utóbb valamennyi párt saját lapot kíván megjelentetni. A Néppárt például Szabad Szó címmel júniusban politikai hetilapot indít, az MSZDP heti-, majd napilappá szeretné fejleszteni a ,,Szocdem Népszavát,,, amelynek első példánya május 1-jén jelent meg, s hetilappá kíván átalakulni az eddig szamizdatként megjelenő ,,Beszélő,,. Ruttner György a legfontosabb tömegkommunikációs eszköznek a televíziót nevezte, s azt mondta, hogy független televízió létrehozásán fáradoznak, amelyben valamennyi szervezet kifejthetné nézeteit. Több kérdés érkezett a választásokkal kapcsolatban. Az Ellenzéki Kerekasztal összes résztvevőjének egyöntetű véleménye: olyan választási törvényre van szükség, amely garantálja a társadalomnak a szabad választás lehetőségét. Véleményük szerint a törvényt ne az Igazságügyi Minisztérium készítse el, hanem az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal kétoldalu megbeszélésein alakítsák azt ki. Felvetődött, hogy a következő választások nemzetközi ellenőrzéssel folyjanak. Erre az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint van lehetőség. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (35. rész) - Népliget, ellenzéki kerekasztal fórum
|
A gazdasági elképzelésekkel kapcsolatban elhangzott: az ellenzéki pártok és mozgalmak abból indulnak ki, hogy el kell érni a tulajdonformák szabadságát. A külföldi kapcsolatokról szólva elmondták, hogy az Ellenzéki Kerekasztal valamennyi résztvevőjének vannak ilyen kapcsolatai. (folyt. köv.)
1989. május 1., hétfő 20:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (36. rész) - Városliget, vitafórumok
|
A társadalom egészét érintő, a közvéleményt ma leginkább foglalkoztató kérdéseket tettek fel a Népszabadság Klub vendégei a Petőfi Csarnokban Grósz Károlynak és Jassó Mihálynak. Az érdeklődők korábban eljuttatott és a helyszínen elhangzott kérdéseire az MSZMP-n belül szerveződő irányzatok képviselői is válaszoltak. Jassó Mihály a budapesti reformkörökkel kapcsolatban elmondta, hogy azok hasznos szellemi áramlatai a mozgalomnak. Az MSZMP azt szeretné, ha tevékenységükkel hozzájárulnának a párt megújulásához. A velük folytatott vita, ha erről egyáltalán lehet beszélni, a türelmetlenségből fakad. A reformkörök valamivel radikálisabban szeretnék a változásokat, kevésbé toleránsak a párton belül még régi módon gondolkodó személyekkel szemben. Szántó György, a Budapesti Reformkör képviselője az eddiginél sokkal keményebb vitát helyezett kilátásba, s mindezt azzal is indokolta, hogy szerinte a Népszabadság Klubot a megbeszélésektől eltérő módon szervezték meg, nem egyenrangú felek párbeszédeként, hiszen a meghívottakat nem ültették egy asztalhoz a vita vendégeivel. A Parlamenti választásokkal kapcsolatban Grósz Károly hangoztatta: korábbi véleményét felülvizsgálva az azóta lezajlott viták ,,termékeként,, nincs ellene - ha társadalmi igény van rá -, hogy a választásokat még az idén megtartsák. A párt nem sürgeti a választásokat, sem az esetleges ideitől, sem a későbbitől nem fél. A főtitkár szerint az MSZMP soron következő, XIV. kongresszusát a képviselői és helyhatósági választások után kellene megtartani. Hangoztatta azt is, hogy a többpártrendszer gyakorlatában a párt törvényszerűen ,,megkarcsúsodik,,, ez azonban jótékony hatással lesz az MSZMP-re, mert a versenyhelyzet nagyobb teljesítményeket fog a pártból kikényszeríteni. Az MSZMP-nek nincs szándékában kizárni azokat a pártból, akik a reformkörökhöz kívánnak csatlakozni - mondta egy másik kérdésre. Az MSZMP csak a reformkörök szervezeti összerendeződése ellen van, mert nem frakciószabadságot, hanem platformszabadságot hirdetett. Ágh Attila e véleményt kifogásolva a reformkörök lényegét a párt szervezeti megújításában látta, s nem abban, hogy annyira összehúzzák magukat, hogy nem okoznak semmiféle kellemetlenséget. Grósz Károly erre reagálva elmondta, hogy az MSZMP-n belül nemcsak reformkörök, hanem marxista klubok is alakultak. Ha ezek olyan szervezeti struktúrákat alakítanának ki, amelyekkel frakciószabadságra törnek, akkor nem kettő, hanem pillanatok alatt három-négy párt szerveződne a mozgalmon belül. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 21:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (37. rész) - Városliget, vitafórumok
|
Grósz Károly egy érdeklődőnek válaszolva beszámolt, hogy a múlt héten személyesen látogatta meg Kádár Jánost, aki nagyon rossz egészségi állapotban van. A börtönévek alatt szerzett súlyos tüdőbetegsége méginkább eluralkodott rajta, s emberileg is nehezen éli meg a mostani változó időszakot. E két tényező együttesen fizikailag rendkívül lerontotta az állapotát. Többen kérdezték a főtitkárt arról, hogy van-e nézetkülönbség Németh Miklós miniszterelnök és közötte gazdasági kérdéseket illetően. Grósz Károly ezt határozottan cáfolta. Az elmúlt 40 év eredményeit kétségbe vonó kérdezőnek válaszolva a főtitkár elmondta: ha Magyarország is olyan tőketámogatással indíthatta volna gazdálkodását a háború után, mint a nyugat-európai országok, akkor nem itt tartanánk. Grósz Károly hibás döntésnek ítélte, hogy a számunkra annak idején felajánlott Marshall-segélyt az akkori politikai vezetés nem fogadta el. Ugyanakkor elismerte, hogy nagyobb utat tehettünk volna meg, ha a tervgazdálkodás, az irányítási mechanizmus kötöttségei nem kötik gúzsba a gazdálkodókat. A főtitkár ellentmondott annak a kérdezőnek is, aki szerint a Világbanknak, illetve a Nemzetközi Valutaalapnak köze van a személyi jövedelemadó bevezetéséhez, a gyógyszeráremeléshez. A magyar adórendszer bevezetését egyik szervezet sem szorgalmazta, illetve igényelte - mondta. A Valutaalap egyetlen dologhoz, a költségvetési hiány csökkentéséhez ragaszkodik. A forint leéértékelése a valutaalaptól függetlenül is indokolt lenne, mert a nemzetközi valutákhoz viszonyítva nem jó a magyar fizetőeszköz aránya. A piacgazdaságot érintő kérdésre válaszolva rámutatott: ha e struktúrára akarunk áttérni, akkor elkerülhetetlen, hogy Magyarországon nemcsak a munka alapján képződjék törvényes jövedelem. A piac törvényszerűségéből adádóan spekulációs jövedelmekre is szert lehet tenni. Grósz Károly a bős-nagymarosi vízlépcső további építése mellett szavazna, mert szerinte ez a felébe kerülne, mintha leállítanák a beruházást. A Budapesti Pártbizottság első titkára elmondta, hogy a fővárosban egy év alatt csaknem 20 százalékkal csökkentették a pártapparátus létszámát. Az elmúlt időszakban a kedélyeket borzoló magas vezérigazgatói prémiumokkal kapcsolatban hangoztatta: érthető, ha a kiemelkedő teljesítményt differenciáltan díjazzák. A mértéket azonban az adott társadalmi közeg értékrendjéhez kell igazítani. A több milliós kifizetéseket irreálisnak, társadalmi méretekben sértőnek ítélte. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (38. rész) - Népliget
|
A független szakszervezetek népligeti majálisa a Jurta Színházban a MOVI Fórum Filmstúdió Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai peréről készült filmjének levetítésével zárult. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 21:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (39. rész) - Ünnepségek országszerte
|
Esős, hideg, szeles idő, ezért a szokásosnál jóval ritkább ünneplősereg, illetve a barátságtalan időjárás ellenére is szépszámú résztvevő, fölforrósodó hangulat egyaránt jellemzője volt a május elseji demonstrációknak. A hagyományos rendezvények idei újdonsága, hogy sok helyen együtt, másutt egymás mellett léptek a munkásünnep közéleti színterére a szakszervezetek, az MSZMP és más pártok, politikai szerveződések. Az országban először Borsodban okozott riadalmat a munkanélküliség; az országrészben elavult a termelési szerkezet, elmaradott az infrastruktúra, falvak néptelenednek el, a jövedelem az országos átlag alatt marad, a 153 ezer nyugdíjas közül 38 ezren élnek a létminimum alatti havi járandóságból - hangzott el a miskolci majális parkban. A megye, amely korábban a dinamikusan fejlődő térségek egyike volt, 800 ezer embernek adott biztos megélhetést, 350 ezer embernek munkahelyet, ma alapvető gondokkal küzd. A délelőtti nagygyűlést követően, mint minden évben megkoszorúzták a munkásmozgalom diósgyőri mártírjainak emlékművét; a kegyeletes aktuson a szakszervezetek, az MSZMP, a tanács, a Hazafias Népfront, a DEMISZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői vettek részt. A hagyományos munkástalálkozó-helyen, a Csanyik-völgyben rendezett majálison 30 ezren fordultak meg. Itt találkoztak egymással a szakszervezetek megyei tanácsa és a Magyar Demokrata Fórum képviselői. A koalíciós évek óta most először rendeztek pártközi május 1-jei gyűlést Pécsett. A város főterére hírdetett demonstráció résztvevői az esős idő miatt az ifjúsági ház színháztermébe szorultak be. Mindössze háromszázan voltak. (A korábbi években - esős ünnepeken is - 40-50 ezer ember vonult fel a pécsi utcákon.) Az ünnepség az Internacionáléval kezdődött, majd a szakszervezet képviselője a mecseki bányászok gondjairól szólt. Arról, hogy Pécsett hétezer lakásigénylőt tartanak nyilván, s hogy otthonteremtésük megkönnyítésére új támogatási rendszert kell kidolgozni. Elmondta, hogy a megye nyugdíjasainak 40 százaléka havonta négyezer forintnál kevesebbet kap kézhez; olyan nyugdíjrendszerre van tehát szükség, amely kompenzálja a pénz értékromlását. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 21:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (40. rész) - Ünnepségek országszerte
|
Az MSZDP képviselője arról szólt, hogy csak kényszerűségből ünnepelnek együtt az MSZMP-vel, mivel pártjuknak egyelőre nincs saját helyisége; a várakozás, a bizalmatlanság és a fenyegetettség érzése él a szociáldemokratákban, mivel nem ismerik az MSZMP igazi arcát, nem tudják fölmérni reformszárnyának valódi erejét. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselője viszont azt hangsúlyozta: pártja nem elviseli a változásokat, hanem olyan történelmi fordulat élére állt, amelyet csak a XIX. századi reformkorszakhoz lehet hasonlítani. Az MSZMP minden baloldali párttal együtt akar küzdeni a lét- és jogbiztonságért. Jól átgondolt gazdaságpolitikai programmal kell elejét venni annak, hogy a Mecsek vidéke depressziós területté váljék. A mindössze 40 perces gyűlés a Szózat eléneklésével zárult. Visszafogottan ünnepelték május 1-jét Szegeden. A Széchenyi téri nagygyűlésen a szakszervezeti szónok hangsúlyozta: ,,Ezt a május 1-jét arra használjuk föl, hogy tiltakozzunk az ellen a politika ellen, amelyet ma a kormány gyakorol.,, A válságból való kiut teendőit három kérdés köré csoportosította: az oktatás fejlesztése, a foglalkoztatás és a szociálpolitika megnyugtató megoldása. Számosan vettek részt a szegei Juhász Gyula Művelődési Központban megrendezett fórumon, ahol a pártok, alternatív szervezetek képviselői a megélhetésről, a foglalkoztatáspolitikáról fejtették ki véleményüket. Debrecenben a nagyerdei víztorony melletti területen külön majálissal köszöntötték az ünnepet a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége helyi szervezetei. Győrött a Rába Stadionban rendezték meg - számos nagyüzem dolgozóinak részvételével - a központi ünnepséget, amelyet egésznapos kulturális és sportprogram követett. Győr-Sopron megye több vidékén - a Rábaköz, a Szigetköz és a Hanság falvaiban - színes szalagokkal díszített májusfákat állítottak az ünnepre. Zalaegerszegen a zuhogó eső, a viharos metsző szél miatt az alsóerdő helyett a városi sportcsarnokban rendeztek ünnepséget, amelyen a megye és a város szakszervezeti, illetve MSZMP-vezetői mellett beszédet mondtak a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezeteinek képviselői is; az ünnepi műsort az MDF szervezte. A szabadtérre tervezett kulturális műsorokat Kaposvárott és más somogyi városokban is a művelődési házakban tartották meg, Barcs kivételével, ahol sportrendezvényekkel avatták fel a város új szabadidőközpontját. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 21:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. május 1-je (41. rész) - Ünnepségek országszerte
|
Bács-Kiskunban hosszú évek óta nem vett részt olyan hatalmas tömeg a május 1-jei ünnepségeken, mint az idén; a hideg-csatakos időjárás sem riasztotta vissza az érdeklődőket. Tiszakécskén felvonulást rendeztek, Kalocsán, Bácsalmáson, Jánoshalmán ünnepi nagygyűlést. A transzparensekre írt - nem intézményesen kiadott - jelszavak kifejezték az óhajt a demokratikus Magyarország megteremtésére, a biztos munka és tisztes megélhetés követelését tartalmazták. Békéscsabán szintén sokadalmat vonzottak a programok - melyek szervezői között volt az MDF, a FIDESZ, a Független Kisgazdapárt és az Erdélyi Kör. A nyíregyháziak ezrei gyűltek össze május 1-jén - a szűnni nem akaró eső ellenére - a kabalási szabadidő központban, ahová a szakszervezetek, az MSZMP, a Hazafias Népfront, valamint az MDF, a FIDESZ, az SZDSZ és a TDDSZ várta sátrai elé a beszélgetni, politizálni akaró embereket. (MTI)
1989. május 1., hétfő 21:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|