|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. április 24., hétfő - A magyarországi társadalmi és politikai változásokról, a reformfolyamat helyzetéről, a magyar külpolitika fő törekvéseiről beszélt hétfőn Budapesten az MTA Zenetudományi Intézetében tartott nemzetközi sajtóértekezletén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Ezt a találkozót abból az alkalomból rendezték, hogy Budapesten zajlik a Radikális Párt 35. kongresszusa.
A kongresszusra nagy számban hazánkba érkezett külföldi újságírók tájékoztatására elmondta: Magyarországon társadalmi, politikai és ideológiai értelemben egyaránt érdemi fordulat megy végbe. Az elmúlt 33 évben ilyen lényegi változás először fordul elő, 1956-ot követően ugyanis a politikában csak stílusváltás történt, de a rendszer, a politikai felépítmény érintetlen maradt. Az ebből adódó pangási időszaknak súlyos gazdasági következményei voltak, melyek hatását a mai átalakítási folyamat is megérzi - hangoztatta az államtitkár. A politikai változások lényeges elemének nevezte a társadalmi, politikai és a gazdasági vállalkozás szabadságának a megteremtését, ez jelenti az európaisághoz való felzárkózás lényegét is - mondotta. A pluralizmus érvényesítésének a kezdeti szakaszában vagyunk - folytatta a politikus, aki szerint a társadalom nagy többsége érdekelt az alapvető változásokban. Nehézséget okoz ugyanakkor, hogy a kormányzó párt, az MSZMP összetétele, politikai felfogása, a változásokhoz való viszonya rendkívül heterogén. A párton belül tudati zavar tapasztalható. Újra kell értékelnünk az eddigi eredményeinket, s meg kell válaszolni, hogy a múltban milyen területeken követtünk el súlyos hibákat - fejtette ki Horn Gyula. Elmondta: a különböző független politikai szervezetek nagyon sok értékes gondolattal gazdagítják a társadalmat, és ezzel az egész megújulási folyamatnak lényeges ösztönzést adnak. A gyökeres politikai változások evolúciós folyamatainak időszakában az erőszakkal vagy diktatúrával való fenyegetőzés - bárki részéről is történjen az - egyet jelent a reformellenességgel. Mai helyzetünkben minden olyan törekvés, amely meg akarja hiúsítani a reformokat, ellenforradalmi cselekvés - szögezte le Horn Gyula (folyt. köv.)
1989. április 24., hétfő 16:21
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Szakítani kell a közmegegyezésnek azzal a felfogásával, amely mind ez ideig a különböző érdekek, alternatív felfogások és törekvések elfojtását szolgálta. Jelenlegi helyzetünkből nem lehet úgy kitörni, hogy ne sértsünk bizonyos érdekeket. Meg kell teremteni a pluralizmus intézményes alapjait, gazdasági orientációs váltásra van szükség, az emberi és demokratikus szabadságjogok területén pedig a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni kell az európai hagyományokat. A hazánkban végbemenő demokratizálási, megújulási folyamat nem irányul egyetlen ország vagy nép ellen sem - hangoztatta Horn Gyula, kijelentve, hogy ebben a folyamatban nem sértettünk meg egyetlen két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásunkat sem. Nemzeti és nemzetközi törekvéseink kifejezetten a civilizált világ realitásaiból és kívánalmaiból indulnak ki. Készek vagyunk új nemzetközi kezdeményezésekre, olyanokra, mint a hagyományos fegyverkezetek radikális csökkentése, a NATO és a VSZ viszonyának korszerűsítése, az új gazdasági biztonság megteremtése, vagy a helyi válsággócok problémáinak új módon való kezelése. A szövetségi rendszeren belül végérvényesen elmúlt a monolitikus egység hirdetésének időszaka. Ma a nemzeti sajátosságok a döntőek, az egyes tagállamok nemzeti gyarapodása erősítheti a közös érdekeket - mondta a politikus, majd külön kitért a román-magyar viszony kérdésére. Kifejtette: nem a két nép érdekellentétéről van szó, a feszültség alapvetően a politikák különbözőségében rejlik. A magyar fél szerint a nemzetiségi kérdésekben és az egyéni szabadságjogok érvényesítésében az egyetemes emberi normákat és követelményeket kell figyelembe venni. (folyt. köv.)
1989. április 24., hétfő 16:26
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Távlati célunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű felszámolása - lehetőleg még ebben az évezredben - , valamint az, hogy ez a kis ország tömbön kívülivé váljon - mondta Horn Gyula. A magyar álláspont szerint a VSZ-nek nem feladata beavatkozni a tagországok belügyeibe. Tiszteletben tartjuk minden szövetséges ország nemzeti sajátosságait, és ugyanezt igényeljük a szövetségesektől is. Elsősorban konzultációs kapcsolatra - és nem koordinációra - törekszünk a VSZ-en belül. Ha pedig nagy horderejű döntést kíván hozni a szövetségi rendszer, ebben a nemzeti parlamenteknek kell határozniuk. Rendkívül fontos, hogy a szövetségi rendszer ne akadályozza a tagállamok szuverén külpolitikai lépéseit. Napirendre kell tűzni a közös, az egyesített és nemzeti haderő radikális leépítését, illetve a közös és nemzeti haderők átalakítását védelmi jellegűvé. A politikus hangoztatta, hogy a gorbacsovi átépítési politka ösztönzően hat a magyarországi belső átalakulásra. Magyarország szeretné feléleszteni a Nyugattal a hidegháború éveiben megszakadt kapcsolatait, saját válságának a leküzdéséhez külső támogatásra - és nem segélyekre - van szüksége. Magyarország hozzá szeretne járulni az EGK közvetítői és békéltető szerepének az erősítéséhez. A magyar vezetés külpolitikai lépéseiben az össznemzeti jelleg erősítésére törekszik, vagyis állásfoglalásaiban, stratégiája megfogalmazásában támaszkodni kíván az alternatív szervezetek véleményére - mondta Horn Gyula, akinek ezután kérdéseket tettek fel a jelenlévő újságírók. Az MTI munkatársának a kérdésére válaszolva az államtitkár elmondta: nagy megtiszteltetés, hogy a Radikális Párt Budapestet választotta kongresszusának színhelyéül. A radikálisokon kívül már más európai mozgalmak is jelentkeztek hasonló kéréssel. Budapestnek megvannak az adottságai, hogy egyfajta kongresszusi központ legyen, s ez elősegíti az európai gondolkodásmód jobb megismerését, Magyarország bekapcsolódását az integrációs folyamatokba. Egy másik kérdés kapcsán kifejtette: a szovjet csapatok teljes kivonása nagy mértékben függ attól, hogy a bécsi tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak. Horn Gyula szerint akár már 1989-ben vagy 1990 első felében megállapodás születhet Bécsben. Ami a magyar televízió Dubcek-interjúja miatti hivatalos csehszlovák reagálást illeti, az államtitkár azt mondta: nem lenne jó, ha ez a kérdés zavart okozna a két ország jelenleg jó kapcsolatában. (MTI)
1989. április 24., hétfő 16:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|