|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - A meghirdetett kezdési időpont -
10.30 óra - után csaknem egy órával kezdhette meg tervezett
napirendjének, a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld
tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat
tárgyalását hétfőn az Országgyűlés. Ugyanis ez az ülésnap sem
kezdődhetett ügyrendi vita nélkül.
A már megszokott formalitások - az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, valamint a jelenlévő képviselők számának megállapítása - után az elnöklő Szabad György javaslatára a plénum egyperces néma felállással emlékezett meg a hazánk számára oly tragikus trianoni békeszerződés 70. évfordulójáról - a Fidesz kivételével. Frakciójuk kivonult a teremből. Fodor Gábor képviselőtársai nevében ezt később úgy indokolta: nem a témával, hanem a módszerrel szemben fejezték ki ellenérzésüket. Az ilyen jellegű javaslat előterjesztéséhez - a különböző véleményeket meghallgatva - előzetes konszenzusra lett volna szükség. A Ház megbízott elnöke a kifogásra ezúttal is magyarázattal szolgált, mondván: a hat parlamenti párt e kérdésben korábban közös nyilatkozatot fogadott el, őt pedig minden pártból megkeresték képviselők e gesztust szorgalmazva. Ezért személyében teljes felelősséget visel.
A képviselői padsorokban a legkülönbözőbb reakciókat kiváltó bonyodalom akkor kezdődött, amikor Szabad György javaslatot tett arra: a május 24-én elfogadott, s azóta folyamatosan tárgyalt napirendet egészítsék ki az alkotmánymódosítás általános vitájával. Mielőtt azonban saját indítványát megszavaztathatta volna, szót kért Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. Arra figyelmeztetett: az elnök javaslata ellentétes a Házbizottság legutóbbi állásfoglalásával, amely szerint az alkotmánymódosítás általános vitáját külön ülésen kezdik meg. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője óráját nézve kért szólási lehetőséget. Megerősítve Tölgyessy Péter véleményét hangsúlyozta: a javaslat megszavaztatásának egyik súlyos következménye, hogy visszatereli a Parlamentet abba a működési zsákutcába, ahonnan csak épphogy kijutott. Pozsgay Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője - egyetértve az előtte szólókkal - úgy fogalmazott: ha az elnök mégis felteszi szavazásra javaslatát, akkor talán el kellene gondolkodni azon, hogy a Parlamentnek nem kellene-e feloszlatnia a Házbizottság intézményét. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 13:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (2. rész)
|
Szabad György természetesen minden felvetésre külön válaszolt, hangoztatva: javaslata az ésszerűség alapján azt szolgálja, hogy a plénum folyamatosan végezhesse munkáját, külön tárgysorozat megállapítása nélkül. Visszautasította azt a megállapítást, hogy javaslata ellentétes lenne a Házbizottság állásfoglalásával, s még inkább Orbán Viktornak azt a ,,szóhasználatát,,, amely szerint ezzel ismételten szétveri az ülést. Indítványa - mondotta - az egyszerű logikával egyezően lehetőséget teremt arra, hogy a következő napirendi pontot - amennyiben a képviselők megrövidítik felszólalásaikat, esetleg átemeljék a jelenlegi tárgyalási sorrendbe. Pozsgay Imrének és valamennyi ügyrendi kérdésben szólónak feltette a kérdést: vajon a képviselőcsoportok vezetői eleget tettek-e annak a másik házbizottsági határozatnak, amely szerint az alkotmánymódosítás sürgősségének elfogadása okán a keddi ülésnapra nem terjesztenek be interpellációkat és a kérdéseket a képviselők? Ezek ugyanis mégis nagy számban érkeztek be. (A napirenden szereplő négy interpelláció közül hármat az MDF, egyet a Független Kisgazdapárt, a nyolc kérdés közül pedig négyet az MDF, egyet a Független Kisgazdapárt, míg kettőt az SZDSZ és egyet a Fidesz nyújtott be.)
Harmadszor is elismételve javaslata mellett szóló érveit Szabad György több jelentkezőnek nem adott szót, hanem szavazásra bocsátotta a kérdést. A plénum 163 egyetértő szavazattal, 118 ellenében, 9 tartózkodással elfogadta, így tárgysorozatába felvette az alkotmánymódosítást vitáját.
Ezt követően - a kormány kérésére sürgősséggel - napirendjére tűzte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületébe meghatalmazott kijelöléséről rendelkező országgyűlési határozat módosításáról szóló javaslatot.
Ezután ismét a képviselőké lett a szó. Eörsi Mátyás (SZDSZ) például emlékeztetve az ügyrendi vitára megkérdezte: van-e akadálya annak, hogy ne csak a képviselői hozzászólások, hanem az elnöki megnyilvánulások időtartamát is jelezze a számítógép? Szabad György erre annyit válaszolt: az ügyrendi felszólalások miatt kényszerült többször ismétlésre. Ezután arról tájékoztatta a plénumot, hogy különböző bíróságok Bogárdi Zoltán (MDF), Prepeliczay István (Független Kisgazdapárt) és Speidl Zoltán (MDF) képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérték az Országgyűléstől, ezeket a kezdeményezéseket a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság megkapta, és javaslatait az Országgyűlés elé terjeszti. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Még a napirend előtt jelentést tett az Ügyrendi Bizottság nevében Király B. Izabella a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottság május 24-én elhangzott nyilatkozatának vizsgálatáról is. (Ismeretes, ez a nyilatkozat kifogásolta, hogy a televízió a kormány eskütételének sugárzását megszakítva nemzetközi futballmérkőzést közvetített.) Az Ügyrendi Bizottság megállapította, hogy az említett bizottságnak joga volt az adott kérdéssel foglalkozni. Nem közvetlenül fordult a bizottság a televízióhoz, hanem az Országgyűlésen keresztül, s a nyilatkozat egy véleményt fejez ki, s mint ilyen, nem korlátozta a TV hatáskörét és felelősségét. Az Ügyrendi Bizottság határozatának elfogadásakor kisebbségben maradt véleményt Hack Péter (SZDSZ) ismertette, ez a kisebbségi vélemény pedig pontról pontra ellentétes az Ügyrendi Bizottság határozatával.
Még mielőtt a plénum rátérhetett volna a napirend tárgyalására, Lukács Tamás (KDNP), az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke bejelentette: a bizottság eláll sürgősségi indítványától, amely a volt egyházi ingatlanok elidegenítésének tilalmára vonatkozott. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 14:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)
|
A termelőszövetkezetek tulajdonában lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájában mintegy 20 képviselő kért szót. A kisgazdapárti Zsíros Géza többszörösen módosított alapjavaslata a hétfői ülésnapon már a Gazdasági, illetve az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság támogatását is élvezte, igaz az utóbbi testület a javaslat több szakaszának sürgősségi tárgyalásával nem értett egyet. A tervezet egyébként az elmúlt ülésszak óta folytatott egyeztetések eredményeként új címet kapott: a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekkel foglalkozó 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló javaslatként foglalkozott vele a plénum.
Zsíros Géza indítványa mellett érvelve hangoztatta: a volt hatalmi elit a földet próbálja felhasználni leginkább vagyoni hatalmának átmentésére. Véleménye szerint az Országgyűlés felismerve e ,,sötét,, törekvéseket, az elmúlt héten példamutató egységben juttatta kifejezésre, hogy gátat kíván vetni az állami tulajdonú földek elherdálásának; társadalmi ellenőrzés alá vonta az állami földek forgalmát. E védelmet indítványa szerint a szövetkezeti földekre is ki kell terjeszteni. Amennyiben ugyanis a termőterületek vagyonmentő ügyletek tárgyává válnak, akkor nemcsak az egykori igazságtalanságok jóvátétele válik egyre nehezebbé, hanem legnagyobb nemzeti értékünk is az ,,eddigi országrontók,, spekulációjának áldozata lesz. A képviselő utalt arra, hogy önálló, átdolgozott indítványát az MDF és az SZDSZ azon képviselői is támogatják, akik előzőleg annak módosítását szorgalmazták.
A kisgazdapárti indítvány - mind mondta - kitér arra, hogy az általános forgalmi korlátozás mellett a tagok a szövetkezetbe bevitt földjeiket egyéni használatra visszaigényelhessék, felélesztve ezzel tulajdonosi rendelkezési jogukat, amelyet eddig a tsz-ek alapszabálya korlátozhatott. A termelőszövetkezetekben a vagyonrész és az ingyenes vagyonjegy kiadásának feltételét a törvény eddig csak részben szabályozta. Ezért szükséges előírni, hogy a kiosztásra kerülő vagyonrészt - amelyben nem szerepelhet a termőföld kiadása - a termelőszövetkezetben ledolgozott évek alapján kell megállapítani. Fontos előírás az is, hogy a ,,pártállam gigantomániája,, nyomán létrehozott szövetkezetekből a tagság legalább 15 tag kiválásával új szövetkezetet alapíthat. A módosításnak az ad különös jelentőséget, hogy a kiválás részeként szükségszerűen bekövetkező vagyonfelosztás nem tartozik a korlátozó rendelkezések körébe. Az ilyen esetekben felmerülő vagyoni viták bíróság elé vihetők. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 16:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (5. rész)
|
A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem nélkülöző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásának, a föld felosztásának sürgős megakadályozására helyezte a hangsúlyt, fontosnak tartva, hogy a módosítás nyomán ne álljanak le azok a kedvező folyamatok, melyeknek jelei már érzékelhetők. E megfogalmazást az SZDSZ üdvözölte, mert ezzel úgy tűnik lekerült a napirendről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez az álláspont a magántulajdonon alapuló szabad piacgazdaság megteremtéséhez közelít, amelyet az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz felszólalója arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az új földtörvényre várnak, s félő, hogy annak megszületéséig elmaradnak a fontos beruházások. Vargáné Piros Ildikó független képviselő az Agrárszövetség álláspontját ismertetve rámutatott: az önálló indítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállóságát, a versenysemlegességet, korlátozza a vállalkozás jogát, s elriasztja a mezőgazdaságba befektetni szándékozókat. Balogh Gábor (KDNP) a javaslat társadalombiztosítási összefüggéseiről szólt. Figyelmeztetett: amennyiben a mezőgazdasági tag földjét kikéri, tsz-járadékra nem lesz jogosult, s ha beviszi vagyonát bármiféle gazdasági társaságba, nem jár neki társadalombiztosítási ellátás.
A vitának ebben a szakaszában kért szót Torgyán József (FKgP), aki annak a véleményének adott hangot, hogy már minden lehetséges érv elhangzott a javaslat mellett, illetve ellene, ezért a vita lezárását indítványozta. A képviselők a felvetés jogosságát szavazataikkal erősítették meg. Zsíros Géza rövid válaszában - még a szavazás kezdete előtt - leszögezte: javaslatának lényegét abban látja, hogy a jövőben, miként eddig, ne élősködhessenek a vidék ,,nyakán,, azok a technokraták, akik a TOT támogatásával kerültek oda, s végre a parasztság gazdálkodhasson jogos tulajdonával, a termőfölddel.
A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal, 27 ellenében, 38 tartózkodással fogadta el. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 16:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (6. rész)
|
Ezt követően kért szót Deme Zoltán (MDF), s bejelentette: visszavonja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálata ügyében tett indítványát, mivel információi szerint a kormány már megkezdte a tisztátalan ügyletek kivizsgálását, és úgy tűnik, a kérdés megnyugtatóan fog zárulni. Döntését az is motiválta - tette hozzá kissé indignáltan -, hogy megelőzze az ellenzéki képviselők által benyújtandó módosító javaslatokat, s ezáltal elkerülje a meddő vitát.
Mádai Péter (SZDSZ) az ellenzék nevében visszautasította a vádló szavakat, s kijelentette: az ellenzéknek a Parlamentben igenis az a dolga, hogy kötekedjen. Hozzátette: méltatlan egy lelkészhez, hogy feltételezze a kötekedő szándékot.
Az elnöklő Vörös Vince javaslatot tett arra, hogy az alkotmánymódosítás feletti vitával folytassák a munkát, ám mielőtt ezt megszavaztatta volna, Kónya Imre (MDF) újabb indítvánnyal élt: mivel olyan nagy horderejű kérdésről van szó, amelynek megvitatása hosszabb időt vesz igénybe, célszerűbb lenne kedden reggel, kipihenve hozzákezdeni ehhez a témakörhöz. Vörös Vince - érzékelve a helyeslő hangokat - berekesztette a hétfői ülést.
Az elfogadott tanácskozási rendnek megfelelően a Parlament kedden délelőtt 10.30 órakor folytatja ülését. (MTI)
1990. június 4., hétfő 16:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|