|
|
|
|
Kiútkeresés Európa közepén
|
München, 1989. augusztus 16. (SZER, Világhíradó) - Kiútkeresés Európa közepén - ez a címe az egyhetes martonvásári sorsközösségi tábornak, amely a hét végén Sopronban fejezi be találkozóját, csatlakozna a vasfüggöny helyi szombat-vasárnap megtartandó "Páneurópai piknikhez". A sorsközösségi tábor minden napján egy-egy szomszédos ország a téma. A "Vízágyúk a Vencel téren" címmel megtarott Csehszlovákia-napra több prágai meghívott nem jelent meg. A szervezők nem tudják miért: ezekben az augusztus 21-iki évfordulót megelőző napokban a prágai magánlakások telefonjai nem működnek. A találkozón számos szlovákiai magyar vesz részt. A Csehszlovákia-nap programján jelen volt két prágai fiatalember a Demokratikus Kezdeményezés csoporttól. A nap eseményeiről Varga Györgyöt kérdezem, a sorsközösségi tábor Csehszlovákia-napjának vitavezetőjét és tolmácsát. - A két fiatalember, akik a Demokratikus Kezdeményezést képviselték, ismertették velünk a jelenlegi csehszlovákiai helyzetet, majd az egyes polgárjogi mozgalmak alakulóban lévő programjairól esett szó, végül pedig 1968 volt - mondjuk így - a cseh résznek a zárótémája. Ezt követően Kézler István kapott szót, aki a szlovák-magyar és a szlovák-cseh kérdésről beszélt részletesebben. - A kérdések az előre megadott témákhoz kapcsolódtak, vagy pedig elkanyarodott a vita a nemzetiségi kérdésről, ami minden bizonnyal a jelenlévő magyarokat elsősorban érdekelte, és más aktuális kérdések felé is? (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kiútkeresés - 1. folyt.
|
- Természetesen rengeteg olyan kérdés is volt, ami az elhangzottakra vonatkozott, de nagyon hamar kiderült, hogy Magyarországon vagyunk, és a magyar problémákat kérdezték a csehországi vendégektől. Nevezetesen azt, hogy milyen úgynevezett tömegbázissal bírnak ezek az ellenzéki mozgalmak, hogy sikerült-e befolyásra szert tenniük a munkásság körében, vagy pedig az értelmiségre korlátozódik-e az akciórádiuszuk? A másik igen jelentős kérdés volt, ami előtt megmondom őszintén ezek a fiatal prágai vendégek elég értetlenül álltak, ezek a magyar nemzetiség helyzetére vonatkozó kérdések voltak, amire inkább Kézler István próbált válaszolni. Olyan kérdések ezek - főleg az első -, amire nagyon válaszolni ma Csehszlovákiában, hiszen ezeknek a szervezeteknek még arra sincs lehetőségük, hogy saját tagságukat nyilvántartsák, mert ez különféle veszélyekkel jár. Tehát nem lehet tulajdonképpen tudni, hogy az egyes szervezeteknek hány tagja vagy az egyes aláírás-akcióknak pontosan hány aláírója van, hiszen vannak úgynevezett titkos aláírók is. A Charta-77-nek is nem egy ilyen titkos aláírója van, aki ugyan aláírta például a Charta-77-et, de zároltatta a nevét. Én mint vitavezető megpróbáltam annak a véleményemnek hangot adni, hogy abszolút prioritása van az általános emberi jogok helyzetének Csehszlovákiában, mert ezek olyan katasztrofális állapotban vannak, hogy amíg nem sikerül megnyugtatóan rendezni ezeket a problémákat, addig a nemzetiségi kérdésben sem várható lényeges javulás. (folyt.)
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
|
|
- Kiútkeresés Európa közepén - 2. folyt.
|
- Erre tulajdonképpen a délután adta meg a választ, hiszen a táborban nagyon sokan voltak Szlovákiából magyarok. A két prágai fiatalember a szlovákiai magyarokkal félrevonult egy füves területre és órákon keresztül beszélgettek erről a kérdésről. Láthatóan igen nagy érdeklődéssel tájékozódtak. Azt hiszem, hogy a sorsközösséget, ami a tábor neve is, végül is tudatosították magukban a beszélgetés folyamán. - Tudnak-e valamit arról, hogy a csehszlovákiai résztvevőknek - akik azóta visszautaztak - nem történt-e valami bántódásuk, vagy bármi probléma nem adódott-e abból, hogy részt vettek ezen a magyarországi táborozáson? - Nincs még hírünk, mert tegnap este utaztak el, de hát nagyon remélem, hogy ennek a két fiatalembernek nem lesz bántódása. Ezt annál is inkább remélem, mert készítettem velük egy rövid interjút a rádió, Szabad Európa Rádió csehszlovák osztálya részére, és igencsak aggódom értük. De az az igazság, hogy ez a két fiatalember nagyon visszafogott volt az előadás során és a nyilatkozatuk során is. +++
1989. augusztus 16., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|