|
|
 |
|
 |
A Dubcek-interjú kérdései
|
(Jerzy Rohan)
London, 1989. április 26. (BBC, Panoráma) - Ma este szerepel a
magyar televízió műsorán a Sugár András által készített Dubcek-
interjú második része. Csehszlovákia az első rész közvetítése után
hivatalosan tiltakozott és emiatt, ha nem is súlyosan, de mégiscsak
feszültté vált a magyar-csehszlovák viszony. Szakértőnk, Jerzy
Rohan kommentárját az Independent közép-európai tudósítójának
jelentésével egészítjük ki:
Alexander Dubcek, akit 1968-ban a Szovjetunió vezette katonai
beavatkozás távolította el pártfőtitkári székéből, az interjú múlt
héten sugárzott első részében bírálta Kádár Jánost, amiért
Moszkvában nem vetette latba pozícióját és tekintélyét az invázió
megelőzésére. Holott 1968 nyarán még jó tanácsokkal látta el
Dubceket és baráti megbeszéléseket folytatott vele.
Ezenkívül Dubcek a tévéinterjúban dicsérte a mostani magyar
reformokat, és azt mondta, hogy amit mostanában Gorbacsov végez a
Szovjetunióban, olyasmin munkálkodott ő is 21 éve Prágában.
Az interjú annyira megharagította a csehszlovák vezetést, hogy a
kormányszóvivő a csehszlovák ügyekbe való magyar beavatkozásról
beszélt. Tegnap Csehszlovákia "budapesti nagykövete, Vlastimil
Ehrenberger hivatalos tiltakozást adott át Nyers Rezső
államminiszternek, nyilvánvalóan azt remélve, hogy az interjú
második felének ma esti sugárzását leállítják. Annál is inkább,
mert az adás szlovák területen jól fogható.
De miért izgatja fel ennyire a kedélyeket az, ha egy már teljesen
leírt politikai személyiséggel beszél egy magyar riporter? És miért
zavarja Prágát, ha Dubcek a reformokról nyilatkozik, amelyek
mellett formailag a csehszlovákok is elkötelezték magukat a
moszkvai peresztrojka szellemében?
Nagyrészt bizonyára azért, mert a jelenlegi prágai vezetés személyi
összetétele nagyban azonos az 1968-sal. Ha ezek a politikusok, akik
elítélték Dubceket, most bizonyos respektussal fordulnának feléje,
és megszüntetnék körülötte a teljes elhallgatást, politikai
szaltóra kényszerülnének. Nehéz lenne elismerniük az igazságot,
hogy a 21 évvel ezelőtti Dubcek-féle reformok, amelyeket erőszakkal
letörtek, szinte semmiben sem különböznek a most követendőktől.
Ráadásul Magyarország e tekintetben különös helyzetben van prágai
nézetből: minta az igazi változásokat követelő csehszlovák
reformisták számára.
A Dubcek-interjú ügye csak rátesz egy lapáttal a Prága és Budapest
közötti viszony rosszabbodására, amelynek jelei januárban
mutatkoztak először, amikor a csehszlovák pártfőideológusnak, Jan
Fojtik csehszlovák pártfőideológusnak az akkor még szintén
főideológusi beosztásban lévő Berecz János mondta meg, hogy a
magyar párt nem ért mindenben egyet a csehszlovákiaival.
Prágát most egyébként is nyugtalanítja az általános elégedetlenség,
amit jelez egy nemrég hivatalosan készített közvélemény-felmérés,
mely szerint a lakosság háromnegyed része kétli, hogy a most
hatalmon lévő csehszlovák vezetés képzés reformok végrehajtására.
Ez a háttere a csehszlovák irritációnak és tiltakozásnak, annak,
hogy a szlovák lapok az ügy összefüggésében olyasmiről cikkeznek,
hogy az úgynevezett reformerek a rendszert veszélyeztetik. Ehhez a
régi módszer szerint olvasói leveleket sikerült organizálni.
Az Independent tudósítója megjegyzi, hogy Bős-Nagymaros is
feszültségek oka a két ország között. Na meg az, hogy
Magyarországon tiltakozó gyűlés volt Václav Havel cseh drámaíró
bebörtönzése után és ráadásul a magyar tévé ezt a gyűlést is
közvetítette.
Az Independent tudósítója megjegyzi még, hogy a csehszlovák
illetékesek csökkentették az országba beérkező magyar sajtótermékek
számát és jócskán felemelték az árukat. Ez az ellenlépésük azonban
nem változtat azon, hogy a magyar tévé adásait Szlovákia egy részén
elég jól fogni lehet. +++
1989. április 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|