|
|
|
|
Magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (1. rész)
|
1990. október 23., kedd - A magyar szabadságharcosok első
hazai világtalálkozójának résztvevői kedden nagygyűlést tartottak a
Budapest Sportcsarnokban. Az itthon élő és a külföldi emigrációba
kényszerült egykori harcostársak közül sokan - családtagjaikkal, a
budapesti lakosokkal együtt több ezren - emlékeztek az 1956-os
szabadságharcra és forradalomra.
Nagy Erzsébet, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök leánya megnyitó beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi rendszerváltozás azért mehetett végbe élesebb konfliktus és anarchia nélkül, mert az 1956-os szabadságharc mártírjainak és elesett hőseinek vére váltotta meg nemzetünket az újabb megrázkódtatásoktól. Emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom leverése után mintegy 250 ezren kényszerültek elhagyni hazánkat, a kegyetlen megtorlás elől menekülve. Sokan közülük ennek köszönhetik életüket. A szabad világ szabad népei szeretettel és szolidaritással fogadták a magyarokat, akik számtalan országban második hazára leltek. Hozzájuk szólva elmondta: a forradalomban és a szabadságharcban az egész világ előtt megmutatták hazafiságukat. Most amikor Magyarországon új társadalom és gazdaság kialakításán dolgozunk, újra múlhatatlan hazaszeretetükre apellálunk. Nagy szükség van a fejlett országokban szerzett értékes tapasztalataikra - hangoztatta Nagy Erzsébet.
Antall József miniszterelnök a magyar kormány nevében köszöntötte azokat, akik itthon börtönben, megaláztatásban, kemény munkában töltötték el ezeket az évtizedeket, s azokat, akik politikai emigránsokként a bitófa alól vagy elől menekültek külországba, de nem azért, hogy életüket megmentsék, hanem azért, hogy hírül vigyék a magyar szabadság eszméjét. (folyt. köv.)
1990. október 23., kedd 19:22
|
Vissza »
|
|
Magyar Szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (2. rész)
|
Az egyetemes magyarságnak együtt kell vállalnia a haza sorsának jobbra fordítását és ebben az utolsó és dicsőséges magyar szabadságharc katonái tehetnek a legtöbbet - hangsúlyozta a miniszterelnök. Mint mondotta, 1956 az egész országé, az egész nemzeté, de azoknak külön megbecsülés jár, akik 1956-ot sem kényszer, sem anyagi érdek, sem gyávaság okából soha ellenforradalomnak nem nevezték, soha eszményét meg nem tagadták. A forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségéről szólva hangoztatta: megváltoztatta a szovjet állam politikai reflexeit; 1947 után itt következett a legkegyetlenebb diktatúra, itt követte a legkegyetlenebb retorzió a népfelkelést. Ne felejtsük el azt sem - mondotta -, hogy hazánkban a 60-as és a 70-es években egy fokkal jobb volt az élet, nagyobb volt a szabadság, de ez nem jóindulatnak, valamiféle humánumnak, hanem éppen 1956-nak volt a következménye.
Ma újra válaszút előtt állunk; az újrakezdés, egy új ország megteremtésének válaszútja előtt, s ha nincs hitünk, nincs erőnk, se külföld, se barátok nem segíthetnek - mondotta a továbbiakban. Szükséges, hogy azok, akik itthon és külföldön egy nagy családnak, ennek a Magyarországnak a fiai együtt munkálkodjanak a haza felemelkedésének érdekében.
A külföldi vendégek között részt vett és felszólalt a nagygyűlésen Vytautas Landsbergis, a litván parlament elnöke. Elmondta: a magyar felkelés és forradalom hihetetlen reményeket sugallt az ő nemzedéke számára. Az 56-os felkelés ünnepe, a magyar köztársaság kikiáltásának napja az elnyomás ellen küzdő litván nép ünnepe is. Litvánia most ugyanolyan határozottan halad a szabadság felé vezető úton, mint ahogy Magyarország haladt. Érzik Magyarország támogatását, amelyre békés harcukban szükségük van.
Fel kell építenünk a nemzeti hagyományainkba gyökerező új, az európai államokhoz jobban integrálódó jóléti Magyarországot. Ehhez azonban teljes nemzeti összefogásra lenne szükség - hangoztatta felszólalásában Hornyák József, az 56-os Szövetség elnöke. Javasolta: a kormány követeljen jóvátételt a Szovjetuniótól az 56-os forradalom vérbefojtásáért, a főváros házainak lerombolásáért, sok ezer magyar hazafi legyilkolásáért.
Helga La Rouche, a Nemzetközi Schiller Intézet elnöke méltatta, hogy Magyarország a határok megnyításával előmozdította azt a folyamatot, amely Németországban vértelen forradalomhoz vezetett.
A nagygyűlésen felszólalt külföldön élő magyar szabadságharcosok elmondták: a világ népei tisztelettel adóznak a magyar szabadságharc előtt, nagyra becsülik Magyarországot. (folyt.köv.)
1990. október 23., kedd 19:31
|
Vissza »
|
|
A magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (3. rész)
|
A világtalálkozó résztvevői kedden felkeresték az 1956-os harcok fővárosi szintereit. Koszorút helyeztek el a Széna téri kopjafáknál, a Corvin-közben, a Kilián laktanyánál lévő emléktáblánál, a Magyar Rádió épületénél. (Ez utóbbi színhelyen addig nem helyezték el a koszorút, amig le nem takarták a Rádiónál folyt harcokban elesettek emléktábláját.) A tisztelet és a megemlékezés virágait helyezték el a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában is. Felavatták a Royal Szálló falán elhelyzett emléktáblát. (folyt.köv.)
1990. október 23., kedd 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
javítás az mtib1042 sz. hírre
|
A mai mtib1042 sz. Magyar Szabadságharcosok első hazai világtalálkozója (2. rész) című hírünk 3. bek. 4. sorában a név helyesen:
Hornyák Tibor ----- (MTI)
1990. október 23., kedd 20:41
|
Vissza »
|
|
Magyar szabadságharcosok... (4. rész) - Nagygyűlés a Kossuth
téren
|
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 34. évfordulójának ünnepségei kedden este a Kossuth téren rendezett fáklyás nagygyűléssel értek véget. A forró hangulatú demonstráción jelen voltak a magyar szabadságharcosok első hazai világtalálkozójának résztvevői is. Zászlók lengtek, transzparensek emelkedtek a magasba, jelszavak és énekszó egymást felváltva hangzottak a tömeg ajkáról, mígnem az 56-os ifjú egyetemisták, illetve az azóta felnőtté érett egykori nemzedék nevében szóló Nagy László megnyitotta a szónoklatok sorát. Ő is, mint az utána beszédet mondók, 1956 politikai üzenetét, a nemzeti összefogás, a felelősségvállalás és a megbékélés szükségességét hangsúlyozta. ,,Mondjuk meg szemtől szembe mindenkinek, akit illet: most nincs konzervatív vaggy liberális, keresztény vagy zsidó, csak egy van: magyar egység, közös történelmi felelősség a bajba jutott magyar nemzetért Üzenjük meg mindenféle hatalomnak, előttünk és mögöttünk állónak: nem kell a kommunizmus, nem kell a liberális csomagolású szocializmus, nem kell az ígéret földje. Nekünk, a Kárpát-medence megtaposott és elárult népeinek vagy egy közös ideológiánk: a keresztény európai szellemiség és tolerancia mindenkivel szemben,, - hangoztatta.
Csurka István, az MDF országgyűlési képviselője, a nagygyűlés fő szónoka az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentőségét, máig ható tanulságait elemezve kijelentette: október 23-a megünneplésére nem az egy esztendős köztársaságnak van szüksége, hanem a magyarságnak, hogy végre ,,visszafoglalja,, történelmét, végre elhiggye magáról, hogy 34 évvel ezelőtt világtörténelmet formált. A küzdelmek folytatásához, a 34 évvel kezdődött forradalom beteljesítéséhez kell ez az ünnep - mondotta. Kiemelte: a magyar társadalom csendes forradalma még nem ért véget, mert bár megteremtett egy szabad, demokratikus politikai rendszert és az annak megfelelő gazdasági rendszer kialakításának lehetőségét, a mindennapi életből még nem tudta kitörölni az elmúlt világot, saját lelkéből nem tudta száműzni az önbizalomhiányt, a fásultságot. A forradalom beteljesüléséhez világosan kell látni 1956-ot, az utána következő évtizedeket és a jelen történéseit. Azt, hogy a rendszerváltás azért következett be, mert a több mint három évtizeden át uralkodott rendszer oly mértékben ment tönkre, vált működésképtelenné, élettelenné, hogy már nem tehetett mást, minthogy átadja a vezetést olyanoknak, akik merik vállalni a felelősséget, az újrakezdést. S a forradalom beteljesítéséhez szükség van a megbékélésre, megbékélni azonban csak a kishitűségtől, félelemtől megszabadult társadalom tud - hangoztatta. (f.k.)
1990. október 23., kedd 21:03
|
Vissza »
|
|
Magyar szabadságharcosok... (5. rész) - Nagygyűlés a Kossuth
téren
|
Sujánszky Jenő, a Franciaországi Szabadságharcosok Szövetségének elnöke is köszöntötte honfitársait, s arról beszélt, hogy 33 éven át Franciaországban minden esztendőben megünnepelte bajtársaival október 23-át - francia nyelven. Ezért külön öröm számára, hogy most itthon, magyarul szólhat azokhoz, akik 56 után is itthon maradtak, s megérték, győzelemre segítették a 34 évvel ezelőtt kezdődött forradalmat, s azokhoz, akik 56 hőseire és mártírjaira emlékeznek.
Utolsóként Fónay Jenő, a Pofosz elnöke lépett mikrofonhoz. Elsősorban azt hangsúlyozta: megbékélésről ma egyedül a túlélőknek van joguk szólni, mégis fontos, hogy senkit ne a bosszú, a leszámoltatás követelése vezéreljen. Követelni egyébként csak a nép tud, de csak akkor, ha egy hangon beszél. Sajnálatos példákkal támasztotta alá: mennyire nem beszél még egy hangon ez a nép. Megemlítette, hogy két hete Újpesten összetörték a mártírok emléktábláját, kedden pedig a rádiónál felavatott emléktáblát. Végezetül leszögezte: ha nem egységes a nép, akkor hiába minden beszéd. (MTI)
1990. október 23., kedd 21:07
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1047 sz. hírre
|
A mai mtib1047 sz. Magyar szabadságharcosok... (4. rész) - Nagygyűlés a Kossuth téren című hírünk 1. bek. utolsó előtti sorában ... népeinek van egy közös ideológiánk .... ----- (MTI)
1990. október 23., kedd 21:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|