|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (1. rész)
|
1990. július 25., szerda - Szerda délután 2 óra után néhány
perccel folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. A jelen
lévő 241 képviselő először bővítette a már korábban elfogadott
tárgysorozatot, Antall József miniszterelnök ugyanis levélben kérte
a képviselőket, hogy közérdekből még a mai ülésnapon tárgyalják meg
a Társadalombiztosítási Alap költségvetésének módosításáról szóló
törvényjavaslatot.
A tanácskozás a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény
módosításával foglalkozó törvényjavaslat megvitatásával kezdődött.
Mindössze két mondattal, de hatásában jelentősen változtatták az
198-ben már módosított törvényt. Ennek értelmében ez évtől a
bevallani elmulasztott jövedelmekkel kapcsolatban az adóhiányt úgy
kell kiszámítani, hogy a be nem vallott jövedelmet a megszerzése
évének jövedelméhez kell hozzáadni. Egy 1987. évi törvény értelmében
azonban az 1988-1989. évi jövedelmek esetében az adóhiány
megállapításához a be nem vallott jövedelmet a feltárás évét
megelőző évi jövedelemhez kell hozzászámítani. Ez a módszer egyes
esetekben méltánytalanul magas adóhiányt eredményez. Az
ellentmondásos helyzet megszüntetését az is indokolta, hogy az
1990-re érvényes adózási szabályok az 1988-1989. évben megszerzett
jövedelmekre is alkalmazhatók legyenek, de csak abban az esetben, ha
annak alkalmazása az adózóra nézve kedvező.
A törvénymódosítást csaknem egyhangúlag - 240 igen, egy
tartózkodás mellett - fogadták el.
Ezt követően tértek rá a képviselők a Társadalombiztosítási Alap
1990. évi költségvetéséről szóló törvény módosításának
megvitatására. Az előterjesztő Kelemen András népjóléti
minisztériumi államtitkár rámutatott: a módosítást elsősorban az
teszi szükségessé, hogy az áremelések jóval meghaladják az előre
tervezett mértéket, s elérhetik akár a 30 százalékot is. Éppen ezért
a tervezet értelmében augusztus 1-jétől a 4700 forint alatti
nyugdíjakat és nyugdíjszerű szociális ellátásokat 300 forinttal
emelik meg, s ugyancsak 300 forinttal emelkedik a gyermekgondozási
segély jövedelempótléka, illetve a gyermekgondozási díj minimuma.
Az államtitkár mindehhez hozzáfűzte, hogy ezzel a kormányzat
korántsem tekinti befejezettnek a kompenzációt, s még az idén tovább
emelik a társadalombiztosítási juttatások összegét. Hangsúlyozta
ugyanakkor: mindehhez szükséges a Társadalombiztosítási Alap
forráshiányának csökkentése, a járuléktartozások pótlékának emelése.
(folyt.köv.)
1990. július 25., szerda 16:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (2. rész)
|
A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság egy
tartózkodás mellett egyhangúlag támogatta a törvénymódosítást, s
ugyancsak elfogadásra ajánlotta azt a Költségvetési, Adó- és
Pénzügyi Bizottság előadója.
A hozzászóló képviselők valamennyien egyetértettek abban, hogy a
mostani nyugdíjkiegészítés csak az első lépés lehet, s volt, aki
szóvá tette azt is, hogy az 5000 forint feletti nyugdíjasok számára
semmit sem juttatott a költségvetés. Azt is elismerték a képviselők,
hogy a Társadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos
kintlevősége valóban szinte megbénítja a társadalombiztosítást.
Éppen ezért sürgették a központi költségvetés és a
társadalombiztosítás költséggazdálkodásának határozott
szétválasztását. Az új biztosítási rendszer bevezetéséről azonban
már megoszlottak a vélemények. Kis Gyula (MDF) például úgy ítélte,
hogy egy új biztosítási rendszer 45-50 év leforgása alatt lesz
működőképes. Ugyancsak ő tette szóvá, hogy a jelenlegi 53 százalékos
társadalombiztosítási elvonás mértéke példa nélküli Európában,
főként ha figyelembe vesszük, hogy ennek ellenére az egy főre jutó
egészségügyi kiadás csupán 117 dollár. (Ez az összeg - korántsem
ilyen nagymérvű elvonás mellett - az Egyesült Államokban például
2700 dollár.)
Végül is a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló
törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők.
(folyt.köv.)
1990. július 25., szerda 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2005 sz. hírre
|
Mai mtib2005 számú, Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka -
Szerdai ülésnap (1. rész) című hírünk 3. bekezdésének 2. sorában az
évszám helyesen:
...1989-ben már módosított...
----
(MTI)
1990. július 25., szerda 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (3. rész)
|
Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda
délután részletes vitával folytatja a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati média
vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat
tárgyalását. Hogy nem így történt, annak az volt az oka, hogy a több
mint 20 hozzászóló képviselő közül mindössze ketten-hárman
foglalkoztak ezzel a konkrét témával, a többieket sokkal inkább a
sajtó jelenlegi, többek szerint inkább csak bírálatot érdemlő
tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó
Vállalat fúziója foglalkoztatta.
Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális,
Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága
elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját
ismertetve kitért e fúzióra is. Ezt a ,,kormányakciót,,
természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő
véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István
például úgy fogalmazott: ,,ha a jelenlegi kormány az Aczél által
kinevezett kultúrbugrisok közül valakit elmozdít a helyéről, akkor
rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás,,.
Orbán Viktor (Fidesz) határozottan visszautasított mindenféle,
elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást, és felvilágosítást
kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket
illetően, amelyeknek a tömegkommunikációban kell vagy kellene
megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/vagy vált le
személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kormány ,,gründoljon,,
magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához
közelálló sajtóhoz jutni, ahogyan a fúzióról kialakult vita tükrözi.
Jóllehet, voltak néhányan, akik többször is figyelmeztették a
plénumot, hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a
törvényjavaslatról dönteni kell, a szó elszállt a képviselők feje
fölött. Már-már lezárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy
képviselője kompromisszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a
plénum éppúgy leszavazta, mint a bizottsági, képviselői és
előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész
törvényjavaslatot. A PTB-re vonatkozó részt 76 igen, 157 nem és 39
tartózkodó szavazattal, a kinevezési rendről szóló passzusokat 80
igen, 131 nem és 60 tartózkodó szavazattal, a teljes
törvényjavaslatot pedig 79 igen, 115 nem és 69 tartózkodó
szavazattal vetette el.
Maradt tehát - legalábbis sajtóügyben - minden a régiben, maga
az Országgyűlés döntött úgy, hogy érvényben tartja a jelenleg
hatályos jogszabályokat. Így értelmezte a határozatot rövid
felszólalásában Antall József miniszterelnök is. (folyt. köv.)
1990. július 25., szerda 19:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (4. rész)
|
A Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága sorsát megpecsételő szavazás
után a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum
parlamenti frakciója meglehetősen éles hangnemben egymást okolta
amiatt, hogy végül is még a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek
kinevezési rendjében sem sikerült egyezségre jutni. Tölgyessy Péter
(SZDSZ) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormánypártokat terheli a
felelősség amiatt, hogy a kinevezést illetően fenntartják azt a
rendszert, amely a pártállam időszakában honosodott meg. Kónya Imre
(MDF) ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a kinevezési rendről
szóló passzusban bennefoglaltatik a Pártatlan Tájékoztatás
Bizottságának intézménye is, ezért erre eleve nem szavazhattak a
kormánypárti képviselők. Az ellenzékiek azzal vágtak vissza, hogy az
említett szövegrészből értelemszerűen kimaradt volna a Pártatlan
Tájékoztatás Bizottságára vonatkozó rész, amit egyébként az elnöklő
Szűrös Mátyás jelzett is a szavazásra készülő törvényhozóknak. Az
,,események utáni akadémikus-vitát,, az elnöklő Szűrös Mátyás végül
azzal zárta le, hogy a szavazás menete a jegyzőkönyvekből nyomon
követhető, s ha ennek szükségét látják a parlamenti frakciók, akkor
megvizsgálhatják, miként is zajlott le a határozathozatal. Orbán
Viktor (Fidesz) a fiatal demokraták sajnálatát fejezte ki amiatt,
hogy a két nagy párt a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának ügyében
kompromisszumképtelenségről tett tanúbizonyságot.
Vita nélkül, nagy szótöbbséggel határozott az Országgyűlés
Haraszti Miklósnak (SZDSZ) a frekvenciamoratóriumra vonatkozó
országgyűlési határozattervezete felett. A jóváhagyott határozat
értelmében a Parlament felkéri a kormányt, hogy terjessze mielőbb az
Országgyűlés elé a frekvenciamoratóriumról szóló törvényjavaslatot,
amely az engedélyezés rendjét újraszabályozó tájékoztatási törvény
meghozataláig megtiltja a rádió- és televízióműsorok sugárzására és
továbbítására alkalmas frekvenciák kijelölését.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának e heti sorozata ezzel
befejezte munkáját, Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az Országgyűlés
elnöke július 30-án, hétfőn 10 órára összehívta a Parlament
következő ülését. (MTI)
1990. július 25., szerda 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|