Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (9. rész)
Az Országgyűlés hétfői munkanapján utolsóként meghallgatta a nyomtatott és az elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság úgynevezett közbülső jelentését az eddigi eredményekről. A testület álláspontját Debreczeni József (MDF) elnök ismertette. Mint emlékezetes, a bizottság felállításáról a törvényhozás egy május végén kelt határozata intézkedett. Feladatául szabta, hogy értékelje a privatizációs folyamatok jogszerűségét, gazdasági kihatásait, s feltárja az esetleges visszaéléseket, illetőleg a kialakuló monopolhelyzeteket. A most előterjesztett ,,közbülső,, jelentés megállapítja: a magyar sajtóban rendkívül súlyos jogi, politikai, gazdasági, technikai, szakmai és etikai válság jelei tapasztalhatóak. Mindezek oka a korábbi állampárti sajtóstruktúra szétesésében keresendő. Az állampárti diktatúra sajtója a politikai szócső szerepét töltötte be. Az ilyenfajta sajtó természetesen csak egy roppant bürokratikus, apparátus jellegű szerkezetben működhetett. Ezek a viszonyok azonban szétzilálódtak a politikai rendszerváltás folyamatában, ami a válságtünetekhez vezetett. A gazdasági válság lényege, hogy a sajtó területére is betörő piaci viszonyok egy piaci működésre merőben alkalmatlan struktúrával, elavult, korszerűtlen technikával és jórészt ugyancsak alkalmatlan és felkészületlen emberekkel találkoztak. A jogi válságot az okozza, hogy a piaci viszonyok közötti működésben valóságos törvényen kívüli állapot jött létre. A szakmai-politikai-etikai válság a pártsajtó szétesése nyomán alakult ki, aminek következtében a kiadók és a szerkesztők erkölcsi-politikai identitás- és egyensúlyzavarba kerültek. A bizottság következtetése: a privatizáció és az azzal együttjáró külföldi tőkebefektetés létkérdés a magyar sajtó számára, azonban el kell kerülni bármiféle monopolhelyzet kialakulását. Ennek érdekében a testület azt javasolja, hogy az új médiatörvény megalkotásáig a kormányzat kontrollálja a sajtó privatizációs folyamatait. Ez utóbbi konklúzió vitát váltott ki a Parlament ülésén. Molnár Péter (Fidesz) arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy a többségi véleménnyel szemben - amelyet a bizottság tíz tagja közül az MDF és a KDNP összesen öt tagja szavazott meg - markánsan megfogalmazódott egy kisebbségi vélemény is, amelyet három párthoz tartozó bizottsági tagok jegyeztek. (Ez utóbbi összetétel Molnár Péter szerint már önmagában is elgondolkodtató tény, és arra utal, hogy a bizottságban résztvevők körét újra kellene szabályozni.) A kormánypárti végkövetkeztetéssel szemben a kisebbség úgy véli, hogy a kormány közvetlen felügyelete a sajtó privatizációs ügyei felett hihetetlenül nagy hiba lenne. (folyt.köv.) 1990. július 23., hétfő 18:42
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »