Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

A magyar-román viszony


----------------------


München, 1990. április 10. (SZER, Magyar Híradó) - Király
Károly, a romániai ideiglenes nemzeti egységtanács alelnöke
Budapesten tartózkodik. Németh Miklós miniszterelnökkel megvitatta a
két országot érdeklő kérdéseket. Mindkét politikus hangsúlyozta,
hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek
egyéni és kollektív jogait. Ezzel kapcsolatban most csupán arra a
sajnálatos tényre utalnánk a magunk részéről, hogy sajnos egyelőre
nincs kidolgozva a nemzetközi jogban, hogy mely kollektív politikai,
önigazgatási, kulturális és iskoláztatási jogok illetik meg
kötelezően a nemzeti kisebbségeket.

    Az új demokratikus magyar kormánynak tehát az lesz várhatóan az
egyik legfontosabb külpolitikai feladata, hogy az illetékes
nemzetközi fórumok előtt ezt a hiányt szóvá tegye, és szorgalmazza a
kielégítő nemzetközi szabályozást, azaz a nemzeti kisebbségeket
kötelezően megillető jogok nemzetközi szerződésekben történő
kodifikálását és szankcionálását. Ezek a jogok szankciók nélkül
csupán üres jogok lennének, és betarttatásuk nem lenne lehetséges.
De amíg sikerül ezt elérni, addig is meg kell tenni ami már most is
lehetséges.

    A román és magyar nép legjobbjai változatlanul bíznak abban,
hogy a decemberi forradalom nemcsak a kommunista diktatúrát döntötte
meg, de egyben az emberi méltóság forradalma is volt, amely elvezet
ahhoz, hogy a román és a magyar nép is úgy élhessen együtt a
soknemzetiségű Romániában, amilyen harmóniában élnek például Svájc,
Finnország, Belgium, Kanada különböző népei egyazon államban,
teljesen egyenjogúan. Magyarország új vezető pártjainak ezért
mielőbb fel kellene vennie a kapcsolatot Románia új, potenciálisan
jelentős pártjaival. Szőcs Géza azonban most arról tudósít, hogy
egyelőre ez még nem történt meg. (folyt.)



1990. április 10., kedd


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- A magyar-román viszony - 1. folyt.


- Meglepő közlemény látott napvilágot a bukaresti Dreptatea című
lapban, előzőleg pedig a román televízió 1-es csatornáján. A
közlemény a román Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt és a
Magyar Néppárt kapcsolatfelvételét adja hírül annak kapcsán, hogy
Dezső László, a Magyar Néppárt országos elnökségének tagja a román
Parasztpárt meghívására Romániába látogatott. Mielőtt magával a
közleménnyel foglalkoznánk, nem árt emlékeztetni arra, hogy míg a
Magyar Néppárt a mostanai választásokon 1 százalék körüli
eredménnyel szerepelt, addig a román Parasztpárt a május végi ottani
választások egyik nagy esélyese. Az a román Parasztpárt, amely a
jelenlegi politikai spektrumon belül a román nemzeti gondolat
leghangosabb zászlóvivője.

    Román parasztpárti politikusok az elmúlt időszakban nemegyszer
döbbentették meg az erdélyi magyarokat türelmetlen és tájékozatlan
kijelentéseikkel, mint például azzal, hogy: véget kell vetni a
romániai magyarságot egy etnikumnak tekintő szemlélettel, mivel az
úgynevezett magyaroknak egy része valójában nem is magyar, hanem
külön nemzetiség, nevezetesen székely.

    Ehhez képest meglepőnek tűnhet a román Parasztpárt és a Magyar
Néppárt közleményének már a legelső érdemi mondata, amely úgy szól,
hogy Dezső László és a román Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposu
megállapították, hogy "programjuk és nézeteik hasonlóak."

    A közeleményből továbbá kiderül, hogy a román Parasztpárt
kisebbségi politikájának alapja az 1918. december 1-jei
gyulafehérvári nyilatkozat. A szóbanforgó gyulafehérvári program a
legmesszebbmenő önkormányzati jogokat ígérte a nemzetiségieknek, oly
liberális szellemben, hogy mindmáig, 72 év alatt egyetlen román
kormány sem merte őket alkotmányban rögzíteni. Vajon épp ez a
Parasztpárt lesz az, amelyik komolyan fogja venni Gyulafehérvár
szellemét? (folyt.)



1990. április 10., kedd


Vissza »


- A magyar-román viszony - 2. folyt.


A közlemény retorikája a továbbiakban sem nélkülözi a barátságos
fordulatokat. A pártszempontok és nemzeti érdek átfedődése az utolsó
mondatban válik nyilvánvalóvá: "a két kereszténydemokrata
parasztpárt jó kapcsolata garantálhatja a két szomszédos nép közötti
normális kontaktust."

    Mindezek után nehéz fel nem tenni a kérdést - és ezt már én
kérdem: vajon hol tartanak a román-magyar pártközi kapcsolatok?
Jelen esetben vajon a román Kereszténydemokrata Parasztpárt miért
nem hívta meg a Magyar Demokrata Fórumot és a magyar
kereszténydemokratákat, esetleg kisgazdákat is? A szóbanforgó
magyarországi pártok és a többek is mit tettek eddig a dialógusért a
román pártokkal? Meddig fogja az itteni nemzeti jobbközépet a Magyar
Néppárt képviselni Bukarestben? +++



1990. április 10., kedd


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD