|
|
 |
|
 |
A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata (1. rész)
|
1990. február 2., péntek - A keresztények részvétele a
társadalmi megújulásban címmel nyilatkozatot tett közzé a Magyar
Katolikus Püspöki Kar. A nyilatkozat elöljáróban megállapítja: az
egyház az elmúlt évtizedekben intézményeitől megfosztva, vallási
életében korlátozva és meggyengítve, olykor hibákat elkövetve,
nyilvánosan ugyan nem hallathatta szavát az egész nemzetet érintő
súlyos társadalmi kérdésekben, mégis jelentős szerepet játszott
azzal, hogy az emberi személy méltóságának, az örök igazságoknak és
értékeknek őrzője és védelmezője volt.
Hazánk most elindult a demokratikus jogállamiság megteremtésének
útján - folytatódik a deklaráció. - Az egyház, amely benne él a
társadalomban, prófétai küldetésének tekinti, hogy az evangélium
alapján irányelveket, értékítéletet adjon, a konkrét kérdésekben
pedig gyakorlati útmutatással szolgáljon. Az egyház társadalmi
küldetését kifejtve a Püspöki Kar nyomatékosan kijelenti: az egyház
intézménye független akar lenni a politikai pártoktól. Tiszteletben
tartja az állam autonómiáját, de azt is elvárja, hogy a politikai
hatalom szintén tartsa tiszteletben az egyház autonómiáját, s
biztosítsa számára azokat a feltételeket, amelyek szükségesek
Krisztustól kapott küldetésének maradéktalan teljesítéséhez. Az
egyház kovásza, lelke és lelkiismerete akar lenni a megújuló
társadalomnak. Ebben az értelemben emeli föl szavát a minden emberre
kiterjedő társadalmi igazságosság érdekében, az emberi élet
védelmében, követeli az erkölcsi értékek, a lelkiismereti szabadság,
a kölcsönös tisztelet és tolerancia érvényesülését, s ezek
intézményes megerősítését és biztosítását. Síkra száll a
szegényekért, idősekért, magányosokért, betegekért, a megfogant, de
még anyjuk méhében halálraítélt magzatokért. Arra buzdítja híveit,
hogy vegyenek részt a társadalmi életben, kapcsolódjanak be a nemzet
életének felelős és tudatos alakításába, és csoportokba szerveződve
érleljék ki, fogalmazzák meg, a közéletben is képviseljék a
keresztény elveket, hogy ezáltal az országban többségben lévő
katolikusok érdekei kellő súllyal kifejeződjenek. Az egyház mindig
kapja meg azt a lehetőséget, hogy kifejthesse nézeteit a szociális
és társadalmi kérdésekben - hangsúlyozza a nyilatkozat. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata (2. rész)
|
A továbbiakban megállapítja: a közjó előmozdítása, a megfelelő
életfeltételek biztosítása minden állampolgár számára közös
társadalmi feladat, hogy mindenki megtalálhassa életének értelmét, s
kiteljesíthesse önmagát vallási, keresztény értelemben is. A jogok
és elvárások mellett szólnak a püspökök a kötelességekről is,
amelyekkel egymásnak és a társadalomnak tartozunk.
A közelgő választásokkal összefüggésben a püspöki kar reményét
fejezi ki, hogy a közélet irányítói mindig a nemzet, a nép
szolgálatába fogják állítani erejüket, s nem egyéni vagy csoportos
privilégiumok megszerzésére vagy fenntartására törekszenek. A
demokrácia magasfokú morális és politikai érettséget kíván meg az
állampolgároktól is. Nemzetünk csak akkor tud felülemelkedni az
elmúlt évtizedek okozta emberi és erkölcsi károkon, hogyha
erkölcsösebb, becsületesebb, igazságosabb emberi talajra, az értékek
szilárd alapjára építi fel az új, igazi demokráciát. A szabadság
azonban nem válhat újabb, kiszámíthatatlan diktatúrák forrásává.
A hívő embernek - figyelembe véve az egyház tanítását - magának
kell eldöntenie, hogy melyik párt tagja lesz - folytatódik a püspöki
kar nyilatkozata. Csak olyan pártnak lehet azonban tagja, amelyik a
közjót szolgálja, garantálja az egyház szabad és hatékony működését,
maradéktalanul képviseli az erkölcsi értékeket, az igazságosságot, a
szabadságot és az emberi személy teljes méltóságát. Figyelmeztet a
nyilatkozat arra, hogy egyes politikai irányzatok csak látszatra
képviselik a keresztény erkölcsöt, s csak pártpolitikai céljaik
szolgálatában emlegetik a keresztény elveket.
Az egyház felhívja a figyelmet a keresztény világnézet
programszerű vállalásának jelentőségére is. Örömmel üdvözli
mindazokat, akik olyan pártokat támogatnak, amelyek a Szentírás
emberképe alapján a teremtett és megváltott ember szolgálatát
helyezik céljaik középpontjába, s képesek arra, hogy ennek
megfelelően valóban hatékony és konkrét gazdasági, politikai
programot dolgozzanak ki. Az ilyen értékek az európai keresztény
örökségben gyökereznek és közelebb visznek Európához - hangoztatja a
nyilatkozat, amely végezetül a feladatokat elemezve kifejti: meg
kell ismerni az egyház társadalmi tanítását, hogy legszebb nemzeti
hagyományainkat folytatva legyen a kereszténység ismét a magyarság
legsajátosabb - kulturális - értékeinek őrzője és fejlesztője. Az
egyház feladatának tekinti a testvériesebb, közösségibb gondolkodás-
és cselekvésmód elterjesztését. Így válhat az igazi nemzeti egység
építőjévé, a szeretet kultúrájának letéteményesévé. (folyt.köv.)
1990. február 2., péntek 15:58
|
Vissza »
|
|
A Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata (3. rész)
|
Ennek elengedhetetlen feltétele a béke, a megbékélés munkálása. A
keresztényeknek jó példával kell elöljárniok abban, hogy hazánkban a
versengés és féltékenység, a pártoskodás és az egymás elleni harc
helyett a kiengesztelődés szellemében építsük szabadabb és boldogabb
jövőnket. (MTI)
1990. február 2., péntek 15:59
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|