|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)
|
1990. január 25., csütörtök - Kilenc óra után néhány perccel
az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Országgyűlés januári
ülésszakának harmadik munkanapját. Az előzetes jelzés ellenére nem
az Állami Vagyonügynökségről és az állami vagyon védelméről szóló
törvényjavaslatok vitájával, hanem a titkosszolgálati eszközök és
módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló
törvényjavaslat határozathozatalával folytatták a munkát.
Horváth Lajos elsőként két percre szót adott volna Roszik Gábornak (Pest megye 4. vk.), hogy válaszoljon az előző napi vitában neki címzett kérdésre, ám a képviselő még nem jelent meg a teremben. Így a döntéshozatalra került sor. Ezt megelőzően Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság előadója kapott szót. Elmondotta: a két bizottság szerdai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslat vitatott részét, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezése a legfőbb ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos hatáskörébe tartozzon. A bizottságok más lehetőséget is mérlegeltek, végül is az eredeti álláspontjuk mellett maradtak. A két bizottság úgy ítélte meg: olyan személy kaphatja ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg. A köztársaság legfőbb ügyészét a Parlament választja, az Országgyűlésnek tartozik beszámolni, interpellálható, visszahívható, közvetlen jogosítványait a Parlamenttől kapja.
A bizottsági ülésen fontolgatták azt is, az ügyészi szervezet érdekelt lehet a rendőri nyomozás sikerében, és ezáltal károsan befolyásolhatja döntését. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ez az érdekeltség lényegében nem áll fenn. A legfőbb ügyész személye mellett szól az is, hogy a témában jelentős szakmai ismeretekkel rendelkezik. Végül az is ezt az álláspontot erősíti, hogy átmeneti rendelkezésről van szó, csupán egy-három hónapra vonatkozik. Erre az időszakra parlamenti biztost kiválasztani, munkába állítani, meglehetősen körülményes és nehézkes lenne. Ezért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a nemzetvédelmi hivatal létrehozásával kapcsolatos törvény megalkotásakor kell részletesen megvizsgálni a kérdést: véglegesen milyen funkciót betöltő személy, milyen hatáskörrel végezheti az engedélyezési eljárást. Mivel az idő sürget, s a praktikus szempontok sem elhanyagolhatók, ezért a két bizottság úgy döntött: a legfőbb ügyészre kell bízni, hogy engedélyezze a titkosszolgálati eszközök alkalmazását. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 09:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|