|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (35. rész)
|
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) emlékeztetett arra, hogy az
------------------ elmúlt években többször is felhívta a Parlament
figyelmét a földtulajdonnal kapcsolatos társadalmi feszültségekre, s
szorgalmazta a megoldást. Tavaly októberben önálló indítványt
nyújtott be, amelynek az volt a célja, hogy az állami és
szövetkezeti termőföldek forgalmát átmenetileg betiltsák. Akkor
visszavonta indítványát, mert a miniszter ígéretet tett arra, hogy a
kormány nevében olyan törvénymódosítást terjeszt elő, amely
megoldást hoz az általa felvetett problémákra. Mivel azonban ez nem
történt meg, hiszen a mostani törvényjavaslat sem akadályozza meg a
földeladásokat, és nem tartalmaz kártalanítást, ezért nyújtotta be
újból a módosító indítványt.
A képviselőnő egyebek között hangsúlyozta: ma a gazdaság nem
képes arra, hogy az önkéntesség megsértésével a
termelőszövetkezetekbe erőszakolt parasztságot és örököseit
maradéktalanul és azonnal kártalanítsa. Amíg azonban a kártalanítás
nem kezdődik meg, semmiképpen se legyen eladható egyetlen darab föld
sem. Kérése indoklásaként Vassné Nyéki Ilona a jelenlegi helyzetben
adódó ellentmondásokat hozta fel. Megemlítette például, hogy számos
esetben a helyi önkormányzatok, illetve tanácsok csak magas vételár
vagy kisajátítási ár fejében szerezhetnek meg egy-egy közcélú
épülethez szükséges területet a gazdaságoktól, ugyanakkor az állami
tartalékföldek szinte teljesen ingyen kerültek ezeknek a
gazdaságoknak a tulajdonába.
A képviselő szólt arról is, hogy az átalakulási törvény a földek
80 százalékának szétosztását teszi lehetővé, a megmaradt 20 százalék
azonban nem ad fedezetet a rendezetlen kérdések megoldásához. Ez az
úgynevezett ,,földosztás,, - szerinte - kiszámíthatatlan vitákat
eredményezhet, hiszen ezeknek a földeknek az értéke jóval meghaladja
a ,,párt- és munkásőrvagyon,, értékét.
Vassné Nyéki Ilona azt is szükségesnek tartja - s ezt
indítványában is megfogalmazta -, hogy az eddig megváltott földekre
vissza kell állítani a volt tagnak és örökösének tulajdonjogát, s a
tulajdonos a földjével szabadon rendelkezhessen. Ez - véleménye
szerint - nem igényel a gazdaságtól anyagi ráfordítást. Leszögezte:
a tulajdonjog helyreállítása nem jelenti a nagyüzemek szétverését.
Nem jár együtt a termelés csökkenésével sem, márcsak azért sem, mert
az új földtulajdonosok nagy része már nem rendelkezik a termelési
eszközökkel, s kedvezményes hiteleket sem kapna. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 19:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|