|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) kétségének ------------- adott hangot: vajon kibírja-e az ország gazdasága a földtulajdon rendezésével együtt járó megváltási, kártalanítási összegek kifizetését. Rámutatott továbbá arra is, hogy az esetleges megváltás számos egyéb problémát is felvet. Így például, hogy az egykori földtulajdonosok köréből ma már csak kevesen vannak életben, s ugyancsak gondot jelent az is: több százezer hektárnyi földterület az évtizedek során kikerült a mezőgazdasági hasznosításból. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem új földosztásra van szükség, hanem a tulajdon megállapítására. Varga János (Tolna m., 6. vk.) annak a véleményének adott ----------- hangot, hogy ez a Parlament nem vállalkozhat 30 évre visszamenőleg a földkérdés generális megoldására. Elfogadhatatlannak tartotta a szélsőséges véleményeket, vagyis az egyik póluson a konzervatívok követelését, hogy maradjon változatlan a szövetkezeti mozgalom, a másik póluson pedig a ,47-es földosztáshoz hasonló megoldást sürgetőkét. Szerinte e két pólus között kell a megnyugtató rendezést megtalálni, éppen ezért egyetért a miniszteri javaslattal, ami ezt célozza. Lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki, aki akar, foglalkozhassék a földdel, ugyanakkor szükség van arra is, hogy rehabilitálják, akiket sérelem ért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a földkérdést teljes egészében csak a tulajdonreformmal együtt lehet megoldani.
Sebők József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozta, hogy az elmúlt ------------ évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a jelenlegi parasztságot. A képviselő véleménye szerint Tallóssy Frigyes gondolata - ha azt megvalósítanák - ezt eredményezné. A szövetkezetek jelentős része - az állam hibás gazdaságpolitikája következtében - nagyon nehéz helyzetbe került. Ha a megváltott földek visszakerülnének az örökösökhöz, a tsz-ek gyakorlatilag föld nélkül maradnának. Arra kényszerülnének, hogy bérbe vegyék a visszaszolgáltatott földeket. A bérleti díjat viszont a jelenlegi jövedelmezőségi viszonyok között nem tudnák megfizetni. Ez a folyamat a termelőszövetkezetek megsemmisüléséhez vezetne, ami semmiképpen sem kívánatos. Jelentős mértékben veszélyeztetné az ország élelmiszerellátását, csökkentené a mezőgazdasági exportot, amely létfontosságú az ország külkereskedelmi egyensúlyának javítása szempontjából. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|