Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második munkanap (26. rész)
A bizottság nem ért egyet azzal a kormányzati elképzeléssel, hogy a vagyonügynökséget a Minisztertanács felügyelje, hanem azt az Országgyűlésre javasolja bízni. Indokuk - mint mondta - nem a kormány iránti bizalmatlanságból fakad, hanem abból a meggondolásból, hogy a vagyonügynökség státusa így egyértelműen kifejezné: a szervezet végképp nem közigazgatási tulajdonos. Emellett szól az is, hogy az Országgyűlés felügyelete alatt a vagyonügynökség semmiképpen sem válhatna a gazdasági kormányzat, s azon belül a rövid távú költségvetési szempontokra hajlamos valamely minisztérium részévé, ahol másféle funkciók és más szerepű apparátusok törekvései akadályozhatnák fő feladatainak gyakorlásában. A bizottság nem ért egyet azokkal az aggályokkal sem, amelyek szerint az ügynökség parlamenti felügyelete vontatottá tenné a társasággá alakulás folyamatát. A garantált nyilvánosság és a Parlament felelőssége kétségtelenül időt igénylő alaposságot kívánna, viszont hátrább szorulna az elhamarkodottság, a hibákhoz vezető szubjektivizmus is. A törvényjavaslatokban foglalt korlátok mellett a parlamentáris demokrácia nyilvánossága egyben megkérdőjelezné annak a véleménynek az igazolhatóságát is, hogy a vagyonügynökségnél a tőkevagyon feletti hatalom rendkívül nagy centralizálása a mai monopóliumok új monopóliumokká való alakulásához vezethetne. Kitért azokra a félelmekre is, miszerint a vagyonügynökség a törvénytervezetben biztosítani kívánt jogkörénél fogva túltenghet, például tetszés szerint kezdeményezhetné az önkormányzati irányítású állami vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését. Erre gondolva javasolja a bizottság Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.) indítványának elfogadását, hogy addig is, amíg az államigazgatási felügyelet alá vonás kezdeményezéseinek feltételei megfogalmazódnának a vagyonpolitikai irányelvekben, azokkal egészítsék ki a jogszabály ide vonatkozó paragrafusának indoklását. A bizottság határozott álláspontja, hogy a törvényjavaslatoknak az eredetileg tervezett április 1-je helyett már március 1-jén hatályba kellene lépniük, mert a feltételek meglétében ez nem jelentene lényeges különbséget, viszont, ha az új Parlament, az új kormányzat működésbe lépésére várnak, akkor hónapokig is tovább folytatódhat a jelenlegi spontán privatizáció. A bizottság azt indítványozza, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy jelölőbizottságot, amely már a februári ülésszakon javaslatokat terjeszthetne elő az ügyvezető igazgató személyére, aki március 1-je után azonnal hozzákezdhetne a vagyonügynökség felépítéséhez és feladatának gyakorlásához. (folyt.köv.) 1990. január 24., szerda 19:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »