Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második munkanap (5. rész)
Hálátlan feladat jutott osztályrészül Gál Zoltán belügyminisztériumi ----------- államtitkárnak, aki a következő napirendi pont előadójaként arra vállalkozott, hogy tájékoztatja a Tisztelt Házat a Duna-gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, illetve előterjeszti a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvénytervezetet. (Gál Zoltán a törvénytervezetet ismertetve a Belügyminisztérium második embereként lépett a Parlament elé, felváltva az előző nap lemondott Horváth István belügyminisztert, aki az eredeti tervek szerint maga tartotta volna meg az expozét.) Az általánosságok szintjén mozgó elemzésében - az államtitkár a hivatalos vizsgálatok előtt nem kívánt a részletekbe bocsátkozni - a Duna-gate ügy kapcsán mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az egész állambiztonság, ezen belül a belső biztonsági szolgálat tevékenységét olyan titkos rendelkezések szabták meg, amelyek összhangban voltak Magyarország akkori politikai, gazdasági berendezkedésével, az uralkodó ideológiai felfogással. Ennek megfelelően a belső biztonsági szolgálat feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön mindazon csoportokról, személyekről, akik, amelyek tevékenységét, világnézetét az akkori politika nemkívánatosnak minősítette. Ez a felfogás egy meglehetősen széles körű, totális szűrő-kutató munkát követelt meg ettől a szervezettől. A többpártrendszerre épülő társadalmi berendezkedésre áttérve a helyzet alapvetően megváltozott; a szolgálat tevékenységének módosítása a pártállam lebontásának első lépéseivel együtt megkezdődött. Gál Zoltán értékelése szerint a szolgálat munkája a ,,direktívák szintjén,, a megváltozott körülményekhez igazodott, de az új követelmények érvényesítése - jórészt a titkos eszközök és módszerek természetéből adódóan - a felgyorsult folyamatokat csak bizonyos fáziseltolódással követte. Az államtitkár ezzel magyarázta, hogy miközben a szolgálat tevékenységének iránya alapvetően megváltozott, az alacsonyabb szinteken olyan információgyűjtés is fennmaradt, ami nem felelt meg az új direktíváknak. Ennek az anomáliának oka volt az is, hogy a szolgálat munkáját meghatározó jogszabályok, előírások nem változtak. Az állambiztonság funkcióit egy 1974-ben kelt törvényerejű rendelet határozta meg. Ez keret jellegű jogszabály, amelynek tartalmát alsóbb szintű normák határozták meg. Ilyenfajta normák létrehozására a tvr. felhatalmazást adott a belügyminiszternek. (folyt. köv.) 1990. január 24., szerda 13:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »