|
|
 |
|
 |
Magyar képviselők tájékozódtak Bukarestben - Itthoni
sajtótájékoztató (2. rész)
|
Várhatóan a tavaszi választások után e területeken is változások
lesznek.
A magyar-román határ vonatkozásában a képviselők utaltak a
Helsinki Záróokmány elvi megállapítására, amely szerint az európai
határok megváltoztathatóak az adott országok közötti egyezség
alapján. Hozzátették azonban: Magyarországnak és a romániai erdélyi
magyaroknak az az érdeke, hogy az államhatárok kérdése csak olyan
értelemben vetődjön fel, hogy azt nem akarjuk megváltoztatni.
Romániában egyébként a magyarság körében a legkülönfélébb politikai,
kulturális csoportok, szervezetek jöttek létre, közöttük az egész
országra kiterjedően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és
kolozsvári székhellyel az RMDSZ-szel szorosan együttműködő ifjúsági
szervezet, a MADISZ. Az előbbinek csak e történelmi városban
kétezer, az utóbbinak négyezer tagja van már, jelezve a magyarság
politikai megpezsdülését. Az RMDSZ elképzelése szerint egyébként a
nemzetiségek lakta magyar falvak, városok, a magyar többségű megyék
politikai, közigazgatási, kulturális, iskolaügyi autonómiát kapnak
majd, mindezek konkretizálása a nemzetiségi minisztérium feladata
lesz.
Szóba került a sajtótájékoztatón az a közelmúltbeli
székelyudvarhelyi eset is, hogy a település román származású
tanácselnökét, párttitkárát és három rendőrét megölték,
megcsonkították. A törvényhozók annak a meggyőződésüknek adtak
hangot, hogy a 25-30 év alatt felhalmozódott elkeseredés váltotta
ezt ki, s hangsúlyozták, hogy nem a magyar és román nép közötti
ellentét áll az akció mögött. Bejelentették: kezdeményezik, hogy az
Országgyűlés külügyi bizottsága felhívással forduljon Románia
népéhez: határolják el magukat minden olyan lépéstől, amely további
atrocitásokhoz vezethet, mert különben a jó irányba elindult
nemzetiségi politika szenved csorbát.
A segélyszállítmányokkal összefüggésben vetődött fel az a
kérdés: igaz-e, hogy Romániában pénzért árusítják az országba érkező
adományokat? A válaszból kitűnt: Szabadság néven számlát
alapítottak, s az áruk ellenértékét e számlára fizetik be.
Rendeltetése a harcok során árván maradt gyermekekről való
gondoskodás, a csonka családoknak nyújtandó segítség, illetve az
ország újjáépítésének támogatása.
Több új információt is kaptak az újságírók. Így elhangzott az,
hogy a román hadsereg katonái közül 195-en meghaltak, és 450-en
sebesültek meg. Ilyen adatok a polgári lakosságról nem kerültek
nyilvánosságra. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|