|
|
|
|
Magyar képviselők tájékozódtak Bukarestben - Itthoni
sajtótájékoztató (1. rész)
|
1990. január 5., péntek - A Parlament megbízott elnökének
hozzájárulásával félhivatalos országgyűlési delegáció töltött
mintegy 27 órát csütörtökön és pénteken Bukarestben. A küldöttség
tagjai - Király Zoltán, Morvay László és Raffay Ernő képviselők -
közvetlenül hazaérkezésük után az Országházban rögtönzött
sajtótájékoztatón számoltak be látogatásuk tapasztalatairól. A
Honvédelmi Minisztérium katonai repülőgépével megtett út szándékáról
elmondták: az új román demokratikus vezetéssel, a formálódó
államhatalmi szervekkel való kontaktusteremtés volt elsődleges
céljuk, s az, hogy első kézből informáljanak Románia, a román nép
érdekében tett magyar országgyűlési lépésekről.
A képviselők találkoztak Király Károllyal, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának alelnökével, a tanács nemzetiségi bizottságának elnökével, Dumitru Maziluval, a tanács első elnökhelyettesével, Domokos Gézával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével, Constantin Oancea külügyminiszter-helyettessel. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok alakulásán túl elsősorban a nemzetiségi kérdésekről, a Romániában élő magyarság helyzetéről váltottak szót. A bukaresti magyar nagykövetségen az ott folyó munkáról tájékozódtak.
A küldöttség az eszmecseréken megismerkedett azzal a szándékkal, hogy Romániában nemzetiségi minisztériumot állítanak fel, vezetőjéül - az RMDSZ javaslatára - Tőkés Lászlót szeretnék megnyerni. Ezzel is deklarálni kívánják a nemzeti kisebbség politikai, közigazgatási autonómiához való jogát községi, városi, megyei szinten, kinyilvánítva a nemzetiségek jogát az anyanemzettel történő folyamatos kapcsolattartásra. Mindezt ugyanis az alkotmány, illetve nemzetiségi törvény garantálja a jövőben Romániában.
Az igen hosszúra sikeredett sajtótájékoztató nagyobbik részében az újságírók konkrét kérdéseire válaszoltak a képviselők, lehetőséget adva alkalmi útitársuknak, Keleti György ezredesnek, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének is élményei megosztására. Elmondták, hogy a román vezetőkkel folytatott beszélgetéseken is kiderült: sok helyütt ma is nagy számban jelen vannak a volt államapparátus tagjai, jelezve, hogy a forradalom hirtelen jött eseményei nem teremtettek alkalmat arra, hogy nagyobb arányú személycseréket hajtsanak végre a vezetésben, a helyi szervek, az államigazgatás szervei, intézményei, s a hatalom legfelső szintjén. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar képviselők tájékozódtak Bukarestben - Itthoni
sajtótájékoztató (2. rész)
|
Várhatóan a tavaszi választások után e területeken is változások lesznek.
A magyar-román határ vonatkozásában a képviselők utaltak a Helsinki Záróokmány elvi megállapítására, amely szerint az európai határok megváltoztathatóak az adott országok közötti egyezség alapján. Hozzátették azonban: Magyarországnak és a romániai erdélyi magyaroknak az az érdeke, hogy az államhatárok kérdése csak olyan értelemben vetődjön fel, hogy azt nem akarjuk megváltoztatni. Romániában egyébként a magyarság körében a legkülönfélébb politikai, kulturális csoportok, szervezetek jöttek létre, közöttük az egész országra kiterjedően a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, és kolozsvári székhellyel az RMDSZ-szel szorosan együttműködő ifjúsági szervezet, a MADISZ. Az előbbinek csak e történelmi városban kétezer, az utóbbinak négyezer tagja van már, jelezve a magyarság politikai megpezsdülését. Az RMDSZ elképzelése szerint egyébként a nemzetiségek lakta magyar falvak, városok, a magyar többségű megyék politikai, közigazgatási, kulturális, iskolaügyi autonómiát kapnak majd, mindezek konkretizálása a nemzetiségi minisztérium feladata lesz.
Szóba került a sajtótájékoztatón az a közelmúltbeli székelyudvarhelyi eset is, hogy a település román származású tanácselnökét, párttitkárát és három rendőrét megölték, megcsonkították. A törvényhozók annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a 25-30 év alatt felhalmozódott elkeseredés váltotta ezt ki, s hangsúlyozták, hogy nem a magyar és román nép közötti ellentét áll az akció mögött. Bejelentették: kezdeményezik, hogy az Országgyűlés külügyi bizottsága felhívással forduljon Románia népéhez: határolják el magukat minden olyan lépéstől, amely további atrocitásokhoz vezethet, mert különben a jó irányba elindult nemzetiségi politika szenved csorbát.
A segélyszállítmányokkal összefüggésben vetődött fel az a kérdés: igaz-e, hogy Romániában pénzért árusítják az országba érkező adományokat? A válaszból kitűnt: Szabadság néven számlát alapítottak, s az áruk ellenértékét e számlára fizetik be. Rendeltetése a harcok során árván maradt gyermekekről való gondoskodás, a csonka családoknak nyújtandó segítség, illetve az ország újjáépítésének támogatása.
Több új információt is kaptak az újságírók. Így elhangzott az, hogy a román hadsereg katonái közül 195-en meghaltak, és 450-en sebesültek meg. Ilyen adatok a polgári lakosságról nem kerültek nyilvánosságra. (folyt.köv.)
1990. január 5., péntek 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar képviselők tájékozódtak Bukarestben - Itthoni
sajtótájékoztató (3. rész)
|
A román vezetők kategorikusan cáfolták, hogy a forradalom idején bárki is az országba érkezett volna külföldről, hogy bármelyik oldalnak katonai segítséget nyújtson. Nincs bizonyíték arra, hogy külföldi diákok a Securitate mellett harcoltak volna. Elújságolták azt is, hogy találkoztak Jánosi Erzsébettel - őt annakidején Győrfi Károly kereskedelmi tanácsossal együtt tartóztatták le Bukarestben, s hosszú ideig tartotta fogságban a Securitate. Ígéretet tett arra, hogy történetét eljuttatja Magyarországra. További érdekességként megmutatták azt a fénymásolt iratot, amelynek bizonysága szerint Elena Ceausescu az elemi iskola ötödik osztályában több tantárgyból megbukott, s ezért osztályismétlésre javasolták. (MTI)
1990. január 5., péntek 20:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|