|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság (5. rész)
|
Kárpáti Ferenc elmondta, hogy Szombathelyi Ferenc művelt,
felkészült ember és kitűnően ért miniszterhelyettesi feladatához.
Krasznai Lajos valóban külső döntés alapján került a
minisztériumhoz, valóban nincs meg a katonai felkészültsége a
tábornoki ranghoz, de tisztességes ember és minden bizonnyal el
tudja látni a katonai attaséi feladatokat. A választ a képviselők
túl általánosnak tartották, s a döntéshozó nevét kérték. Kárpáti
Ferenc végül megmondta, hogy a politikai döntés a Központi
Bizottságban született, s akkoriban a felügyelő titkár Fejti György
volt.
Szóba került az is, hogy valóban retorzió volt-e Bokor Imre
tavaly októberi nyugdíjazása. A miniszter szerint a könyv némely
kitétele sérti a katonai szabályokat, sőt még a Büntető
Törvénykönyvbe is ütközik, így akár a katonai ügyészséghez is
kerülhetett volna az ügy. Az ő (mármint Kárpáti Ferenc) döntésén
múlott, hogy ez nem történt meg. A katonai akadémia parancsnoka
vetette fel Bokor Imrének, hogy menjen nyugdíjba, s ezzel a szerző
is egyetértett.
Utolsóként Mórocz Lajos vezérezredest, a Honvédelmi Minisztérium
államtitkárát hallgatta meg a bizottság. Raffay Ernő, a bizottság
elnöke elöljáróban bejelentette, hogy az államtitkár a könyv
elolvasását követően hosszú feljegyzést készített, amelyet a
bizottság tagjai is megkaptak. Mórocz Lajos a bizottság előtt
károsnak tartotta a könyvet, mondván, hogy az összemos időt, teret,
személyeket, eleveneket és holtakat, valóságot és adomát, s ez árt a
hadsereg tekintélyének. Mint mondotta, megbántva érzi magát amiatt,
hogy a könyv leszólja tudományos munkásságát. Saját értékelése
szerint hosszú katonai pályafutása egyik legnagyobb erénye éppen az,
hogy mindig össze tudta kapcsolni a gyakorlati munkát a tudománnyal,
és képes volt a hadtudomány legújabb tételeit a gyakorlatban
érvényesíteni. Különönösen bántónak vélte, hogy Váradi alezredes
öngyilkosságának okozójaként tünteti őt fel a könyv, bár tudnivaló,
hogy a szerencsétlen ember idegbeteg volt és családi háttere sem
volt rendezett.
A Czinege-jelenséggel kapcsolatban az államtitkár kifejtette,
hogy a hadseregben uralkodó fegyelem okán elviselte, bár elítélte
Czinege tevékenységét, s nem foglalkozott a jelenség hátterével.
Különben sem volt szoros kapcsolata a miniszterrel, az alatt a 12 év
alatt, amíg seregtest-parancsnok volt, mindössze hat alkalommal
találkozott személyesen Czinege Lajossal. (folyt.köv.)
1990. január 3., szerda 19:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|