|
|
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (1. rész)
|
1989. december 1., péntek -
Csoknyay Edit, az MTI munkatársa írja: Az Országgyűlés a december 18-án kezdődő ülésszakán várhatóan dönt arról: feloszlatja-e önmagát vagy sem. A társadalom arra is választ vár a plénumtól, hogy mikorra tűzik ki az országgyűlésiképviselő-választásokat? Az ország jövőjét alapvetően meghatározó próbatétel előtt áll tehát az Országgyűlés. Hiszen a jogállamiság megteremtését, a demokrácia megvalósulását szolgáló törvények megalkotása, s főként az alkotmány módosítása után az a feladat vár rá, hogy elsőként alkalmazza is a legmagasabb szintű jogszabály reá vonatkozó paragrafusait. S ez merőben új gyakorlatot igényel. Az ország lakossága egymásnak homlokegyenest ellentmondó képviselői és pártálláspontokat ismerhetett meg ezekről a kérdésekről. A politikai pártok az utóbbi időszakban - az ország érdekeit szem előtt tartva - egyre erőteljesebben sürgették-sürgetik a képviselőválasztások mielőbbi kiírását. Az elmúlt napokban a közvélemény elé tárt állásfoglalásaikból, javaslataikból kitűnik: abban többnyire egységes az álláspontjuk, hogy a választásokat márciusban célszerű megtartani. Kivétel talán csak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, amely szerint korai lenne a márciusi időpont, júniusig - a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig - a demokratikus ellenzék erői is jobban felkészülhetnének a szavazók előtti megmérettetésre. Megoszlanak viszont a vélemények abban, hogy a választások kiírásával összefüggésben a Parlament kimondja-e a feloszlását? Például az Országgyűlés független képviselőcsoportjának tagjai és a történelmi pártok sem értenek egyet azzal, hogy a Parlament - bár erre a jogi lehetősége megvan - feloszlassa önmagát. A Kereszténydemokrata Néppárt főtitkára szerint éppen azért kell a választásokat márciusra kiírni, mert a Parlament feloszlása tavaszig megakasztja a törvényhozást, hatalmi vákuumot hozva létre. Mind többen indítványozzák azt is: az Országgyűlés - egyesek szerint még a jelenlegi, mások szerint a majdani - módosítsa az alkotmányt úgy, hogy az államfőt mindig a nép válassza meg közvetlenül. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy véli: e módosítás szükségessé teszi azt is, hogy a köztársasági elnök jogkörét a választás módjához igazítsák, míg a Magyar Néppárt szerint ez nem igényli az államfő jogkörének lényeges módosítását. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (2. rész)
|
A különféle vélemények, javaslatok sokakat elbizonytalanítottak, hiszen arra az elmúlt négy évtizedben nem volt példa, hogy az Országgyűlés a mandátuma lejárta előtt feloszlatta volna önmagát, így idő előtti választásokat sem tartottak. Az 1949-ben elfogadott alkotmány - a Magyar Népköztársaság alkotmánya - erre vonatkozó rendelkezései ez év októberéig voltak érvényben. Azok szerint az Országgyűlés kimondhatta feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. Megbízatásának lejártától, illetőleg feloszlásától számított 3 hónapon belül kellett az új Országgyűlést megválasztani. A választásokat az Elnöki Tanács tűzte ki, s ugyancsak az Elnöki Tanács hívta össze - a választásokat követő egy hónapon belül - az új Parlament alakuló ülését. Miután az 1985-ben megválasztott Országgyűlés is szinte az utolsó pillanatig évente legfeljebb négy alkalommal - tavaszi, nyári, őszi és téli ülésszakokat tartva - ülésezett, az eddigi gyakorlat az volt, hogy az Elnöki Tanács a mandátum lejártának időpontjára tűzte ki a választásokat. Mivel az Országgyűlés két ülésszaka között a plénum jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolta, a Parlament - bár mandátuma nyár elejéig volt érvényben - végül is a tavaszi ülésszakon nyugodtan befejezhette munkáját. A törvényhozás folyamata ugyanis nem szakadt meg. Októberben azonban alapvetően módosult a köztársasági államformát deklaráló alkotmány. Megszűnt az Elnöki Tanács, helyét - 40 év után ismét - a köztársasági elnöki intézménynek adta át. A módosított alkotmány szerint az Országgyűlés ugyancsak kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. A megbízatás lejártától, a feloszlástól vagy feloszlatástól számított három hónapon belül kell kiírni a képviselőválasztásokat - ez a köztársasági elnök kötelessége. A korábbi gyakorlattól eltérően viszont a feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés nem fejezi be azonnal működését, hanem az újonnan megválasztott Parlament alakuló üléséig - változatlan jogokkal - folytatja törvényhozói munkáját. Az alkotmány rendelkezéseiből fakadóan azonban, ha az Országgyűlés a mandátumának lejárta előtt nem mondja ki feloszlását, nem lehet kiírni márciusra a választásokat. Amennyiben kimondja feloszlását, a köztársasági elnök köteles legkésőbb 5 nap elteltével kiírni az országgyűlésiképviselő-választásokat. Tehát, ha a decemberi ülésszakon a Parlament kimondja feloszlását, a köztársasági elnök kötelessége - jelenleg Szűrös Mátyás ideiglenes államfőé -, hogy márciusra kiírja a választásokat. (folyt.köv.)
1989. december 1., péntek 13:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártvélemények és a hatályos jog az Országgyűlés feloszlatásáról (3. rész)
|
Az Országgyűlés feloszlása és feloszlatása között az a különbség, hogy a feloszlást a plénum önmaga mondja ki, feloszlatása pedig - szigorúan meghatározott feltételek megléte esetén - a köztársasági elnök jogkörébe tartozik. Az ideiglenes köztársasági elnök azonban - tehát Szűrös Mátyás - nem oszlathatja fel az Országgyűlést. A hatályos jog szerint a képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges mind a köztársasági elnök megválasztásához, mind pedig az alkotmány módosításához. Egyes vélemények szerint az újonnan megválasztandó koalíciós parlamentben - legalábbis eleinte - vajmi kevés a reális esélye annak, hogy ezekben a kérdésekben a minősített többséghez szükséges konszenzus kialakulhat. S mi történik akkor - teszik fel a kérdést -, ha ez a koalíciós Parlament egy éven belül legalább 4 alkalommal megvonja a bizalmat a Minisztertanácstól, vagy nem szavaz bizalmat a bemutatkozó kormánynak? Ilyen esetben ugyanis a köztársasági elnök - a Minisztertanács, a Parlament elnökének, valamint a parlamenti képviselettel rendelkező pártok frakcióvezetőinek és a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának véleményét kikérve - feloszlathatja az Országgyűlést. Az ideiglenes államfőnek viszont ehhez nincs joga. Lényegében ez a magyarázata annak, hogy a népszavazás eredménye miért okoz hatalmi vákuumot, azaz: a törvényalkotók miért tartották szükségesnek a képviselőválasztásokat megelőző köztársaságielnök-választást. Ugyancsak szakértők álláspontja: a köztársaságielnök-választás módjára vonatkozó paragrafus módosítása nem érinti a köztársasági elnök jogkörét. (MTI - Csoknyay Edit)
1989. december 1., péntek 13:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|