Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - negyedik munkanap (11. rész)
A kormány módosította a Munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben visszavonta a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatát - jelentette be ezután Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár, aki a kormány nevében terjesztette elő e törvényjavaslatot. Utalva a Munkásőrség létrehozása óta eltelt három évtizedben, s különösen az elmúlt másfél esztendőben bekövetkezett társadalmi, politikai változásokra, leszögezte: a Munkásőrség fenntartása ma már nem indokolt, ezért a kormány nevében javasolja a testület megszűnésének kimondását. Ez - figyelembe véve a már elfogadott módosított alkotmányt - azt jelenti, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, így a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra. Azaz: a Munkásőrség e törvénytervezet elfogadásával jogutód nélkül szűnik meg. Az államtitkár kiemelte: e döntés politikai súlya indokolja, hogy a törvény kihirdetése napján lépjen hatályba. Miután a testület megszűnésével a Munkásőrség hivatásos és polgári állományú tagjai elvesztik szolgálati illetve munkahelyüket, továbbá döntést igényel, hogy mi történjék a Munkásőrség vagyonával és haditechnikai eszközeivel, e feladatok kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács kormánybiztost jelöl ki, a pénzügyminiszter pedig zárolja a testület vagyonát. A vitában egyedül Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. ------------- vk.), a Tokaj és Vidéke Áfész autó-motorszerelője kért szót, s a Munkásőrség védelemében kifejtette: már ma sem tekintik magukat párthadseregnek, hanem önkéntes alapon szervezett testületnek, amelyiknek legfőbb feladata a haza védelme. Reagálva az úton-útfélen tapasztalható Munkásőrség-ellenes hangulatra, feltette a kérdést: e testület vajon mikor lépett fel a nép ellen? Talán akkor, amikor társadalmi, állami rendezvények rendjét biztosította, vagy segített az árvizek mentőmunkálatainál; esetleg akkor, amikor eltűnt gyermekek felkutatásában közreműködtek a munkásőrök? Ugyanakkor leszögezte: a Munkásőrség a testület jövőjét a Parlament döntésére és népszavazásra bízza. Kérte a képviselőket, hogy foglaljanak állást a testület harminc évi szolgálatának elismeréséről. (Ez az elismerő megállapítás egyébként a beterjesztett törvényjavaslatban szerepel.) (folyt.köv.) 1989. október 20., péntek 16:23
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »