|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)
|
Befejezésül elmondta, hogy egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglaltakkal, s megfontolásra ajánlotta az Országgyülésnek az Alkotmánybíróság székhelyének Budapesten kívüli felállítását szorgalmazó javaslatot. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ------------ előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. E javaslatok közül példaként hármat említett. Az első az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal függ össze. Mint mondotta: még a tudomány is vitatkozik azon, hogy megadassék-e az Alkotmánybíróság számára az előzetes vizsgálat lehetősége törvényjavaslat, már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és nemzetközi szerződések egészének alkotmányellenességéről. Ez ugyanis paradox helyzetet teremthet: az Alkotmánybíróság a törvény egészéről kimondja, hogy nem ütközik alkotmányba, a törvény elfogadását követően azonban egyes részletei - a változó körülményekből fakadóan - alkotmányellenessé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a bizottság kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezheti el. A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit. Nemcsak azokat a munkaköröket sorolja fel a javaslat tételesen, amelyek összeférhetetlenek e tevékenységgel, hanem egyértelműen megfogalmazza a szankciókat is. A harmadik vitatható pont, hogy az alkotmányellenesség megállapításának időpontjától, avagy a törvény elfogadásának időpontjától veszti-e hatályát az alkotmányellenesnek minősített törvény illetve jogszabály. A bizottság álláspontja az, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú, mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek minősített jogszabály. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|