|
|
|
|
Magyarországi helyzetkép
|
------------------------ London, 1989. október 18. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter magyar újságíró telefonjelentése következik Budapestről. Szakonyi Péter nemcsak a parlament ma délelőtti üléséről tudósít, hanem az ülésen felmerült egyes jogi kérdésekkel kapcsolatban kikérte Sárközi Tamás igazságügyminiszter-helyettes véleményét is. A problémákat nem lehet és nem is szabad a szőnyeg alá seperni. Ezt bizonyítják a parlamentben ma történtek is. Alig kezdődött el ugyanis az alkotmány módosításáról szóló szerdai vita, s máris a tegnapi vágányra futott az Országgyűlés vonata. Előbb Tallóssy Frigyes, majd Szirtesné dr. Tomsits Erika képviselők kérték a parlamentet, hogy hozzon döntést a népszavazásról, és vegye figyelembe az aláírásgyűjtés eredményeit. 11.30 órakor a parlament elnöke szünetet rendelt el, mialatt a Minisztertanács és a különböző bizottságok külön-külön, majd együtt is tárgyalták a tennivalókat. A bizonytalanságra jellemző, hogy elterjedt az a hír is, miszerint a kormány bizalmatlansági indítványt terjeszt elő önmaga ellen. Ekkor kérdeztem meg Sárközi Tamást, a pragmatikus gondolkodásáról is ismert igazságügyiminiszter-helyettest, aki magánvéleményét osztotta meg a BBC hallgatóival. A következőket mondta a BBC számára: - A köztársasági elnöki választás lebonyolítására nagyon alkalmasnak tűnik az a módszer, hogy megtárgyalja a parlament a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot, majd november 26-ikára kiírnak egy népszavazást a népszavazásról, tehát ekkor kellene a választópolgároknak arról dönteni, hogy legyen-e népszavazás arról, ki lesz a köztársasági elnök. Az ezt követő hét végén pedig már sor kerülhetne a valódi szavazásra. Felvetődött az a kérdés is, mi lesz hogyha csak az állampolgárok töredéke megy el a választás választására. Tehát csak nagyon kevesen voksolnak amellett, hogy választással dőljön el ez a közjogi méltóság. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyarországi helyzetkép - 1. folyt.
|
Azt is megkérdeztem Sárközi Tamástól, hogy mi legyen akkor a (...), hiszen nagyon kevés idő áll majd rendelkezésre a hatásos elnökválasztási kampányhoz. Sárközi Tamás szerint mind a kettő csak fikció, és ez a rövid idő is elegendő ahhoz, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű munkát végezzenek el a különböző pártok képviselői. A 85 főre növekedett független képviselői csoport sajtótájékoztatóján is szóba került az a röplap, amelyet a "nyilaskeresztes párt" bocsátott ki, és amelyben a párt újjáalakulását jelentik be, hagyományokhoz hű hangnemben és tartalomban. A függetlenek jelenlévő képviselői, így Szentágothai János, dr. Eke Károly és Avar István egyaránt megdöbbenésüknek adtak hangot. Schőner Alfréd főrabbi szerint pedig az antikommunizmus és az antiszemitizmus, az erőszakkal való fenyegetőzés reális veszély, melyre nem az elhatárolódás a válasz. Felhívta a kormányt, a parlamentet, a pártokat és a különböző tömegszervezeteket, hogy emeljék fel szavukat és nyilvánítsanak véleményt, mert csak így lehet gátat vetni a veszedelmes indulatok elburjánzásának. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|