Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második munkanap (6. rész)
Az Országgyűlés elvi jelentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek megfelelően pontról pontra, módosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmánymódosítás tervezetét. Csaknem két órán át tartott, amíg az előterjesztett 94 módosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. Ezt a meglehetősen bonyodalmas - ámbár feltétlenül szükséges - szavazási procedúrát nagymértékben megkönnyítette a szeptemberben már sikerrel vizsgázott szavazógép használata. (Bizton állítható, hogy a számítógépes rendszer a lehető legjobbkor állt szolgálatba, hiszen a képviselők emlékezetében még élénken él a szektoronkénti szavazás időrabló, kaotikus rendszere.) A szavazással kapcsolatos fontos tudnivaló volt az is - s erre az elnöklő Fodor István is figyelmeztette a törvényhozókat -, hogy az alkotmány módosításához minősített többség, az országgyűlési képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges. A jelen esetben tehát a módosító indítványokat legalább 254 képviselőnek kellett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyetértett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javaslatot elvetett a Parlament. Így például nem érte el a minősített többséghez szükséges szavazati arányt Tallóssy Frigyesnek az az indítványa, hogy a köztársasági elnököt mindenkor közvetlenül, népszavazás útján válasszák meg, s ne az Országgyűlést illesse meg az államfő választásának joga. Miként az alkotmánymódosítás másfél napos vitájában is nyilvánvalóvá vált, a sarkalatos törvények közül is éppen a köztársasági elnöki intézménnyel, az államfő megválasztásának módjával kapcsolatos kérdések váltották ki a legsarkítottabb véleményeket. A szavazás során elutasított módosító indítványok között is több olyan volt, amely valamilyen formában éppen a köztársasági elnöki intézményt érintette. Így az Országgyűlés elutasította Balla Évának azt a javaslatát, hogy töröljék az alkotmánymódosítás tervezetének 37. paragrafusát, amely kimondja: a köztársasági elnököt - ha e tisztség betöltésére még az új Országgyűlés létrejötte előtt kerülne sor - a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják meg. (folyt.köv.) 1989. október 18., szerda 16:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »