|
|
 |
|
 |
A magyar kommunisták pártjának névváltozása
|
-------------------------------------------
München, 1989. október 13. (SZER, Magyar kérdés) - Román István
a magyar kommunisták pártjainak névváltozásait veszi szemügyre.
- A magyar kommunisták hét évtizedes történetük során 12
alkalommal változtatták meg a cégtáblát. A kívülálló a sok
átkeresztelésből a lenini ideológia rugalmasságára, és egyben a
politikai vezetés cikk-cakkjaira következtet ebből, és
megbizonyosodhat a taktikai szempontoknak oly nagymérvű előtérbe
helyezéséről, hogy az már kételyeket ébreszt benne, hogy őszinte-e
ez a párt.
Íme a párt eddigi elnevezései: megalakulásakor, 1918. november
végén a Kommunisták Magyarországi Pártja, néhány hónap múlva, 1919
márciusában a proletárdiktatúra kikiáltásakor - egyesülve a
szociáldemokratákkal - az új név, Magyarországi Szocialista Párt.
Alig telik el három hánap, 1919 júniusában az egyesülést
szankcionáló kongresszuson egyben újrakeresztelik a pártot és lesz
belőle Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. A
tanácsköztársaság bukása után újra felveszik a régi nevet:
Kommunisták Magyarországi Pártja.
A két háború között Magyarországon a kommunista párt be volt
tiltva. 1925 és 1928 között azonban megpróbálkoztak odhaza legálisan
is működni, ennek a hazai csoportosulásnak az elnevezése
Magyarországi Szocialista Munkáspárt.
A Komintern 1943. évi feloszlatása zavarba hozza a hazai
kommunistákat, akiknek nincsenek pontos információik a szovjet
irányvonalról. Mivel a KMP a Komintern tagja volt, gyorsan, a
helyzetnek megfelelő nevet választanak és hívják őket ekkor
Békepártnak, de már 1944. őszén rájönnek arra, hogy ez elhibázott
lépés volt, azaz Moszkva nem ezt várta tőlük, ezért 1944 végétől a
párt neve egyszerűen csak kommunista párt, avagy Magyarországi
Kommunista Párt. (folyt.)
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- A magyar kommunisták névváltozásai - 1. folyt.
|
1944 végén, illetve 1945 elején visszatér a moszkvai csoport, a
párt neve ezen túl Magyar Kommunista Párt. 1948-ban a
szociáldemokratákkal való második egyesüléskor megint keresztelő, és
megalakul a Magyar Dolgozók Pártja.
A kommunista politika számára katasztrófával végződött sztálini
rákosi-korszak után a forradalom idején újra feltűnik a Magyar
Szocialista Munkáspárt. Legújabb elnevezésük pedig Magyar
Szocialista Párt.
Az MSZMP kongresszusainak sorszámozása független volt a
névcserétől, noha a párt zűrzavaros története a számozásra is
rányomta bélyegét. A Rákosi-féle MKP így azonnal 3. kongresszuusnak
hirdette a saját tulajdonképpeni első kongresszusát. A Magyar
Dolgozók Pártja újrakezdte a számozást, három kongresszust tartott.
A forradalom után a Magyar Szocialista Munkáspárt vállalta
mindkét párt történetét, s így első kongresszusát 1958-ban hetedik
kongresszusként tartotta meg. Rákosiék az 1919-ben megrendezett
pártkongresszust nem számították bele a számozásba, és ezt követte
az MSZMP is.
A Magyar Szocialista Párt most előlről kezdi a számozást, de
vajon előlről kezdi-e az életét, amikor nyilatkozatában vállalja a
kommunista mozgalom időt álló hagyományainak folytatását. +++
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP sorsa - 1. folyt.
|
Kérdésemre azt is elmondta, hogy a "Fehér Háznak" ismert
MSZMP-székház is valószínűleg túlméretezettnek tűnik majd az
apparátushoz, így ennek hasznosításáról is gondoskodni kell.
Valószínűnek látszik, hogy nem külső hasznosításról lesz szó, tehát
nem külső cégeknek fogják bérbe adni, hanem a párt különböző
szervezetei, kerületi pártszervezetek költöznek majd be a Jászai
Mari téri házba.
Erősen foglalkoztatja a közvéleményt a párttagok vezetőinek
jövője is. Amint azt a híradásokból megtudtuk, a három titkár -
Iványi Pál, Barabás János és Fejti György - már felmondási idejüket
töltik, ami esetükben, mivel vezető állású politikusokról van szó,
hat hónap.
Terveikről még nem sokat tudni, de valószínűnek látszik az, hogy
a gazdaságpolitikáért felelős titkár, Iványi Pál egykori szakmájához
közel, vagyis a gépészmérnöki szakmához közelálló területen
helyezkedik majd el. Barabás Jánosról, aki korábban a külpolitikával
kapcsolatos osztály vezetője volt, azt beszélik, hogy nagyköveti
poszt várományosa. A Külügyminisztérimban nem erősítették meg, de
nem is cáfolták a hírt. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a moszkvai
és a Tel Aviv-i nagyköveti poszt is egyaránt betöltésre vár. Az
elmúlt hónapok gyakorlatával megegyezően azonban az ilyen poszt
betöltéséhez az Országgyűlés külügyi bizottságának egyetértése is
szükséges. Ennek vezetője egyébként jelenleg Berecz János. +++
1989. október 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|