Rendszerváltás és az MTI

	Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (1. rész)
1989. október 13., péntek - Az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat megvitatásával folytatta csütörtökön kezdődött ülését pénteken az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Az Alkotmány módosításával összefüggésben a bizottság - eddigi funkciójától eltérően - szinte kodifikációs munkát végzett két napon át. A beterjesztett törvényjavaslat ugyanis rendkívül sok szövegkorrekcióra szorult, mert megalkotói fő figyelmüket a legjelentősebb kérdésekre fordították, s így a részletek elsikkadtak. Ez, valamint a folyamatosan beérkezett módosító indítványok, javaslatok mérlegelése volt az oka annak, hogy a bizottságnak két napra volt szüksége e törvényjavaslat megvitatásához. A módosító indítványok többsége egyébként csak a szöveg pontosítására, finomítására szolgált, így azok beépültek a törvénytervezetbe. A bizottság kétnapos vitája is tükrözte: bár jogi értelemben csak törvénymódosításról van szó, e módosítás tartalma felér egy új Alkotmány kidolgozásával. Az eredeti, 1949-es hatályos Alkotmány ugyanis 78 paragrafust tartalmaz, s ezek közül a módosítás 37-et fogalmaz újra vagy épít be újonnan. A jelentősebb módosítások között szerepel a rendkívüli állapot bevezetésekor megalakuló Honvédelmi Tanács összetételének megváltoztatása. A javaslattól eltérően e tanács tagjai nemcsak a parlamenti pártok vezetői, hanem tagja a független honantyák képviselője is. Ugyancsak változás, hogy a képviselői tevékenységről alkotmányerejű törvény rendelkezzék. Módosult például a képviselői összeférhetetlenségről szóló passzus is. A bizottság elvetette azt a javaslatot, hogy a Minisztertanács tagjai, illetve a politikai államtitkárok képviselők lehessenek. Több ponton módosult a köztársasági elnök jogköre is. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a köztársasági elnököt tisztségétől ne az Ítélkező Tanács foszthassa meg, ahogyan azt az eredeti javaslat tartalmazta. Az Ítélkező Tanácsnak csak arra legyen joga, hogy kivizsgálja az ügyet és javaslatot tegyen az Országgyűlésnek a tisztségtől való megfosztásra; a javaslat elfogadásához viszont a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (folyt.köv.) 1989. október 13., péntek 19:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (2. rész)
Nem sikerült azonban a kormány, a törvényhozás és a köztársasági elnök jogállásának egyértelmű elvi tisztázása. Az Alkotmánymódosítással együttesen tárgyalta a bizottság az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. A törvényből a jelentősebb passzusokat átemelte az Alkotmányba. Korrigálták azokat a részeket is, amelyeket Kilényi Géza professzor, igazságügyminiszter-helyettes még az előző napon diszkriminatívnak, alkotmányjogi képtelenségnek nevezett. Ilyen volt például, hogy az Alkotmánybíróság összetételére jelölőbizottság tesz javaslatot. Az eredeti megfogalmazás úgy szólt, hogy az Országgyűlés 8 személyt a képviselők közül választ a jelölő bizottságba, amely kiegészül a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, valamint a Magyar Jogász Szövetség által delegált személyekkel. Ezt a politikai egyeztető tárgyalásokon megtorpedózták. Így került bele a törvényjavaslatba az az alkotmányjogi képtelenség, hogy a jelölő bizottság a parlamenti képviselettel rendelkező pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból áll. Ez ráadásul diszkriminatív is a független képviselőkkel szemben. A bizottság - bár épp, hogy szavazóképes létszámban voltak jelen tagjai - döntött arról is, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Budapest legyen. A bizottság egyetértett a Minisztertanácsnak azzal a kezdeményezésével, hogy a Magyar Köztársaság állami címeréről népszavazást kell elrendelni. A beterjesztett Alkotmánymódosítás szerint a címerről és annak használatáról alkotmányerejű törvénnyel kell rendelkezni. A magyar társadalom azonban a jövőben használatos címer kérdésében erősen megosztott. Ezt figyelembe véve kezdeményezte a Minisztertanács a népszavazás kiírását, amelynek során a választópolgárok három változatra: a jelenlegi állami címerre, a koronás kiscímerre, illetve a Kossuth címerre voksolhatnak. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatban beterjesztett változatokról is határozott. Állásfoglalása szerint a munkahelyekre egységesen mondják ki a pártok szerveződésének tilalmát, illetve a bizottság a pártvagyonnal és -gazdálkodással összefüggésben azt a változatot támogatta, hogy a párt a tulajdonában lévő, s a rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat díj ellenében hasznosíthatja. (folyt.köv.) 1989. október 13., péntek 19:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Hétfőn folytatja munkáját az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága (3. rész)
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága hétfőn folytatja munkáját. Megvitatásra vár - a tervek szerint - még az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó módosító indítványok, a köztársasági elnök megválasztásáról szóló törvényjavaslat és állásfoglalás a választás időpontjának kitűzéséről, továbbá az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslására vonatkozó törvénytervezet, valamint Vassné Nyéki Ilona önálló indítványa a többször módosított 1987. évi I., a földről szóló törvény módosításáról. (MTI) 1989. október 13., péntek 19:38
Vissza » A hírhez kapcsolódik »