Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
A választási törvény kapcsán Mayer Bertalan Vas megyei képviselő amellett szállt síkra, hogy a listás módszerrel szemben a tervezettnél több országgyűlési mandátum betöltéséről döntsenek a helyi egyéni választások során, mert az állampolgárok ismerni akarják képviselőiket, s a helyi érdekek érvényesítését várják el tőlük. Ezért véleménye szerint elfogadhatóbb lenne, ha a 374 országgyűlési képviselőnek - a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott 152-vel szemben - legalább a felét egyénileg választanák meg, s csak a többit a pártok listája alapján. Bár a képviselő javaslatát az arányok módosításáról - ha nem is éppen ilyen mértékben - többen támogatták, hosszas vita után végül mégiscsak a törvényjavaslatban szereplő választási módszer mellett foglalt állást a bizottság. Ezután a bizottság egyik tagjának, Bánffy György budapesti képviselőnek az Állami Számvevőszékről szóló törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatait vitatták meg. Nem fogadták el a képviselőnek azt az indítványát, hogy az egyéb kizáró okokon túl az se lehessen az Állami Számvevőszék vezető tisztségviselője, aki jelölését megelőzően az Országgyűlés tagja volt, tehát részt vett a majdan ellenőrzendő döntések meghozatalában. Ezt a képviselők egy része olyan diszkriminatív intézkedésnek minősítette, ami egyben képviselői mivoltukat is sértené. Ezért a javaslattal csak olyan formában értettek egyet, hogy ha a képviselők közül kerülne valaki az Állami Számvevőszék élére, az nem tarthatná meg mandátumát. Bánffy György fenntartotta módosító javaslatát, de azzal, hogy később dönt arról, előterjeszti-e. Ellenszavazat nélkül fogadták el viszont Bánffy György másik javaslatát, amelynek lényege, hogy egymáshoz közeli rokonok, vagy a Minisztertanács tagjaival közeli rokonságban állók nem lehetnek az Állami Számvevőszék tagjai. (folyt.köv.) 1989. október 12., csütörtök 19:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »