Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós prágai tárgyalásai (1. rész)
1989. október 11., szerda - Bár a legfontosabb témában, a Bős-nagymarosi beruházás ügyében nem közeledtek az álláspontok, a megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Miklós magyar és Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök egyaránt bizakodásának adott hangot. Ladislav Adamec a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: minden tárgyalásnál igen nagy jelentősége van annak, hogy mennyire türelmesek a partnerek. Az egyszer bezárt ajtót már nehezen lehet ismét kinyitni, ezért - mint mondotta - mindig jó ezt a bizonyos ajtót egy kicsit nyitva hagyni. Hasonlóképpen vélekedett Németh Miklós is, aki a repülőgépen hazafelé a kíséretében lévő újságíróknak elmondotta, hogy sokat vár a tizennégy nap múlva sorra kerülő legfelsőbb szintű magyar-csehszlovák tárgyalásoktól. Mindkét ország érdeke ugyanis, hogy elkerülje azt az ökológiai katasztrófát, amely a Bős-nagymarosi erőmű üzembe helyezésének következménye lenne. Részletesen beszámolt arról is, hogy Magyarország mit javasol, hogyan lehetne mindkét fél számára kielégítően rendezni a Bős-nagymarosi beruházás ügyét. A magyar kormány a prágai tárgyalások előtt levélben értesítette csehszlovák partnerét az erőműrendszerrel kapcsolatos magyar állásfoglalásról. Ennek lényege, hogy a magyar fél kezdeményezi a nagymarosi vízlépcső elhagyását, a bősi erőmű alapüzemmódban való hasznosítását. Ugyancsak szükség van arrra is, hogy a Dunakiliti-hrusovói tározónál, a dunakiliti duzzasztóműnél, a bősi vízierőműnél és az üzemvízcsatornárnál, valamint a Duna Nagymarosig terjedő szakaszán komplex vízminőségvédelmi garanciarendszert dolgozzanak ki a magyar és a csehszlovák szakemberek, amelyet kormányközi megállapodásba foglalnak. Ebben az esetben a magyar fél kész a dunakiliti mederáttöltés előkészítésének folytatására. A magyar fél kész átadni az 1977-es államközi szerződés módosítására vonatkozó részletes elképzeléseit rövid időn belül a csehszlovák partnernek, s az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat minél előbb megkezdeni. A magyar kormány erre a célra egy parlamenti felhatalmazással bíró kormánybizottság létrehozását kezdeményezi. Tovább erősödött az utóbbi hetekben az a magyar jogi álláspont, hogy a két állam magatartását az 1977-es államközi szerződés mellett a nemzetközi jog általános előírásainak alapján kell megítélni. A nemzetközi környezetvédelmi jog az ilyen helyzetekre a munkálatok felfüggesztését, a tárgyalások megkezdését és a szerződés olyan módosítását követeli meg mindkét féltől, ami az ökológiai kockázatokat az elviselhető szinten tartja. (folyt.köv.) 1989. október 11., szerda 23:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »