|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 10., kedd - Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Dobi Ferencnek, a testület titkárának elnökletével kedden a Parlamentben ülést tartott. A bizottság az adóreform jövő évi teendőit elemezte. Az ülésen Nagy István pénzügyminiszter-helyettes elmondotta: a költségvetés jelenlegi helyzetében csak úgy lehet az átlagos adószintet csökkenteni, ha a társadalmi közös kiadásokat is sikerül mérsékelni. Az utóbbinak azonban jelentős akadályai vannak, így például az, hogy a közös kiadásokat is terheli az infláció.
A vitában felszólaló képviselők éppen azokkal a
törvényjavaslatokkal foglalkoztak, amelyekről úgy látják, hogy
hatásukra romlana a belföldi ellátás és az export is mérséklődne,
mivel újabb megpróbáltatásoknak tennék ki az élelmiszergazdaság
jövedelmezőségét, s veszélyeztetnék a gazdaságilag gyenge üzemek
talponmaradását. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) soknak tartja a
személyi jövedelemadó átlagosan 14,5 százalékos adókulcsát, mert a
nagyobb adónak esetenként teljesítmény visszatartó hatása van;
másokkal együtt a 11,5 százalékos átlagos adókulcsot tartaná
reálisnak. A jövedelemadóból befolyt összegek sorsáról szólva
megnyugtatónak tartja, hogy azzal a tanácsok rendelkeznek, ám
véleménye szerint a kisebb települések továbbra sem jutnak elég
pénzhez. Ezzel kapcsolatos gondra világított rá Fenyvesi Henrik
(Somogy m., 7.vk.), aki a Balaton melletti községek tanácsi
vezetőinek panaszát tolmácsolta: a másutt lakó üdülőtulajdonosok
jövedelemadójához nem a tóparti települések tanácsai, hanem az
illetők állandó lakhely szerinti tanácsai jutnak.
Fodor Sándor (Fejér m., 5.vk.) képviselő szerint az adók
módosításáról készülő három törvénytervezet túlságosan
bevételcentrikus, s kedvezményeket alig tartalmaz. Könnyen
kiderülne, hogy miként lehetne könnyíteni az adózók helyzetén,
akkor, ha a Pénzügyminisztérium október végéig elszámolna az idei
háromnegyedévi adóbevételekkel, s bemutatná a képviselőknek azt is,
hogy a bevételt a költségvetés mire fordította. Ezek után a
testületek könnyebben tárgyalnának a törvénytervezetekről. A
képviselő nem értett egyet azzal, hogy a szabályozás megszünteti a
háztáji és illetményföld adómentességét, ha az onnan származó érték
a 6 ezer forintot meghaladja. Ezt azzal indokolta, hogy a háztáji
művelésére már képtelen, a munkában megrokkant tsz-tag nem tehet
arról, hogy a háztáji után járó 20-25 mázsa kukorica ma már nem 6
ezer, hanem 12-13 ezer forintot ér. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|