|
|
 |
|
 |
Az MSZMP utolsó kongresszusa
|
----------------------------
Köln, 1989. október 7. (DLF, Esti krónika) - Demokrácia,
jogállam, szocializmus - ez a mottója az MSZMP Budapesten folyó
utolsó pártkongresszusának. Ennek összehívása előtt gyakran
hallattszottak olyan hangok, amelyek a túlságosan is heterogénné
váló párt szétesésének lehetőségére utaltak.
A Magyar Szocialista Munkáspárt, amely ma egyértelműen a szabad
választások és a többpártrendszer mellett tette le voksát, már
hosszabb ideje belvillongások, szócsaták színtere volt. Az
álláspontok különbözősége a pártvezetésen belül is - vagy talán
éppen ott - feszültségekhez, összeférhetetlenséghez vezetett. A párt
még hivatalban lévő főtitkára, Grósz Károly már nem tudott lépést
tartani azokkal az áramlatokkal, amelyek a Magyar Szocialista
Munkáspártot, legalább is a párt vezetésének reformszárnyát
alapjaiban megváltoztatták. Újraválasztása ezért rendkívül
valószínűtlen. A főtitkár által megvont mérleg nem tudta meggyőzni
az 1200 küldött többségét. Grósz szavai szinte hattyúdalként
hangzottak.
A küldöttek többségét többé-kevésbé spontán választotta meg a
bázis. Többségük 30 és 50 év közötti és mindössze 7 százalékuk
munkás. Már a részben szenvedélyes hangvételű vita is utalt arra,
hogy egy újtipusú párt körvonalai rajzolódnak ki. Ez sokak számára
fájdalmas felismerés volt, sokan viszont elengedhetetlennek tartják
ezt a fejleményt.
Nyers Rezső, a jelenlegi és minden valószínüség szerint új elnök
programbeszédében egy éra befejezéséről szólt. A jövő építéséhez
szolgáló kiindulópont csakis a magyar nép akarata lehet. Nyers Rezső
szerint az új párt nem lehet kommunista, elsősorban azért nem, mert
a dolgozó emberek érdekét szélesebb alapokon kell képviselni.
(folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP utolsó kongresszusa - 1. folyt.
|
Pozsgay Imre államminiszter kijelentette, hogy a
nézetkülönbségeket még ezen a kongresszuson kell tisztázni. Úgy
vélte, hogy többoldali mozgalom közösen alkothatna kormányt.
Németh Miklós miniszterelnök azt hiányolta, hogy a párt vezetése
csak habozva alkalmazkodott a változásokhoz. Elmondotta, hogy az a
párt, amely ezen a kognresszuson születik meg, szabad választásokon
akarja kivívni a győzelmet. Úgy tünik, hogy a mintegy 1200 küldött
tisztában van a döntései súlyával. Az ellenzéki pártok sikerei és
aktív tevékenysége csak egy lehetőséget hagyott a kormánypárt
számára: a menekülést előre.
A küldöttek nagy többsége elfogadta a reformisták
beterjesztését, amely szerint szakítani kell a múlttal és újtípusú
pártot kell életre hívni. Formális szavazásra eddig még nem került
sor. Az új párt alapításának ellenzői obstrukciókkal először
megakadályozták ezt, de azután az 1200 küldött döntött.
Az új párt, amely a Magyar Szocialista Párt nevet kapja,
alapszabályában leszögezi, hogy minden olyan erővel elfogadja az
együttműködést, amely hajlandó a közös erőfeszítésekre, hogy
kivezessék az országot a súlyos politikai és gazdasági válságból.
Ha a kisérlet sikerül - márpedig a geopolitikai körülmények nem
feltétlenül kedvezőek -, akkor Magyarország lenne az első olyan
állam, amelynek lakossága, illetve az ország válsága arra
kényszerítené a kommunista pártot, hogy alapvető változásokra szánja
el magát. +++
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|