|
|
 |
|
 |
Hogyan látja 4.
|
Több következetesség lenne elvárható itt az uralmon lévő
párttól.
alc. Várják az erkölcsi megújulást.
Allergikus kérdés a munkahelyi pártszerveződés is. Ki a
politikával a munkahelyekről
- hangzik a harsány, de józan
jelmondat. Az ellenzék alig tudna ettől a követeléstől elállni. A
Kisgazdapárt már tudott volna nem egy munkahelyen szervezetet
alakítani, de nem tette, mert úgy véli, hogy a munkahely munkaidő
után se legyen politikai csaták színtere. Sok helyen - több
műszaknál, rugalmas munkaidőnél
- el sem különíthető élesen a
munkaidő. Az egyik ember munkaidőben van, a másik nem. Hogyan lesz
ez? A válasz alig lehet megnyugtató, ha a politika nem vonul ki a
munkahelyekről. Hasonló kényes kérdés a munkásőrség. Fenntartása -
bármilyen fomában is - csak iritálja a közvéleményt. 1956. november
4-ének terméke ez a szervezet. Ezt a napot pedig sem az ellenzék, de
joggal vélhető, hogy az ország lakosságának döntő többsége sem
vállalja. Joggal nem azonosulhat akkor a nap termékeként létrejött
fegyveres szervezettel. Semmilyen, akár a legrafináltabb módon
történő bujtatás formájában sem.
A sarkalatosak közül a BTK és a büntető eljárás módosításán
kívül talán a választási törvény az, amely szinte készen van. Tehát
jöhetnek a választások? Nehéz szível, de azt kell válaszolni, hogy
igen.
És az eredmény? Politikusok, szociológusok, közvéleménykutatók
keresik a választ. Ne bocsátkozzunk jóslásokba. Talán elég lesz
annyival megelégedni, hogy valószínűleg csalódnak azok, akik az
MSZMP-nek vagy utódpártjainak megsemmisítő vereségével számolnak. A
náluk jelentkező ifjú törökök többnyire mentesek a múlt bűneitől,
bár mégis vezekelniük kell. Ez sok-sok szavazatban jelentkezik majd.
Az ellenzék egyik szárnya számára Budapest, a másikéra a vidék
szavazói gyakorolják a döntő hatást. Budapesten a szabad demokraták
jelentkeznek. Vidéken hétről hétre erősödik az egykori nagy párt, a
Független Kisgazdapárt. Gombamódra önszervező módon gyarapodik
tagsága. A középutas, higgadt, bölcs magyar gazdálkodó mögéjük
sorakozik fel. Büszke 56-ra, de ma nem akarja szétlövetni takaros
portáját, nem kíván ebben a században egy újabb forradalmat.
Szabadulni akar azonban a levitézlett tanácselnököktől, a téesz
elnököktől, sokuk a föld igazi tulajdonosai szeretnének lenni,
várják az erkölcsi megújulást és őszintén hiszik, hogy a hármas
jelszó: az Isten, Haza, Család az, amely kivezeti ezt a nemzetet a
legnagyobb válságból - az erkölcsiből. (folyt.)
1989. október 3., kedd 13:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|