|
|
 |
|
 |
Kohl beszéde a CDU kongresszusán 1.
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bréma, 1989. szeptember 11. hétfő (MTI-tud.) - Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hétfőn délelőtt pártja 37. kongresszusának megnyitásaként megindítónak és felkavarónak nevezte azoknak a keletnémet menekülteknek az érkezését, akik a magyar kormány döntése alapján - óhajuknak megfelően - Magyarországról kiutazhattak az NSZK-ba.
Megragadta az alkalmat arra, hogy az NSZK vezető pártja
kongresszusának fórumán ismét köszönetét nyilvánítsa
Magyarországnak. Tudjuk, hogy mivel tartozunk Magyarországnak,
amiért lehetővé tette német honfitársaink kiutazását - mondotta.
Kohl szívélyesen üdvözölte a menekülteket, de - mint kijelentette -
mostani gondolatai nemcsak feléjük, hanem az NDK-ban maradtak felé
is szállnak, mert az NSZK senkit nem óhajt felszólítani hazája
elhagyására. Ez éppúgy nem lehet egy ésszerű Németország-politika
célja, miként hibás lenne az az illúzió is, hogy az emberek
beletörődnek helyzetükbe, a szabadság hiányába. Az NDK problémáit
csakis ott, magában az NDK-ban lehet megoldani.
A CDU elnöke a több mint 7OO küldött jelenlétében ugyanakkor
elutasította azoknak a külföldiek beáramlásával szemben állást
foglalóknak a véleményét, akik - mint megfogalmazta - az NSZK-ban a
német történelem napos oldalát nézve lenézőleg nyilatkoznak még az
NDK-ból érkezőkről is, s kizárólag a gazdasági boldogulás,
gyarapodás szándékát tulajdonítják nekik. Ezeket a keletnémeteket
más készteti hazájuk elhagyására. Például az, hogy Lengyelországban,
egy másik szocialista országban immáron egy elkötelezett katolikus
is lehet miniszterelnök, vagy az, hogy az osztrák-magyar határon
átvágják a szögesdrótot, sőt, hogy a Szovjetunióban szabadon
beszélhetnek a sztálinizmus nyomasztó örökségéről.
A bonni Németország-politikának az alapja az, - mondotta Kohl -,
hogy a haza megosztottságát az európai megosztottság keretében, a
nyugati dinamikus fejlődés és a keleti reformfolyamat alkotó
összekapcsolása útján kell meghaladni.
Az NSZK ezért támogatja keleti szomszédai reformmozgalmát, ezért
számíthatnak segítségére elsősorban a lengyelek és a magyarok. A
demokráciához vezető nehéz útjukon megérdemlik rokonszenvünket -
jelentette ki. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő 14:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kohl beszéde a CDU kongresszusán 2.
|
A háromnapos pártkongresszus bevezetőjében Kohl a küldötteknek
megfontolásra ajánlotta azt a jelenséget, hogy a szerinte lejáratott
és idejétmúlt kommunista ideológia övezetében repedeznek a
diktatúrák építményei, Kelet és Délkelet-Európában utat törnek
maguknak az általános emberi és szabadságjogok, mind többen fogadják
el a szociális piacgazdaság előnyeit. Ebben a folyamatban az egyik
leginkább figyelmet érdemlő fejleményként méltatta a szocialista
államok, közöttük a Szovjetunió közeledését az Európai
Közösségekhez, főleg a magyarok és a lengyelek reménységeit az
EK-val kapcsolatban.
Ezt a folyamatot nem utolsósorban annak a CDU-nak a javára írta,
amely Nyugaton is sokat tett a kelet-nyugati konfliktus
enyhítéséért, az ellenségképek lebontásáért. Ez a politika -
Gorbacsov főtitkár színre lépése, valamint a vele együtthaladó, de
némely kérdésben őt is megelőző Lengyelország és Magyarország
tevékenysége nyomán - meghozta eredményeit. Ilyen eredmények
megmutatkoznak a leszerelés területét is magában foglaló államközi
kapcsolatokban is - mondotta Kohl -, s az egyik legkiemelkedőbb
sikernek mondotta a Gorbacsovval aláírt bonni nyugatnémet-szovjet
közös nyilatkozatot. Kohl szavai szerint a kongresszus az 199O-es
választás előkészületeit szolgálja. Ezért felszólította a tagságot
az erőgyűjtésre. A CDU-nak a nyugat-berlini, a hesseni, a
Rajna-pfalzi, a Saar-vidéki és az Európa-parlamenti választásokon
súlyos szavazatveszteségeket kellett elkönyvelnie, de három hét
múlva Észak-Rajna-Vesztfáliában, majd Baden-Württembergben újra
községtanácsi választásokat tartanak. Az 1990-es esztendőben négy
tartományi és három községtanácsi választás lesz, az országos
választásokról nem is beszélve. A választókat ezért meg kell
erősíteni a CDU-ba vetett bizalmukban, s el kell utasítani a
szélsőségeket, amelyek Kohl szerint a köztársaságiaktól
(republikánusok) a zöldekig terjednek. A pártelnök ennek megfelelően
mindkét pártot veszélyes és aggodalmat keltő szervezetnek mondotta,
amelyek egyként kétségbe vonják a NATO és a nyugat-európai
egységesülés jogosultságát. Kohl szerint a zöldek
baloldali-szocialista-anarchista álmokat álmodnak, a köztársaságiak
pedig vissza akarnak masírozni a XIX. századba. Kohl veszélynek
tartja az SPD és a zöldek esetleges közeledését is. Az SPD-t bírálta
amiatt is, mert némely képviselője hajlik arra, hogy pártfogolja a
Honecker által szorgalmazott két német állampolgárság gondolatát.
+++
1989. szeptember 11., hétfő 14:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|