Rendszerváltás és az MTI

	Nyílt levél Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének (1. rész) (OS)
1989. augusztus 24., csütörtök - Tisztelt Elnök Úr Az osztrák televíziónak adott augusztus 14-i interjújáról beszámolva az MTI a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdésével kapcsolatban egy nyilatkozatot tulajdonít Önnek. Eszerint Ön ,,úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagymarosi rész megépítése ellen szavazna,,. Ezzel összefüggésben szeretnénk felhívni az Ön és a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a parlament nem csupán a nagymarosi rész sorsáról fog dönteni. Az Ön által is fogadott csehszlovák kormányküldöttség július 20-i tárgyalásairól és az azt követő rendkívüli kormányülésről beszámolva dr. Udvari László kormánybiztostól megtudhatta a magyar közvélemény, hogy a kormány dunakilitinél is felüggesztette a ,,visszafordíthatatlan,, beavatkozásra - a Duna-meder áttöltésére és a Duna csehszlovák területen húzódó üzemvízcsatornába való átterelésére - irányuló előkészületeket. Ahogy Németh Miklós kormányfő sajtótájékoztatójából kiderült, e lépésre éppen azért volt szükség, hogy az Országgyűlés (a kész helyzet kényszerétől mentesen) maga dönthessen az egész beruházás további sorsáról. Mint ismeretes, az építési munkálatok felfüggesztése határidő nélküli, a csehszlovák félnek azonban az az igénye, hogy október 31-éig Magyarországon végleges döntés szülessék. Az áttöltésre irányuló munkálatok felfüggesztése automatikusan a Duna átterelésének és az ezzel a bősi vízerőmű első turbinája munkába állításának - minimálisan - egy évvel való elhalasztását jelenti. Az áttöltésre és átterelésre ugyanis a Duna minden évben csak október tájékán van alkalmas állapotban - ekkor a legkisebb a munkálatokat és az alkalmazott munkaerő biztonságát fenyegető árvizek valászínűsége. A magyar kormány két kompromisszumos javaslatot adott át a csehszlovák tárgyaló félnek. Az első javaslat azt indítványozza, ,,hogy három-öt évig ne kerüljön sor a meder áttöltésével és duzzasztásával összefüggő csehszlovákiai és magyarországi létesítmények, továbbá a nagymarosi vízlépcső építésének a folytatására,,. Ez az idő ugyanis elegendő lenne arra, hogy elvégezzék azokat az eddig elmaradt méréseket és vizsgálatokat, amelyek alapján az esetleges dunakiliti duzzasztás ökológiai-vízminőségi, illetve hidrológiai-földrengési kárai és kockázatai felelősségteljesen meghatározhatók. A dunakiliti-bősi komplexum továbbépítéséről és a nagymarosi erőmű és tározótér megépítéséről e változat szerint tehát tudományos vizsgálatok kiértékelése alapján döntenének. (folyt.köv.) 1989. augusztus 24., csütörtök 15:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyílt levél Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének (2. rész) (OS)
Az alternatívaként felajánlott második magyar javaslat engedékenyebb a csehszlovák fél - szakmailag indokolhatatlan - sürgetései iránt. E javaslat értelmében a munkálatokat és a bősi erőmű átadását csak egy évvel halasztanák el, de az elkészült erőművet csak alapüzemben vagy korlátozott csúcsüzemben üzemeltetnék. A nagymarosi erőmű megépítéséről való döntésre (ha nincs Bősnél teljes csúcsrajáratás, akkor a nagymarosi vízlépcsőre nincs szükség) csak a dunakiliti-bősi komplexum üzemi tapasztalatai alapján kerülne sor. E változat szerint tehát a szennyezett Duna-víz felduzzasztásának vízminőségi következményeit és a létesítmények földrengésekkel szembeni állékonyságát nem előzetes tudományos vizsgálatok, hanem utólagos tapasztalatok alapján döntenék el, a már bekövetkezett károk alapján ítélnének. Ez a megoldás nemcsak borzasztóan költséges - a jelenleg mintegy 60-65 százalékban kész létesítmény befejezésének költségein túl még az esetleg szükségessé váló bontás és helyreállítás költsége is terheli -, de morálisan is megengedhetetlen. A bekövetkező vízminőségromlás ugyanis a felső létesítménynél is mintegy 2,5 millió ember egészséges ivóvizét fenyegeti - Szlovákiában -, és mai ismereteink szerint az elmérgeződött talajvíz többé már nem, illetve a duzzasztás megszüntetése után is csak évtizedes tisztítások után lenne ,,eredeti,, állapotába visszahozható. Az ellenzéki Kerekasztal Németh Miklóshoz intézett július 17-i nyílt levele - amelyben azt a fajta kompromisszumot ,,második internacionalista segítségnyújtás-nak,, minősítik Csehszlovákia nemzetei ellen - e kifelé engedékenyebb megoldás súlyos belpolitikai következményeire is rámutat, megjósolva, hogy az ,,véget vetne hazánkban a nemzeti közmegegyezés felé tartó fejlődésnek,,. A két, írásban átadott magyar javaslat között a csehszlovák fél a tárgyalásokon nem választott. Nyitottnak bizonyult viszont dr. Udvari László közlése szerint a csehszlovák kormányfő arra, hogy a helyzet megítélésében pártatlan nemzetközi szakértőket is bevonjanak. Erről várhatóan a hamarosan folytatódó szakértői szintű magyar-csehszlovák egyeztetések eredményeként, vagy a legkésőbb október végéig sorra kerülő újabb kormányfői találkozón születik döntés. A magyar kormánynak a tárgyalások kedvezőtlen kimenetele esetén is elhatározott szándéka nemzetközi szakértői testület felállítása. (folyt.köv.) 1989. augusztus 24., csütörtök 15:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyílt levél Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének (3. rész) (OS)
dr. Udvari László útján ,,A Dunáért,, Alapítvány Ideiglenes Titkársága felkérést kapott a kormánytól egy másik, az előzőtől független nemzetközi szakértői testület felállítására, amely - tekintve, hogy ,,A Dunáért,, Alapítványt irányító nemzetközi kuratórium névsora valamennyi magyarországi politikai, etnikai, felekezeti réteg véleménynyilvánítása és egyetértése alapján alakult ki - megbízható és hatékony kontrollt tudna majd gyakorolni a kormánymegbizatás alapján működő szakértői team felett. (Mivel az Alapítvány csak a Parlament döntése után kezdi meg működését - a Duna helyreállítására hazánkban és a nyugati magyarság körében felajánlott hozzájárulások összegyűjtését -, azért a társadalmi szakértői testület felállítása is csak ősszel lesz esedékes.) A Parlament döntésére a fenti alternatívák és kezdeményezések erőterében kerül majd sor. Amennyiben tehát a Parlament tekintettel van ezekre a nyári hónapok alatt létrejött fejleményekre, úgy az interjúban érintett nagymarosi erőmű kérdésében csak más, annál meghatározóbb parlamenti döntések függvényében, azok következményeként fog határozni. Valószínűsíthető, hogy a Parlament a tudományos és szakértői vizsgálatok folytatására fogja majd utasítani a kormányt (e vizsgálatok finanszírozásában ,,A Dunáért,, Alapítvány felajánlotta közreműködését) és végső döntését majd a tudósok véleményétől teszi függővé. A Parlament természetesen úgy is határozhat, hogy nem várja meg a tudományos állásfoglalások végső tisztázódását, hanem Nagymaros kérdésében elkülönítetten dönt. Azonban ha - önnel és a társadalom más felelős tényezőivel egyetértésben - a nagymarosi erőmű elhagyása mellett szavaz, akkor ezzel a bősi erőmű jövőjéről is határoz. Hiszen akár megépíti Csehszlovákia Bőst, akár nem, csúcsrajáratás ott Nagymaros nélkül nem lesz lehetséges. Érthető, hogy Ön a TV-interjúban - amennyire ez az MTI-tudósításból megállapítható - nem óhajtotta megelőzni a szakértői testületek állásfoglalását, ezért nem nyilatkozott a beruházás dunakiliti-bősi részéről. Nyilatkozata azonban ebben a formában félreértésre adhat okot, az a benyomás keletkezhet, hogy Ön - a kormánnyal ellentétben - nem kifogásolja a mederáttöltést és Bős körültekintés nélküli munkába állítását. Mint közgazdásznak és államférfinak, az Ön véleményének kiemelt súlya van ennek az évtizedekre, vagy évszázadokra szóló kérdésnek a hazai és külföldi megítélésében. Mindkét - szakmai és politikai - felelősség alapján tehát kérjük Önt, hogy levelünknek a napilapokban való leközlésével és az Ön válaszának mellékelésével tegye álláspontját egyértelművé, hogy azt a hazai és a nemzetközi közvélemény egyaránt megismerhesse.(f.k.) 1989. augusztus 24., csütörtök 15:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyílt levél Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének (4. rész) (OS)
Felhívjuk továbbá a figyelmét arra az interjúban szintén nem érintett, de potenciálisan egész Európát állásfoglalásra kényszerítő konfliktusveszélyre, amit Csehszlovákia esetleges önkényes lépése idézhet elő. Noha a tározótó jelentős átépítését tenné szükségessé, a Minisztertanács rendkívüli üléséről adott kormánybiztosi beszámoló nyomán mégsem lehet kizárni, hogy szomszédaink előkészületeket tesznek arra, hogy magyar területen kívül épített gátakkal a Dunát még az országba való belépése előtt áttérítsék a határ fölött megépült üzemvízcsatornába, és ily módon az öreg Dunát, illetve ha a mederáttöltést megvalósítjuk, akkor a Dunakiliti duzzasztóművet (részlegesen, vagy teljesen) kiiktassák. Egyelőre nem világos, hogy milyen szintű duzzasztást kívánnak megvalósítani, milyen műszaki megoldással kívánnak gondoskodni az árvizek levezetéséről, hogyan (ha egyáltalán) akarják biztosítani a szigetközi Duna-ágak vízutánpótlását, és milyen részesedést óhajtanak nyújtani magyar közreműködés nélkül, de a magyar ,,tulajdont,, is képező dunai vízerőpotenciál felhasználásával termelt energiából. Az azonban előre látható, hogy ha ilyen terv valóban létezik és kivitelezésre kerül, akkor az egyrészt Európa térképének erőszakos újrarajzolását jelenti, másrészt - a kivitelezés módjától függő mértékben - mindazon káros ökológiai és egyéb követkemények Magyarországra kényszerítésével járhat, amelyeket hazánk a szakértői tanácsoknak (végre) teret engedve el kívánt volna kerülni. E harmadik, csehszlovák részről hivatalosan be nem terjesztett - és egyelőre elég hihetetlennek tűnő - alternatívát a magyar kormányzat ugyan láthatóan elutasítja, de szükséges volna, hogy az Ön nyilvános állásfoglalásából a csehszlovák pártelnökség az Ön egyértelmű véleményéről is értesülhessen. ,,A Dunáért,, Alapítvány Ideiglenes Titkársága c/o Pénzügykutató Rt. 1369 Budapest Pf.481 (OS) 1989. augusztus 24., csütörtök 15:49
Vissza »