|
|
 |
|
 |
Alkotmányjogi füzetek (1. rész)
|
1989. augusztus 15., kedd - Az alkotmányozásnak az egész nép ügyévé kell válnia, nem maradhat egy szűk szakmai réteg belügye. Ezt kívánja elősegíteni a nemrégiben indult Alkotmányjogi Füzetek sorozat is, amely - pártállásra való tekintet nélkül - fóruma kíván lenni az alkotmányozás során hasznosítható véleményeknek - mondotta Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a kiadványt bemutató keddi sajtótájékoztatón. A szerzők célul tüzték ki kellő politikai vitakultúra kialakítását, az eltérő álláspontok tudomásulvételét is, ugyanakkor számos olyan ,,új,, fogalmat ismertetnek meg az olvasókkal, amelyről néhány évvel ezelőtt még beszélni sem volt szabad. Az alkotmány szerkesztőinek, a kodifikátoroknak felül kell emelkedniük a pártpolitikai küzdelmeken - hangsúlyozta Kilényi Géza.
Az ÉGSZI gondozásában megjelenő kötetekben különböző szervezetek
képviselői fejtik ki - gyakran ellentétes - nézeteiket az
alaptörvényhez kapcsolódó legfontosabb kérdésekről. Így az alkotmány
alapelveiről, az emberi és állampolgári jogokról, a hatalmi ágak
megosztásáról, a parlamentről, a választásokról, az államfőről és a
kormányról, valamint az igazságszolgáltatásról és az ügyészségről. A
sorozat darabjait az újságárusoknál lehet megvásárolni.
A miniszterhelyettes kiemelte: noha az új alkotmány szabályozási
elveit a jelenlegi parlament fogadta el, nem kétséges, hogy magát az
alaptörvényt már az új, demokratikus választások nyomán létrejött
országgyűlés alkotja meg. A folyamat záróaktusa az elképzelések
szerint népszavazás lesz, amelynek során a választók egyrészt
egészében megerősítik vagy elvetik az Alkotmányt, továbbá néhány
kérdésről - például az ország címeréről - döntenek.
Augusztus 20-a kapcsán kifejtette: Szent István ünnepe módot ad
arra, hogy felidézzük a magyar közjogi hagyományokat, hiszen ma is
büszkén emlékezhetünk - egyebek között - István király törvényeire,
az Aranybullára, Werbőczy hármaskönyvére; a korabeli törvényeket ma
is haszonnal forgathatják a leendő jogászok.
Kérdésekre válaszolva Kilényi Géza elmondta, hogy az
Alkotmányjogi füzeteket elsősorban a főiskolásoknak, egyetemistáknak
szánták, hiszen az eddigi marxizmus-leninizmus tanszékek egyre
inkább átalakulnak társadalompolitikát oktató tanszékekké, de
egyelőre nem tudnak mit oktatni. (folyt. köv.)
1989. augusztus 15., kedd 15:38
|
Vissza »
|
|
Alkotmányjogi füzetek (2. rész)
|
A miniszterhelyettes véleménye szerint szerencsésebb lenne, ha a
politikai egyeztető tárgyalásokon - amelyen ő az MSZMP
tárgyalóküldöttségének tagja - a kormány önálló delegációval
képviseltetné magát.
Mint mondotta, a Minisztertanács az Országgyűlés soron következő
ülésére akkor is beterjeszti a békés átmenethez immár
nélkülözhetetlen törvénytervezeteket, ha az egyeztető tárgyalásokon
a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. A vitatott
kérdésekben azonban - a kormány álláspontja mellett - megismertetik
a tárgyalófelek ellenvéleményét is, s végső soron a képviselők
döntenek. Ha ismét elodáznák a köztársasági elnökről, az alkotmány
módosításáról, a politikai pártok jogi helyzetének rendezéséről,
valamint az alkotmánybíróságról szóló törvénytervezetek tárgyalását,
egyrészt megszakadna az 1987 decemberében kezdődött törvényhozási
folyamat, másrészt az ország kormányozhatatlanná válna - vélekedett
Kilényi Géza. Ez természetesen nem jelenti az egyeztető tárgyalások
megszakadását.
A sajtótájékoztatón szót kért a Münnich Ferenc Társaság
képviselője, s köszönettel nyugtázta, hogy szervezete is
publikálhatta véleményét az Alkotmányjogi füzetekben. Ebből is
kiderül - mondotta -, hogy a Társaság célja a jogállam, a valódi
szocialista demokrácia megteremtése. ,,Minden ellenkező híresztelés
ellenére a Münnich Ferenc Társaság nem kivénhedt krokodilok
gyülekezete, nem fegyveres testület, hanem olyan emberek politikai
célzatú társulása, akik az egész magyar nép érdekét nézve és
képviselve kívánnak visszanyúlni a marxi forrásokhoz,, -
hangsúlyozta. (MTI)
1989. augusztus 15., kedd 15:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|