|
|
 |
|
 |
- Kádár János életútja - 1. folyt.
|
1949-ben döntő szerep hárult rá. Ő beszélte rá korábbi közeli
harcostársát Rajk Lászlót, hogy vállalja magára mindazon képtelen
vádakat, melyeket a nagy port felvert koncepciós perben rásütöttek.
Rajk kivégzése után alig egy évvel maga Kádár János is a
rendszer áldozata lett, de sikerült elkerülnie a legsúlyosabb
büntetést, és a Sztálin halálát követő olvadás időszakában -
1954-ben - szabadlábra került.
1956-ban Nagy Imre mellett, az akkorára rehabilitált Kádár János
volt az, akiben a tömegek még némiképpen bízni tudtak. Az 1956-os
forradalom kitörése után Gerő Ernő helyett őt állították a rohamosan
széteső kommunista párt élére.
A forradalom első napjaiban Kádár János támogatásáról
biztosította a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imrét és
csatlakozott annak koalíciós kormányához. November 1-én, amikor Nagy
Imre kihirdette Magyarország semlegességét és kiválását a Varsói
Szerződésből, Kádár eltünt Budpestről. Néhány nappal később, mint a
Moszkva támogatta ellenkormány vezetője tért vissza. Ekkorára a
szovjet csapatok leverték a forradalmat.
Kádár Jánosnak is szerepe volt abban, hogy a következő néhány
évben kivégezték Nagy Imrét, és a forradalom mintegy 300 harcosát.
Kádár védelmében később elhangzott, hogy szovjet nyomásra
cselekedett, s ebben lehetett némi igazság. Amennyiben nem
engedelmeskedik, a szovjetek újfent a sztálinista vezetőket
helyezték volna hivatalba.
1956 után sokan árulóként tekintettek Kádárra. De később a
lakosság megbékélt vele. Sőt egyenesen méltányolták a megbékélésre
irányuló gesztusait.
1961-ben meghirdette az "aki nincs ellenünk, az velünk van"
jelszavát, s a politikai élet lazulását gazdasági reformok követték.
Többek között a magánvállalkozás viszonylagos szabadsága. Mígnem
1968-ban beindult az új gazdasági mechanizmus, mely a vállalatok
számára nagyobb önállóságot adott. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|