Rendszerváltás és az MTI

	Kádár János életrajza (1. rész)
1989. július 6., csütörtök - 1912. május 26-án született Fiuméban (ma: Rijeka, Jugoszlávia). Eredeti foglalkozása műszerész. Tizenhét éves korában kapcsolódott be az ifjúmunkás mozgalomba. Kezdetben vasasifjúmunkások között tevékenykedett. 1931-ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe (KIMSZ-be) és a Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1931 novemberében letartóztatták. 1932 februárjában szabadult, s a KIMSZ egyik kerületi bizottságának, majd még ebben az évben a KIMSZ titkárságának tagja lett. 1935-ben ismét letartóztatták, s két évi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után a Magyar Szociáldemokrata Párt budapesti VI. kerületi szervezetének munkájába kapcsolódott be, és a szervezet ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. 1940-41-ben részt vett az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártjának újjászervezésében; 1941-ben a párt budapesti területi bizottságának, 1942 májusától a párt Központi Bizottságának tagja, 1943 elejétől titkára volt. Magyarország német megszállása után - 1944 áprilisában - megkísérelte, hogy a határon illegálisan átjutva, a jugoszláv népi hadsereg segítségével kapcsolatot teremtsen a Szovjetunióban élő magyar kommunista vezetők és az illegális KMP Központi Bizottsága között. A magyar-jugoszláv határon elfogták. Kilétét sikerült eltitkolnia, ezért csupán szökési kísérlet címén emeltek vádat ellene és két évi fegyházbüntetésre ítélték. 1944 őszén - a büntető intézmények evakuálása során - Nyergesújfalunál megszökött. Budapesten folytatta az illegális munkát, mint az antifasiszta ellenállási mozgalom egyik irányítója. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának tagjává választják. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, s rövid ideig budapesti rendőrfőkapitány-helyettesként dolgozott. 1945 áprilisától a Magyar Kommunista Párt budapesti területi bizottságának titkára. 1946-ban - a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa után - a Központi Vezetőség főtitkár-helyettessé választotta. 1948 augusztusától 1950 júniusáig belügyminiszter, majd a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének párt- és tömegszervezetek osztályát vezette. 1951 tavaszán koholt vádak alapján letartóztatták. 1954-ben rehabilitálták. 1954-től 1956-ig a budapesti XIII. Kerületi Pártbizottság, majd a Pest Megyei Pártbizottság titkára. 1956 júliusában a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége kooptálta a tagjai sorába, megválasztották a Politikai Bizottság tagjává és a Központi Vezetőség titkárává. (folyt.köv.) 1989. július 6., csütörtök 13:41
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »