|
|
 |
|
 |
Az átalakulási törvény nem segít a kisiparosokon (1. rész)
|
1989. június 2., péntek - A jelenlegi gazdasági és jogi szabályok - és ez az újonnan születőkre is vonatkozik - nem segítik kellőképpen a magánvállalkozás kibontakozását, nem érvényesül a szektorsemlegesség és ez ellen a KIOSZ tiltakozik - összegezte a Kisiparosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének véleményét Károlyi Miklós, a KIOSZ újonnan megválasztott főtitkárhelyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában.
Mint mondotta, a parlament által a napokban elfogadott
átalakulási törvény figyelmen kívül hagyja a magánvállalkozói
szférát, mert hatálya nem terjed ki a 160 ezer tagot számláló
kisiparosságra és a 35 ezer kiskereskedőre sem. Pedig a gazdasági
forma átalakítása a magánvállalkozói szférában éppen olyan
természetes velejárója kell legyen a gazdálkodásnak, mint az állami
vállalatok és szövetkezetek, valamint más gazdasági társaságok
esetében. Hiánya megakasztja az üzleti életet, mert az átalakulás
csak a ,,megszűnés,, közbeiktatásával oldható meg. Ez pedig azt is
jelenti, hogy a kisiparosnak üzleti vagyona után adót kell fizetnie.
Mégpedig progresszív személyi adót, gyakorlatilag tehát a kisiparos
képtelen az átalakulásra, és tőkéjét nem tudja változatlan formában
tovább működtetni. Ugyanígy nem teszik lehetővé a mostani szabályok
és az új átalakulási törvény sem, az üzlet jelentős bővítését,
illetőleg a visszafejlesztésre sincs lehetőség egyszemélyes
vállalkozás esetében, mert az ilyen tipusú átalakulást is súlyos adó
terheli. Ugyanakkor például az egyszemélyes kft átalakulását a
törvény lehetővé teszi, az minden akadály nélkül nőhet többszemélyes
vállalkozássá. A kisiparos ugyanezt nem teheti meg, csak ha
megszűnteti iparát, ami azt is jelenti, hogy üzleti vagyona után
adóznia kell. Az átalakulási törvény nem veszi figyelembe, hogy a
vállalkozások megnőhetnek, illetve visszafejlődhetnek.
A kisiparosságot érintő másik súlyosan méltánytalan jogszabály a
főtitkár véleménye szerint az illetéktörvény. A kisiparosok túlnyomó
részt családi vállalkozásban dolgoznak, ám az iparjogosítvány egy
ember nevéhez fűződik. Halála esetén annak a családnak, amely
egyébként maximálisan részese az üzleti sikernek, olyan magas
örökösödési illetéket, valamint adót kell fizetnie, ami akadálya a
nagyobb családi vállalkozások kialakulásának, hiszen ezeket az
összegeket csak az üzleti vagyon rovására tudják
kifizetni. (folyt.köv.)
1989. június 1., csütörtök 22:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|